2020. november 4., szerda

Borsa Brown - Bogi és Buksi kalandjai

 


A kötet egy család hétköznapját mutatja be, ami nem is olyan átlagosan alakul. A fő karakterek, ahogy a cím is mutatja, Bogi, a család legkisebb gyermeke, és Buksi, aki szintén kutyakölyökként éli mindennapjait. A történet váltott szemszögből halad előre, hol a kislány gondolatait, hol a kutyust követhetjük nyomon. A két karakter kapcsolata igen szoros, ugyanakkor mindkettőre jellemző a világ felfedezése, hisz Bogi most megy iskolába, míg Buksi most ismeri meg környezetét, és még igen keveset látott a világból. A kettőjük nézetei a felnőttekről, -mit lehet, és mit nem- rávilágít arra, hogy mennyire fontos következetesen nevelni mind a gyermekeket, mind a háziállatainkat. Erre ez a kiragadott idézet bőven rámutat, nézzétek csak:

"Hatéves vagyok. Vagyis nemsokára hét leszek. Olykor azt hallom, hogy „még kicsi vagy”, néha meg azt, hogy „de hisz te már olyan nagylány vagy". Így néha én magam sem tudom, hogy miként is kellene viselkednem."

Ugye nem is olyan érthetetlen, ha a kíváncsi lélek nem tudja, akkor most jót, vagy rosszat cselekedet-e! Ez az állatokra is pontosan igaz.

A történet fő szála egy kis kaland megélése, és egy bizonyos rámutatás, hogy ezen kicsiny lelkeknek is mennyire értelmes, és fontos meglátásaik vannak, valamint a közös élet egy közös egymásra figyelést igényel, hogy teljes értékes felnőtté váljanak. Biztos vagyok benne, hogy nehéz a mindennapok nyomása és a túlzott gyermeki kíváncsiságot kielégíteni, mégis rendkívül fontos a megfelelő nevelés.

Ha azt akarjuk, hogy gyermekünk komolyan vegyen, és ne félelemből tegye, a hitelesség és következetesség elengedhetetlen, a humor és játékossággal egyetemben. A kötet szépen bemutatja, hogy a háziállat tartása is milyen sok felelősséggel jár együtt. Nem csupán játék és kacagás, ugyanakkor érezhető a gazda és állatka kapcsolata.

Nincs rossz gyerek, csak kíváncsi, vagy meg nem értett, ezt anno szeretett nagyapám mondta mindig és milyen igaza volt!

A mesekönyv egy kedves, néhol kacagtató, néhol szomorú, de rendkívül tanulságos mese. Nagyon örülök, hogy olvashattam, mert bizony az írónőnek egy olyan oldalát ismerhettem meg, amit eddig homály fedett. Számomra nem egyszer olvasós, már csak azért is, mert igazi kutya, cica bolond vagyok.

Ajánlom esti mesének, vagy önálló olvasásra is. Remélem, megtalálja benne mindenki a maga értékét.

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésedet az Álomgyár Kiadó oldalán be tudod szerezni a könyvet!

Írta: NiKy

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése