„A képek korántsem adják vissza a történelmet (…)”
Már nagyon vártam, hogy új történetet olvashassak az írónő
tollából, hiszen tavaly volt szerencsém kézbe venni Az üveggyémánt átka című
kisregényét, amit akkor nagyon megszerettem, így evidensnek éreztem, hogy ez
most sem lesz másképpen. Mielőtt azonban ebbe belemennék, szeretném megköszönni
az írónőnek, hogy előolvashattam a könyvét. Köszönöm.
Kristin M. Furrier- Elvesztett múlt című regénye elsősorban az
ifjúságnak szóló kalandregény és másodsorban történelmi fikció is egyben,
hiszen egy olyan helyszínt és idősíkot választott az írónő, melyet ugyan se a
térképen, se a valódi történelmünkben nem leled meg kedves olvasó, mégis elven
és ezer színben pompázó. Nézzük is, hogy miről szól a mostani kötet:
Adott két egyetemista, Móric és Moira, akik nagyon közeli
kapcsolatban állnak egymással. A két főszereplő Egerkövesden éli a fiatalok
gondtalan életét, míg egy napon a leányka egy idős emberrel nem találkozik. Az
elsőre kellemetlen szituáció hirtelen egy izgalmas délután ígéretével kecsegtet,
hiszen az úriember egy csónakázásról szóló szórólapot ad át Moirának. Sajnos
Móricot nem olyan könnyű megmozdítani mostanában, de milyen barát lenne, ha nem
engedne az „incselkedő” kérésnek? A kezdeti nehézségek ellenére a két fiatal
végül úgy dönt, hogy összekötik a kellemest a hasznossal, hiszen Moira évek óta
vágyik egy bizonyos épület felfedezésére. A kalandokban gazdag kirándulás végül
megváltoztatja mindkettőjük életét. De vajon ki volt az ismeretlen idős úr? És
mit rejthet magában az a titokzatos vár? Nos, erre és még számos más kérdésre
megleled a választ, csak merülj el a történetben.
Személyes élményem jelen esetben az, hogy az írónő, most
komolyabb témákat boncolgat, mint az előző kötetében, mégis kellő precizitással
adagolja az információkat, ami könnyen befogadható az ifjúságnak és az idősebb
korosztálynak is egyaránt.
Fent már említettem, hogy egy olyan helyszínt álmodott meg
számunkra, ami nincs egyetlen egy mai térképen sem, mégis úgy gondolom, hogy a
szereplőkkel együtt jó volt végigmenni az utakon, keresni - kutatni és minden
egyes korhadt fát szinte érezni az ujjaim alatt. Megtévesztően erős hatással
volt az emocionális világomra, hiszen számos olyan kérdésről elgondolkodtam,
amit elsőre nem feltételeztem volna a könyvről. Tematikája szempontjából
odafigyelést igényel, ugyanakkor a kellemes szövegkörnyezet és az események
adnak annyi szabadságteret, hogy szórakoztató marad az olvasó számára.
Egyetlen problémám volt a regénnyel, mégpedig a karakterek
kidolgozatlansága. Tény, hogy nem ezen van a főhangsúly, mégis el tudtam volna
viselni kidolgozottabb jellemű fiatalokat, akik fejlődnek és nem csak
cselekednek. Bár természetesen van érzelmi ábrázolás, de hiányoznak azok a
tényezők, amiket úgy szerettem az előző alkotásakor.
Ettől függetlenül kellemes élmény volt az olvasása és
ajánlom jó szívvel a könyvet korosztálytól és nemtől függetlenül, hiszen
mindenki meglelheti benne magát.