„Vajon lehetséges volt, hogy az ember túlságosan törődjön
másokkal?”
Az első kellemes meglepetésem a borító kapcsán érkezett,
ugyanis szokatlanul megtetszett ez a kissé borús és rejtélyes színekkel
harmonizáló kép, mely hűen kapcsolódik a belső tartalomhoz. Meglepődve
vettem tudomásul, mikor elkezdtem olvasni a történetet, hogy nem egy történelmi
krimit olvasok, hanem egy történelmi fikciót, romantikus töltéssel. Persze, ha
már elkezdtem, félbe nem hagyok könyvet és végül is nem bántam meg az olvasást.
Mielőtt ismertetném veletek a könyv tartalmát és
véleményemet, szeretnék megosztani egy gondolatmenetet, mely az olvasásom
folyamán többször eszembe jutott. Még pedig a nők léte a világban. Mielőtt
valaki felkapja a nyúlcipőt, semmi olyan szándékom nincs ezzel a pár sorral,
hogy meggyőzzem a kedves olvasót, hogy mennyire el vagyunk nyomva. Sőt! Pont az
a szándékom, hogy rámutassak milyen sokat fejlődött a világ ehhez az időszakhoz
képest. Hiszen a kötet az 1920-as éveket öleli fel és ahhoz képest messze
járunk a szabad cselekedet és döntés terén. Persze nyilván most is van egy bizonyos
társadalmi „kötelesség” nyomása rajtunk, de ezt mindenki egyénileg dönti el,
hogy engedelmeskedik neki vagy úgy dönt, ahogy én is, vagyis nem enged neki.
Félelmetes mennyire visszatükröződik, hogy a nőnek a
konyhában a helye és a legnagyobb vágya a gyermeknevelés és a férj
boldogságának megteremtésénél több nem lehet. Valahogy úgy érzem hiába telt egy
több száz év, egészen mostanáig, csak a korlátozottság, bigottság
mutatkozott meg az emberek gondolkodásában, pedig köztudott, hogy a fejlődés a
folyamatos változásokkal lehetséges. Sajnos még most is vannak olyan szakmák,
ahol a nemek közti különbözőség érezhető, de nagyon jó úton haladunk, hogy ez
egyre jobban háttérbe kerüljön.
Hiszem, hogy nem attól lesz valaki jó orvos, mérnök, szakács
vagy akár buszvezető, hogy milyen nemű. Egyénileg kell alkalmassá válnunk a
választott szakterületre, ehhez pedig nem kell más, mint felmérni, hogy
reálisan kik vagyunk, mit akarunk és honnan jöttünk. Igen, mindegyik fontos,
mert az ösvény, amire rá akarunk lépni sok lemondással jár most is. De ennek
semmi köze ahhoz, hogy milyen neműnek születtünk. Hogy maradjak a történetnél
például egy orvos akkor lesz szakmájában sikeres, ha a tudása folyamatosan
csiszolódik, mindig jelen van a technikai és tudományi fejlődés terén és a
betegekkel empatikusan bánik. De ez igaz minden szakmára, ahol emberekkel
foglalkozunk. Hiszem, hogy szenvedéllyel és szorgalommal bármit elérhetünk.
Most pedig vissza is térnék a könyvre, elvégre ezért írom
most ezen sorokat.
Natasha Lester merész témát választott, hiszen a fenti
kitérőm alappillére is ennek köszönhető, a női szerepkör és annak határai. Ezt
beleültette egy általa képzelt események és szereplők körébe. Viszont, amit
nagy örömmel fogadtam, hogy -amit a végén meg is erősítettek bennem- a
történelmi korhűség megmaradt, a főbb események valóban megtörténtek és
bizonyos épületek, szervezetek valóban léteztek abban a korban.
Történetünk két főszereplője, Evelyn és Thomas. Mindkét
karakter igen erős és szerencsére különc a maguk kis világában. Kettejük
kapcsolata egy báli fára mászás alkalmával kezdődik és tulajdonképpen ez az
esemény pecsételi meg a sorsukat.
Jó női karaktert számomra nehéz találni. Ugyanis elemi
erővel vonzódom a saját lelkem tükörképéhez, tehát legyen makacs, akaratos,
célorientált, humoros és ízig – vérig szenvedélyes nő. Már látható, hogy
túlbonyolítom a keresési feltételeket és bizony, ahogy várni lehetett, sokszor
csalódok. Viszont ebben az esetben pont megtaláltam, amit kerestem. Bár voltak
nézetei és cselekedetei, amikkel én nem tudtam mit kezdeni, mégis azt kell,
hogy írjam az egyik legjobb női karakter, akivel idén találkoztam. Nagyon
becsültem, hogy mindig kitartott az elhatározása mellett, sokszor „forgalommal”
szembe mert menni és a sok megpróbáltatástól függetlenül is haladt előre. Igen,
sok hibát elkövetett, és volt mikor nagyon haragudtam rá, de emberi volt és
valós.
Thomas, mint férfi karater már kevésbé volt számomra
elfogadható, de ezt főleg azért gondolom így, mert nem lett részletesen
kidolgozva sajnos.
A történet három fő részre osztható.
Az első nagyobb részben megismerjük a karaktereket, kapunk
némi rálátást az akkori társadalmi nézettekre, elvárásokra. Kialakul egy komoly
probléma Evelyn számára és számos akadály merül fel.
A második rész már ennél egy fokkal komolyabb, mivel már
eltelt bizonyos idő, ami eddig lehetetlennek bizonyult már folyamatban van, bár
bizonyos szinten embert próbáló a napi szintű helytállása a hölgyeménynek.
Szerencsére a romantika bőven pótolja az olvasót az izgalmakban elszenvedett
fáradságokért és néhol a humor is felüti a fejét.
A harmadik rész pedig igazán a megoldókulcsa ennek az egész
könyvnek.
Persze várható is volt, hiszen lezáratlanul nem lenne
szerencsés hagyni egy könyvet, már csak a felháborodott, vérszemet kapott
olvasók miatt sem, mint amilyen sejtésem szerint én is lettem volna. Ami
számomra nem volt megfelelő az a lezárás folyamata. Bizonyos rossz döntések
miatt sok szenvedést kapunk, ami olvasható és érthető volt, de a megoldás
számomra összecsapott érzetet keltett. Nem gondolom azt, hogy pár oldalban
mindent meg lehet bocsájtani, már csak azért sem, mert, ahogy a mondás is
tartja: a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve.
Úgy gondolom, hogy fontos üzenete van ennek a történetnek.
Nem csak a női emancipáció tekintetében, de mint társadalomkritika is megállja
a helyét. Nem csak a nemek közötti másságok vannak kiélesítve, hanem a
szakmákon belüli tisztesség és becsületesség is. A korrupció fekete fátyla
folyamatosan fel-fel lebben és bizony egy olyan olvasót, -mint amilyen jómagam
is vagyok-, akinek az igazságérzete igencsak magas, sokszor mély
lélegzetvételre készteti.
És, ami számomra külön örömöt okozott, az a meglátás, hogyan
is vélekedtek és cselekedtek a szülés közben a nőkkel szemben. Bár ez a
folyamat természetes, mégis talán az egyik legfájdalmasabb, amin nő keresztül
mehet. Kiszolgáltatottságukban az emberek hatalmas bizalommal vannak segítőjük,
ebben az esetben, az orvosok felé.
Összességében elmondhatom, hogy egy nagyon érdekes és
nem utolsó sorban korhű történetet olvastam. Bár nem lett kedvenc, mégis teljes
bizonyosággal írhatom, hogy nem utoljára vettem kézbe.
Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed a Book24 oldalán meg
tudod rendelni.
Írta: NiKy
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése