Emily Millier - Eurielle

 

„Mezőnek kék bimbója,

fakadjon virágra,

hiszen nem véletlenül

jöttél erre a világra…”

Azt hiszem, hogy nem én vagyok az egyetlen olyan olvasó, akit néha befolyásol könyv vásárlásakor az adott kötet borítója. Az én esetemben szerelem volt első látásra a mostani regény külsője, amely mind színvilágával, mind pedig forma tekintetében megfogó volt és úgy döntöttem, kell. Persze nem ez volt az egyetlen oka annak, hogy végül nálam kötött ki egy példány, de elsődlegesen ez indította el nálam azt a folyamatot, amely esetében szó szerint vadászok egy adott műre.

Emily Millier egy nagyon fiatal írónő, aki első könyvével egy igen nehéz műfajt célzott meg, mégpedig a fantasy irodalom világát. Sokan abba a hibába esnek, hogy leírják, sőt -sajnos- sok esetben lenézik az adott műfajban alkotó szerzőket, mondván ehhez nem kell semmilyen háttértudás, pedig ez egy hatalmas tévedés. Jó könyvet írni - legyen az bármely központi témában megálmodva -, igen is nehéz feladat, amelyre csak kevesen képesek. Vegyük csak a nagy neveket, akik számomra útépítők e tekintetben, ilyen pl. J. R. R. Tolkien vagy hogy ne menjek messzire, számomra a kortárs hazai szerzők közül ilyen Gaura Ágnes is. Bármi is kerül ki a nevük alatt, az biztos, hogy hamarosan a polcomon landol várva az olvasásra. Természetesen szubjektív, hogy kinek mely alkotó felel meg ízlésének, ezért a fenti pár sor is csak az én meglátásomat tükrözi.

Ennek tudatában cseppet félve vettem kézbe a könyvet, hiszen érhetnek meglepetések, de óriási csalódások is egyben.

Emily Millier – Eurielle kötete 2021-ben jelent meg a NewLine Kiadó gondozásában. A már fent említett borítót Németh Balázs munkájának köszönhetjük. Bár azt olvastam, hogy a színválasztás a szerző külön kérése volt, mégis úgy gondolom, hogy az együttes munkának köszönhető az eredmény.

Nos, ez a történet is, mint azt már megszokhattuk, egy bizonyos karakter megismeréssel kezdődik, amely jelen esetben egy átlagos életet élő leánykáról szól. Eurielle egy hétköznapi lány, aki éli a tinédzsereknek „járó” mindennapi gondokkal színesített életét, amíg egy délután egy ismeretlen hölgyemény siet a segítségére. Ez a találkozás már önmagában is szokatlan, elvégre nem mindennap éri az embert támadás, de főleg akkor, ha mindez a halandó világban nem létező lényekkel történik. Az ezt követő események egyre gyorsabban váltják egymást, amelyek beindítanak egy olyan láncolatot, ahol nincs megállás. Két vég közül lehet választani, amelyekről egységesen elmondható, hogy nem túl kecsegtetőek. Először a jóslatot beteljesíteni embert próbáló feladat, de a kudarc sem éppen üdítő a halál gondolatával. Ebben a történetben unatkozni nem fogsz, de annál többet izgulni már bizonyosan és garantálom, hogy a könyv végére már csak a fejedet fogod fogni.

„Azzal, hogy szeretünk valakit, sokat nyerhetünk, és sokat veszíthetünk. De érzelmek nélkül még többet veszíthetünk, mint azzal, hogy szeretünk és elveszítjük. Ha nem éljük meg őket, rengeteg tapasztalatból kimaradunk. Jár vele öröm és fájdalom is. Ilyen az élet.”

Szubjektív meglátásom szerint az alapötlet jó, elvégre tündékről, démonokról és mindenféle varázslatos lényekről minden magára adó fantasy rajongó szeret olvasni. De a kivitelezés és kidolgozás több sebből vérzett és ez borzasztóan elszomorított.

Először is néhány napba belezsúfolni több halálközeli élményt, egy adottság megtalálását, némi gorombaságot, egy nagy „halomra” aprított hullát és sorolhatnám, valamint -ami a legnagyobb fájdalmam is volt egyben- egy szerelmi háromszöget. Az első és legfontosabb kérdésem: Miért kellett így kiadni egy jónak ígérkező könyvet?

A karakterek kidolgozatlanok, szinte senkit sem ismerünk meg igazán. Amit a szerző fejlődésként mutatott be, az számomra semmit sem jelentett, mert néhány nap leforgása alatt ennyit egy emberi lélek, de állítom egy varázstudó sem képes feldolgozni, főleg tapasztalatok hiányában.

Eurielle irritáló volt egész végig, először a szerencsétlenkedésével, majd a hirtelen bekövetkező beképzeltségének köszönhetően. Természetesen minden hím beleszerelmesedik, és csak ő mentheti meg a világot. Elnézést a kifejezésért, de ennyi klisétől fuldokolni kezdtem, és még koránt sem soroltam fel az összeset.

Nem akarom bántani a szerzőt, hiszen korán megmutatta, hogy fantáziája igen csak gazdag, de még messze van az út vége és sokat kell fejlődnie, tanulnia. Amiért pedig fáj a szívem, az a szerelmi szál gyermeteg éretlensége.

Viszont ettől függetlenül gyorsan olvasható, ami betudható a szerző gördülékeny írástechnikájának.

Összességében egy jó alapot olvashattam, ami még nem érett meg a kiadásra.

De, hogy ne vegyem el senki kedvét az olvasástól, ezért csak annyit írnék, hogy ha te is elcsábulnál a borító láttán, akkor nyugodtan olvasd el és ki tudja, lehet számodra hatalmas élmény lesz. És ne feledd: „A nehéz hétköznapok elviselését nagyban segíti az olvasás.”

Amennyiben szeretnél megismerkedni ezzel a világgal, akkor nem kell mást tenned, mint a NewLine Kiadó weboldalára ellátogatnod.

Írta: NiKy