Vadadi Adrienn - Öten a Kőhegyen

 

„(…) azt, aki szemetel, fel kellene lőni a Holdra! A sötét oldalára!”

Már egy ideje nézegettem ezt a mesekönyvet és többször úgy volt, hogy megveszem, de valamiért rendre úgy éreztem, még ráér. Aztán ahogy lenni szokott utazókönyvként hozzám került és már semmi sem akadályozhatott meg abban, hogy elolvassam.

Vadadi Adrienn neve számomra egyet jelent a kellemes és vidám szórakozással. Én ugyanis egy másik sorozatát nagyon kedvelem, ez pedig a Matricás Laci kalandjai. A több kötetes írónő eddig sosem okozott nekem csalódást, így nagyon reménykedtem, hogy most is jól fogok szórakozni.

Az Öten a kőhegyen egy nagyon érdekes mesét tár olvasója elé, ugyanis három gyermek és két kutya vág neki egy titkos küldetésnek és nagy tervezéssel szeretnék végrehajtani a Nagy Dolgot. Sajnos nem kis kalamajkába keverednek, és számos akadályt kell leküzdeniük. Hogy sikerül-e végül a tervük? Nos, ezt igazán nem árulhatom el.

– A Föld ilyen volt régen is, amikor az ősemberek éltek (…) Vizek, levegő, fák, bokrok, hegyek, sziklák, kövek. Nem igaz? (…) Ezt azt jelenti, hogy az őskor óta semmi sem változott. Jó, a fák meg a bokrok kicserélődtek, de a hegyek maradtak kábé ugyanilyenek. Ami pedig azt jelenti, hogy az ősemberek épp azon a földön jártak, mint amelyiken most mi. Ezen a hegyen, ezek között a sziklák között, csak ugye néhány millió évvel ezelőtt. És ha ez így van, akkor (…) a szurdokban mégiscsak találkoztam az ősemberrel!

Érdekes élményben volt részem és elég hullámzó érzések és gondolatok váltakoztak bennem olvasásom folyamán. Többször is úgy éreztem, hogy unom, ugyanakkor pár mondat után meg alig vártam, hogy lapozhassak egyet és megtudjam, mi is történik a kis csapattal. Kicsit hiányoltam a humort, amit úgy megszoktam az írónőtől eddigi meséi által és úgy gondolom, hogy ez adta ennek a hangulatingadozásnak az alapját. A mese érdekes alaptörténetet dolgoz fel és végül is számos tanulságot levonhat az olvasó. Többek között ilyen az ígéret fontossága és a barátság ereje.

Ami az illusztrációkat illeti, kivételesen nem vagyok elégedett, mert nagyon egyszerűnek érzem azokat a történethez képest.

Összességében egy kedves és csupaszív mesét olvashattam, mely bár nem okozott felhőtlen szórakozást, de hiszem, hogy a gyerekeknek egy kellemes élményt nyújthat.” Mindenki úgy rohan ebben a mai világban, nem figyel se jobbra, se balra!” És pont ezért, álljunk meg egy kicsit és élvezzük a kötet adta örömöket és érdekességeket!

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, a Pagony Kiadó oldalán be tudod szerezni a könyvet. 

Írta: NiKy