Csillagtalan antológia, szerzői mustra 6. - Interjú M. Z. Chapelle írónővel

 

A Csillagtalan antológia szerzői mustrájának következő állomása egy olyan alkotót és novelláját mutatja be, akit első perctől fogva a szívembe zártam, pedig ezt nagyon ritkán érzem. A Szilánkok című alkotás egy csodálatos és mégis fájdalmakkal teli történet, ahol két lélek egymás felé való viszonyulása és tapogatozása szirmaira bontja az olvasó lelkét. Nagyon szerettem volna még olvasni, de túl hamar vége lett. Azt hiszem, hogy nem túlzok azzal a kijelentésemmel, miszerint ez a történet önálló életet élt a könyvben és hatalmas kedvencemmé vált. Pont ezért, ez a beszélgetés igen kedves a lelkemnek. Kérlek, fogadjátok sok szeretettel M. Z. Chapelle írónővel készült interjút!

Köszönöm, hogy elfogadtad az interjúfelkérésemet. Kérlek, mutatkozz be az olvasóknak! Hogyan jutottál el idáig és milyen hatások értek, amelyek arra ösztökéltek, hogy író legyél?

Köszönöm a lehetőséget! M.Z. Chapelle írói néven alkotok, Budapesten élek. Általános iskolás koromtól írogatok kitalált történeteket, amiket egy időben a Merengőre töltöttem fel, de komolyabban csak az utóbbi néhány évben kezdett el foglalkoztatni az, hogy tudatosan elsajátítsam az írástechnika eszközeit, fejlesszem magam, és szélesebb olvasóközönség előtt is megjelenjek. Interkulturális pszichológiát és szociális munkát végeztem az egyetemen, a társadalmi különbségek, az egyes csoportok kulturális sajátosságai meghatározó területei az érdeklődési körömnek.  Az írás kezdetben arra volt jó, hogy feldolgozzak olyan élményeket, problémákat, amik napközben foglalkoztattak, mára azonban sokkal fontosabbá vált ez a tevékenység, mint bármikor előtte: nem igazán tudom elképzelni az életemet írás nélkül.

Azt mondják minden novella egy álom kezdő fonákja, ami elegendő ahhoz, hogy akár egy egész történetté növekedjen. Mit gondolsz erről? Megfordult-e a fejedben, hogy a történetedből akár önálló regény is születhet? 

Én úgy gondolom, egy jó novella az nem több, mint egy jó novella. Tehát nem várhatjuk el tőle, hogy regénnyé növekedjen, önmagában kell kerek egésznek mutatkoznia. Mint egy kulcslyuk, amin benézünk, és elénk tárul egy kép, amit élvezhetünk, amin szomorkodhatunk, vagy jól szórakozhatunk. Az az ajtó sosem fog kinyílni, nekünk csak a kulcslyuk marad. Van olyan novellám, aminek a szereplői a szívem csücskei, és nem kizárt, hogy egy nap kapnak valamiféle folytatást, de az eddigi munkáimról szeretem azt gondolni, hogy nem szorulnak bővítésre, mert így teljesítik be a küldetésüket, novellaként.

Mit olvashattunk tőled eddig? Milyen stílus áll közel hozzád? Honnan merítkezel a hétköznapokban?

Tavaly több novellaantológiában is helyet kaptak az írásaim (Stigma, Sssh! antológia, Bújj-Bújj, Csillagtalan). Ezekben többnyire romantikus novelláimmal találkozhattak az olvasók, a Museliere korábbi kötetében pedig egy thriller történetemmel.

A Wattpadre romantikus-erotikus novellákat és The Untamed fanfictionöket szoktam feltölteni.

Egyébként a mágikus-realizmus áll hozzám a legközelebb, szeretem, ha van a történetben egy kis misztikum, és élek-halok a csattanókért. A hétköznapokban a legapróbb élmények is képesek ösztönözni, nekem mégis az vált be, hogy egyszerűen leülök írni minden este. Maga az írás tölt fel.

Egy novellás kötet több szerző tehetségén alapszik, elvégre a közösség ereje adja a könyv sikerét. Mit gondolsz erről? Mennyire fontos az egyén munkája egy adott többszerzős kötetben? És szerinted te, hol helyezkedsz el ezen az írói palettán jelenleg?

Abszolút egyetértek, én imádom a novellásköteteket, mert sokszínűek, és mert remek szerzőkre lehet bukkanni teljesen véletlenszerűen. Mivel nem egyetlen nagy történetet alkotunk sokan, hanem mindenkinek megvan a maga műve, ezért elengedhetetlen, hogy egyénileg is színvonalas munkákat adjunk ki a kezünk közül. A Csillagtalanban szereplő novellámban visszafogottan jelenik meg a romantika, így szerintem jól kiegészíti az explicitebb erotikát tartalmazó történeteket. Elsősorban az érzelmek, a ki nem mondott gondolatok dominálnak benne, az elszakíthatatlan kötelék két ember között, miközben olyan helyen és korban játszódik, ahol és amikor háttérbe szorult az emberiesség, és nem volt helye mély érzelmeknek.

Szerinted mi az erőssége a Csillagtalan könyvnek? Elsődlegesen milyen zsánerű olvasóknak ajánlanád?

Úgy gondolom, a Csillagtalannak az adja a varázsát, hogy nagyon sokféle stílus, látásmód megmutatkozik benne, minden olvasó ki tudja választani azt a történetet, amelyik a legjobban megfogja. Aki szereti a különleges hangulatú novellákat, a romantikában megbúvó sötétséget, akkor ne habozzon beszerezni a kötetet.

A novellád milyen forrásokból merítkezik? Honnan jött az ötlet, hogy végül ez a történet került a kötetbe?

A Szilánkok c. novellámhoz a Boldog karácsonyt, Mr. Lawrence! című film adta az ihletet, régóta dédelgettem a gondolatot, hogy egyszer én is emléket állítanék ennek a történetnek. Habár maga a sztori eltér a filmtől, a hangulatot mégis próbáltam megőrizni, ahogy a szereplők közti óvatosan alakuló kapcsolatot is. Remélem, elnyeri az olvasók tetszését. LMBTQ történettel szerettem volna megjelenni a kötetben, a tervezésnél még úgy nézett ki, hogy a tavalyi megjelenéseim közül ez lesz az egyetlen ilyen. Végül nem így lett, mert a Sssh!-ben is két LMBTQ novellámat olvashatják az olvasók, de nem bántam meg, mert a Szilánkok különleges helyet foglal el a szívemben.

Úgy tartják, hogy a legtöbb író nagy könyvszerető is egyben és pont ezért érdekelne, hogy rád milyen írók, netalán kutatók és tudósok voltak és vannak hatással? Ki az az egy személy, akitől bármikor szívesen olvasol és miért?

Időszakosan mindig vannak írók, akik hatnak rám, és akiknek a munkásságában elmélyülök. Mostanában főleg a távol-keleti irodalom ragadott magával, a kedvenceim: Murakami Haruki, Ken Liu, Mo Xiang Tong Xiu. Rajtuk kívül, akiket mindig újraolvasok: Bulgakov, Oscar Wilde, Romain Gary: Előttem az élet című regénye. Amikor írok, mindig nagyon odafigyelek, hogy olyan könyveket olvassak mellette, amik nem visznek el más irányba, mert hajlamos vagyok annyira beleélni magam az olvasottakba, hogy akarva-akaratlanul is visszatükrözöm az élményanyagot a saját történeteimben.

A karaktereid "színesek és szagosak", ahogy mondani szoktam. Nagyon érdekes lélekkel rendelkeznek és ez tulajdonképpen jellemző a negatív szereplőkre is. Honnan merítkeztél a típusjegyeket véve? Van-e olyan élő személy, akinek a személyiségjegyeit átadaptáltad a történetedbe? Amennyiben igen és nem titok, kiről lenne szó? Örülnék, ha mesélnél róla!

A fentebb említett film pergett a szemem előtt, miközben írtam, így a karakterek némileg hasonlítanak az ott lévő szereplőkre. A japán tiszt titokzatos, keveset tudunk róla, amit mégis, az tulajdonképpen nem is őróla szól, hanem a másikhoz fűződő viszonyáról. William, a főszereplőnk megnyerő figura, akit könnyű megkedvelni. Mivel nem egy regényről, hanem egy rövidebb alkotásról beszélünk, szerintem muszáj markáns karakterábrázolást alkalmazni, olyan jegyekkel felruházni a szereplőket, hogy megfogják az olvasót.

Nem szoktam egyébként élő személyekről mintázni a karaktereimet, legfeljebb egy-egy személyiségjegyet, tulajdonságot, reakciót „kölcsönzök” a való életből.

Mi az az üzenet, amit át szeretnél adni az olvasóknak az írásaid által?

Nem szeretem a nagy szavakat, a célom inkább csak annyi, hogy a történeteim elgondolkoztassák, szórakoztassák, olykor megríkassák, vagy felvidítsák az olvasóimat. Szeretem a sokrétű írásokat, amiket többször olvasva az ember mindig felfedez egy új részletet, új árnyalatot. 

Mikor olvashatunk tőled legközelebb és milyen műfajban alkotsz éppen?

Idénre is több novelláskötet van tervben, részben romantikus, részben más zsánerűek, de ezekről még nem szeretnék többet mondani. Ez az év számomra nagyon meghatározó lesz, ugyanis idén júniusban jelenik meg az első regényem, a ThanLéo Story – Velünk kezdődött. Ez egy valóra vált álom számomra, ugyanis a történetet a Wattpad felületén kezdtem el írni, és az olvasóim biztatására mertem felkeresni kiadókat a kézirattal. Az hogy épp a Művelt Nép Könyvkiadó bólintott rá, számomra egy külön csoda. Ők azok, akik a kedvenc ázsiai BL regényeimet hozzák be hazánkba, amiért nem lehetek elég hálás nekik. A regényem egy Thaiföldön játszódó romantikus-krimi (LMBTQ tartalommal), ami egy trauma feldolgozásáról és egy bűntény felderítéséről szól, erős hangsúlyt kap azonban a romantikus szál is benne.

Amennyire nem tartottam magamat romantikus írónak, most épp annyira élvezem ezeket a történeteket. Azonban törekedni fogok rá, hogy más zsánerekben is megmutathassam magam, most is épp egy sötétebb hangulatú novellán dolgozom. Aki figyelemmel szeretné kísérni az írói munkásságomat, M. Z. Chapelle néven megtalál Facebbokon, Instagramon és a Wattpaden is.

Köszönöm szépen az interjút és sok sikert kívánok!

Amennyiben felkeltettük az érdeklődéseteket, keressétek fel a szerző Facebook vagy Istagram oldalait, ahol további érdekességeket olvashattok!

ThanLéo Story – Velünk kezdődött regényét előrendelhetitek a Művelt Nép Kiadó weboldalán.

A Csillagtalan antológiát pedig a Book Dreams Kiadó weboldalán tudjátok megrendelni.

Írta: NiKy