Pár éve láttam a filmet, ami valamiért megfogott. Na, nem a
szerepkiosztás végett, de érdekesnek és izgalmasnak találtam. Igaz, olyan
befejezetlennek tűnt a történet. Aztán utána olvastam, és akkor derült ki, hogy
ez egy könyvből készült adaptáció, szóval, látszott egy halvány remény, hogy
lesz folytatása. De sajnos nem mindenkinek tetszett, sőt az emberek nagy
részének negatív véleménye volt róla. Így, sajnos el is vetették az ötletet a
következő rész forgatására. De úgy voltam vele, hogyha a film ennyire lekötött,
hogy még utána is olvastam, akkor a könyveket mindenképp be kell szereznem. Túl
hosszú időbe telt, míg ezt a vágyamat teljesíthettem, de pár hónapja végül
rászántam magam, és megrendeltem mind a négy kötetet.
Többfajta borító közül választhattam, de nekem az Unio
Mystica kiadó 2018-as kiadása tetszett végül. Nem, nem azért, mert filmes
borító, hiszen alapjáraton nem kedvelem az ilyen típusú külső képeket, mert abból
számomra úgy tűnik, mintha a borítókészítőkből kiveszett volna kreativitás.
Pedig lehet, csak egyszerű marketing fogás. Ki tudja! A lényeg, hogy az összes
borító közül ez fogott meg, erre mondtam azt, hogy jó ránézni, és nem mellesleg
igazán jól passzol a történethez is.
A regény főszereplője Ender, ő a harmadik gyermek egy olyan
társadalomban, ahol ez csak a kormány engedélyével lehetséges. Emellett Ő egy zseni.
Valahol itt kezdődik a könyv. A cselekmény eleje Ender családját, és a világot
mutatja be. Innen indulunk el a főszereplővel együtt azon a rögös úton, ahol a
végén minden happy end. Vagy mégsem?
A világot nem olyan rég megtámadta egy másik faj, amit
sikerült legyőzni, de tartva a következő támadástól, a kormány megelőző csapást
szeretne rájuk mérni. Az egész társadalom ennek fényében rendezkedik be, és
szinte mindenüket ennek vetik alá, ide értve a gyermekeket is. A
legtehetségesebb ifjúk felvételt nyernek a hadiiskolába, ahol a következő
háborúra készítik fel őket. És ekkor már a történet felénél tartunk, ahol Ender
kiemelkedik a többiektől, és igen gyorsan a ranglétra tetején találja magát. A
könyv nem is igazán a cselekménye miatt izgalmas – bár, egy percet sem
unatkoztam -, hanem amiatt, ahogy a szerző bemutatja a világot, illetve azt,
hogy Ender, hogyan birkózik meg olyan testi, lelki követelményekkel, melyektől
még egy felnőtt is könnyen depresszióba eshetne. Igazán érdekes volt a
főszereplő lelki, érzelmi fejlődéséről olvasni. Számomra teljesen hiteles volt,
mert nemcsak azt láttam, ahogy a főhős egyre előrébb ér a célja felé, hanem azt
is, amikor úgy érzi, neki ez sok, ki akar szállni, vagy épp felteszi magának a
kérdést, hogy tényleg ezt akarja-e.
A könyvben sok érdekes karakterrel találkozhatunk, ki Ender
oldalán, ki az „ellenség” szerepét játszva. Például ott vannak a testvérei,
Peter és Val. Két testvér, akik az érem két oldalát testesítik meg, mégis
valahol egyformák. Az is igaz, hogy Petertől a nem létező szőr felállt a
hátamon, de a végén valamilyen szinten, de mégiscsak tudtam vele azonosulni.
Ender több barátot is szerez, és bár egy kicsit klisés, de
van olyan „ellensége”, akivel később jóban lesz. Azért tettem mindvégig az
ellenség szót idézőjelbe, mert az egész cselekmény arról szól, hogyan készülnek
fel az idegen faj megtámadására. Ők az igazi ellenfelek.
Nekem nagyon tetszettek a karakterek jellemfejlődései, mert
nemcsak bábuk voltak az író kezében, hanem érző, létező emberek, akikről
elhittem, hogy ők léteznek. Mindannyiukban ott van a jó és a rossz is egyaránt.
Összeségében azt tudom mondani, hogy szinte ez az első
sci-fi olvasmányom, és hiába láttam előtte a filmet, tudtam miről szól a
történet, mégis féltem tőle egy picit. Ennek ellenére azt tudom mondani, nem
bántam meg, hogy a kezembe vettem a könyvet. Egy apró negatívumot tudnék
megemlíteni, az pedig, hogy nekem egy picit túl sok volt a kiképzős rész csata
utánzatainak leírása. Ettől függetlenül érdeklődve várom a folytatást.
Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, az Unio Mystica Könyvkiadó oldalán be tudod szerezni a könyvet.
Írta: Emilly Palton
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése