Boldizsár Ildikó - Hogyan szerzett vizet a kiszáradt kút

 

Igen ritka az a könyv, amely már a címével is azt sugallja, hogy valami igazán különlegessel fog találkozni olvasója. Ebben az esetben ezt tapasztaltam, elvégre, ahogy rápillantottam, éreztem egy bizonyos vonzást.

Boldizsár Ildikó nevével már többször találkoztam különböző felületeken, de ez a második kötet csupán, amit eddig olvastam tőle. Mind a két esetben egy számomra fontos listán való szereplésük miatt kerítettem rájuk sort, de így utólag nagyon hálás vagyok érte, és csak boldogan mosolygok.

Történetünk főhősei a száz éves, idős kút és egy fa, mely a kút oldalában látta meg a napvilágot és egymás társaságát csendben eltűrve, a maguk vidám természetével figyelték a világot. Míg egy napon ennek a kútnak elfogy minden vize és a kiszáradástól való félelmében, valamint az állatok és vándorok miatt való szomorúságában, arra a döntésre jutott a fa, hogy segít idős barátjának. De vajon mi történhetett, hogy elfogyott az összes folyadék és hogyan tud segíteni egy fácska? Megtudhatod, ha kézbe veszed a könyvet.

Számomra rendkívül erős hatással volt, mert megerősítette bennem, hogy két különböző lélek is lehet jó barát és egymást segítve az élet lehet csupa móka és kacagás. Valamint arra is felhívja a figyelmet, hogy egy adott problémának számos megoldása lehet és nem szabad feladni az első kudarc után sem.  Az egész történetből árad egy bizonyos erős szeretet, mely felmelegíti az olvasó szívét és lelkét.

Úgy gondolom, hogy nem csak szórakoztató volt a számomra, de tanulságos is. Idei évem egyik kedvenc történetévé nőtte ki magát és hálás vagyok azért, hogy kézbe vehettem.

Amennyiben szívesen elolvasnád a könyvet, a Magvető Kiadó oldalán be tudod szerezni.

Írta: NiKy