2020. november 3., kedd

Tiffany Reisz - A szirén


 

Gondolom várható volt, hogy előbb - utóbb én is írni kényszerülök eme tematika alá, alias, ami kicsapta nálam a biztosítékot. Megtörtént, és nem vagyok hajlandó hazudni milyen jó volt, mikor messze sem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet. Az egész olvasási mizériám úgy kezdődött, hogy egy jó ideje keresem azt az erotikus történetet, melytől elájulok az izgalomtól, vágyni kezdek a gyönyör után és feltüzeli -parázsló- lelkemet.

Azt tudni érdemes rólam, hogy imádok mindent, ami megbotránkoztatja a jó népet, ami tabu, ami titkos és csak suttogva mernek róla beszélni. Szeretem az erőszak különböző formáit, imádom a minőségi karaktereket, melyek árnyaltak, tele titokkal, mégis intelligens egységet hordoznak magukban. Minden érdekel, ami már sok vagy erős egy átlag lelkületű olvasónak. Ennek tudatában, többen is ajánlották figyelmembe az írónő könyveit, főleg ezt a sorozatát.

Nem volt egyszerű a beszerzése, szinte kincsként lehet rálelni és igen csak borsos az ára. De mivel nagy könyvmágus hírében állok, nem is én lettem volna, ha nem veszem meg, és miért is ne az egész sorozatot úgy, ahogy van. Miután voltam ilyen bátor, mert ha már sokan ajánlották figyelmembe rossz nem lehet! De mégis.

Az egész történet ott kezdődik, hogy adott egy szerkesztő, aki a maga sötét és kínzó lelkével, nem éppen közkedvelt a munkatársak körében, ellenben egy igazi "fenevad", a munkájában kiváló. Adott egy kiadó, aki a példányszámok rabja - melyik nem - és felkarol egy nagyon kedvelt írónőt, bár felmérve a helyzetet egy igazi nagyágyút kell mellé adni. Így kezdődik eme két karakter párzási, kínzási rítustánca, mely az állatvilágban érdekes és szépséges. Ebben az esetben csak a szokásos macska - egér játék egy típusát véltem felfedezni, túldíszített sorokkal és egy halom felesleges körrel ellátva.

Tehát a kezdetleges ellenszenv hamar feloldódik és megkezdődik a közös munka, melyet én inkább gyötrésnek neveznék, de természetesen bármi is a neve, kínzás mind az olvasónak, mind a karaktereknek. Ez az állítólagos hatalmas írónő annyira árasztja magából az amazonokat is megszégyenítő, kurvás erotikát, hogy a közelében minden hím egyed álló lábbakkal, jaj, elnézést álló szerszámmal és ködös aggyal tulajdonképpen bármit elnéz eme egyednek. Ha már ennyit említettem ezt a nőszemélyt, hadd írjam le, mennyire jó lett volna, ha tényleg olyan karaktert álmodott volna meg az alkotó, aki eme szerephez méltó, mert attól, hogy valaki pofátlan, ribancként viselkedő és mellette ízléstelenül öltözködő még nem szexistennő. 

Fogalomzavarral küzdünk, ha azt hisszük, hogy egy ilyen karakter evvel a fogalommal azonosítható. Bár ízlések és pofonok. A hímek közül nincs kedvencem, sőt irritáló személy sincs közöttük, egyszerűen semmilyenek. Szürkék, felejthetőek, unalmasak. Csak azért emlékszem a nevekre, mert annyiszor meg vannak említve, már automatikusan megjegyzi az olvasó.

A fő tematika a BDSM köré épülne, e téren van némi fejlődés, mert már kezd hasonlítani eme fogalomban leírtakhoz, de még nem az igazi. Ha pozitívumot kell, hogy említsek, ezt az egyet tudom felhozni, mert végre van némi kutatómunka érzetem e témában.

Viszont van egy olyan érzésem, hogy ismételten fogalomzavarban szenvedünk. Mesélje már el nekem valaki, hogy ez a történet hol romantikus? Tudja egyáltalán bárki is mit jelent a szó eredetében?

Ha nem szívesen elárulom, eme szó jelenti mindazt a mély érzelmi megnyilvánulást, mely szabad akaratunkból érzünk egy másik fél iránt, melyben az érzelmi töltöttség mellett, megjelenik a testi vonatkozás is, mégsem csupán erről szól a léte. 

Ha ezt levetítem a karakterek közötti viszonyra, semmi ilyesmit nem tapasztalható, mert bár a pulzusok száma megnövekszik, de az elfelhősödés agyban nem a mély szerelem, hanem az állati szintre vonatkoztatható párosodás okozza. Ez nem felemelő érzés, hanem lealacsonyító. De, ha ezt nem veszem alapul ott a következő problémám, hogy mitől erotikus?

Ha ezt a szót meghallom, látom, olvasom, egy mély testi vágytól fűtött szexuális érzelmi vihart képzelek el, mely felemészti minden szereplőjét, és a környezetét. Az erotika gyönyörű, verejtéktől gyöngyöző, itt én semmit sem kaptam. Vagy nekem van fogalomzavarom vagy annak, aki ezt annak tartja! Bárhogy is legyen, a felszínes, semmiről szóló történetek már elárasztották a piacot, de azon kívül, hogy a nagymamák főzés közben olvassák és sóhajtoznak semmire sem jó.

És, akkor jön a kérdésem miért is szeretitek ennyien ezt a könyvet? Mit ad számotokra, amit én nem látok meg? Ezt kérlek, az értékelés alá írjátok le, minden vita nélkül tényleg meg szeretném érteni, hogy mi olyan vonzó ebben?

Sajnos hiába keltettem fel az érdeklődésed a könyv iránt, nem tudok linket adni, hol vehetnéd meg, mint az elején is írtam, kincsként kell levadászni. Ami pedig engem illet, a keresést tovább folytatom, mert ez sajnos csak egy kupac szemét, és egy halott fa felesleges kiirtásának következménye. A sorozatot pedig a sarokba teszem, mert ha valaha is folytatom, előtte letolok egy fél üveg bort az is biztos és írom ezt úgy, hogy nem iszom alkoholt. Kár érte.

Írta: NiKy

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése