Minden idők egyik legkedveltebb és egyben legérdekesebb meséinek
egyike a Piroska és a farkas története, ahol megelevenednek a klasszikus elemek,
mint például a jó győzedelmeskedése a gonosz felett és a boldogan éltek, míg
meg nem haltak. De mi van akkor, ha Piroska nem egy cuki kislány és a farkasból
is egy egész falkára való vadászik? Nos, ezt a kérdést járja körbe többek
között ez a kötet. Tulajdonképpen ennek az adaptációnak köszönhető, hogy végül
megvettem és esélyt adtam, hogy elvarázsoljon vagy kiábrándítson. Hogy melyik
nyert? Nos, erről kicsit lentebb bővebben is mesélek.
Christina Henry – Piros című regénye 2021 őszi újdonságainak egyike, amely a Metropolis Media Kiadó gondozásában jelent meg. Ennek a regénynek is elsődleges vonzereje a borító kép, mely jelen esetben Varga Balázs munkáját dicséri. Mondanom sem kell, hogy hűen letükrözi a belső tartalmat és a maga nemében megadja az alaphangulatot az olvasáshoz.
De nézzük is, hogy ebben a feldolgozásban mit is várhatunk a
regénytől:
Mint ahogy az értékelésem elején már felkonferáltam, ez a
történet alapjaiban merítkezik a világban oly jól ismert, szinte már
klasszikusnak számító „Piroska és a farkas” meséjéből, ahol egy kislány elindul
a nagymamához, de végül egy farkassal találkozik és kis kalamajka után a
várható happy end-del ér véget a mese. Nos, ez a regény cseppet posztapokaliptikus
időkben játszódik, ahol a világ már elemeiben sem hasonlít fénykorára. Az
emberek csapatokba verődve próbálnak túlélni, bár szándékaik igen csak eltérőek.
Ebben a káoszban él egy lány, aki úgy dönt, hogy el kell jutnia nagymamájához.
Az út veszélyekkel tarkított és a halál nem is a legrosszabb, ami egy utazóra
várhat.
Ez az időszak egy járvánnyal kezdődött, amely megtizedelte a
népességet. A túlélők száma nagyon elenyésző, ezért minden élet fontos. A
kormányok karanténtáborokba kényszerítik a lakosságot, amelyek a vírus
melegágyai lehetnek, ezért nem mindenki akar ebben részt venni. Akik
szétszéledtek Amerika földjén, azoknak számos harcot kell megvívniuk, de a túlélési
esélyek egyre csökkennek és a szörnyetegek száma egyre nő.
Ebben a káoszban él egy különleges lány, akinek a filmek és
könyvek jelentik a túlélés kulcsát, ám vajon elég –e ez a tudás ahhoz, hogy
eljusson végcéljához épségben? Különösen akkor, ha „farkasok” lesik minden
lépését. Nos, ezt érdemes kiderítened, hiszen az izgalmak csak ezután
kezdődnek.
„Tudom, hogy sok szörnyeteg jár odakint, és külsőre mind
embernek látszik.”
Szubjektív meglátásom szerint ez egy nagyon izgalmas és
viszonylag egyedi történetté forrta ki magát. Az tény, hogy a meseadaptációknak
mostanság nagy keletje van, így az olvasóban felmerülhet az a kérdés, hogy
mennyire keverednek el a régi ismert elemek az új ismeretlennel, amit én végül
is arányosnak éreztem.
„Te farkas vagy és én vadász. Nem a Piroska vagyok, hogy
megtévesszen a maszkod. Tudom, hogy mi vagy.”
Karakterek szempontjából Pirost nagyon megszerettem a kötet
végére, mert bár helyenként cseppet túlzónak éreztem a viselkedését, végül nem
csak testileg, de szellemileg is nagy utat tett meg és bizony nem sérülésektől
mentesen. Szerettem vele lélegezni, gondolkozni és jó érzés volt hősként, mégis
esendően viselkedni. Talán miatta éreztem elsőslegesen azt, hogy olvastam volna
még a történetet és sajnálattal vettem tudomásul, hogy elfogytak a lapok.
Viszont vannak szereplők, akik ki tudnak hozni a sodromból,
ilyen volt számomra Adam személye is. Igen ritkán engedem meg magamnak azt a
luxust, hogy dühöt érezzek egy nem valós karakter iránt, de szinte adott volt,
hogy robbanni fogok a képtelen és velejéig önző felfogása miatt. Azt gondolom, hogy kellenek a negatív, vagy antihős
karakterek egy könyvbe, de vannak azok a személyek, akik teljesen mindegy
milyen besorolást kapnak, egyszerűen ellenszenvet váltanak ki az olvasóban.
Nos, számomra ilyen szereplővé érett és egy percig sem tudtam együtt érezni
vagy megérteni a személyét.
„Soha nem az Esemény – betegség, aszteroida, atomháború,
bármi – volt a probléma. Hanem hogy mit csinálnak utána az emberek. És az
emberek mindig a legalacsonyabb szintjükre süllyedtek le, amikor a dolgok
rosszra fordultak.”
Az események pörögtek, a horrorisztikus elemek kellemes
borzongást váltottak ki bennem, ami nagyon jó eredmény, hiszen nagy rajongója
vagyok ennek a műfajnak is. Azt hittem, hogy egy lerágott csontot fogok kapni,
de e helyett egy újragondolt, friss és energikus regényt olvashattam, amitől
kimondottan feltöltekeztem és remek hangulatba kerültem.
Összességében elmondhatom, hogy egy jó időszakban olvasott könyvet
vettem kézbe, amelynek hatására úgy érzem, hogy nagyon szívesen olvasnék más
történetet is az írónő tollából.
Amennyiben szeretsz borzongani, még nem borítottak ki a
vírussal kapcsolatos történetek és kíváncsi vagy egy régi klasszikus mese
nagyon is egyedi elemekkel tarkított adaptációjára, akkor gondolkodás nélkül
szerezd be ezt a regényt. Úgy gondolom, hogy egy meleg ital mellett pár órás remek
szórakozásban lesz részed.
Ha pedig a könyvet polcodon szeretnéd tudni, a Metropolis Media Kiadó várja a rendelésed.
Írta: NiKy
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése