„El se tudod képzelni, hogy milyen egy rendes ígéret, és milyen mélyen sértő, ha nem tartják be.”
Emlékszem gyermekként, hogy milyen sokáig féltem a sötétben. Sokszor felkeltettem a nagyszüleimet, hogy jöjjenek velem ki az illemhelyre, mert bár a szobából csak pár lépésre volt a fürdőszoba, mégis nehezemre esett kimenni egyedül. Mindig attól féltem, hogy a sarokban egy sötét árnyék lapul és csak arra vár, hogy én kimenjek. Ez az érzés egészen addig meg is maradt, míg pár évre rá egy nagy akváriumot kaptunk, amelynek esti kék derengése az egész szobát be nem világította. Ezek után a félelmem is elpárolgott, amely felnőttként már egyáltalán nincs jelen. Most már szeretek a sötétben ülni és nem ijedek meg az árnyékoktól.
A mostani ifjúságnak íródott történet a Lapozz és parázz! jeligével egy olyan élményre csábított, amely azzal kecsegtetett, hogy bizony most lehet, hogy mégis lámpafénynél fogok aludni. Kicsit ugyan csalódottan vettem tudomásul, hogy nem interaktív kötetről van szó, hanem regényről, mert megtévesztett a fent említett szlogen, de ettől függetlenül az élmény nem maradt el.
Holden Rose, alias Kovács Attila neve már ismertebb az ifjúsági műveket olvasók körében, elvégre egy több könyves íróról van szó, aki Howard Matheu különös esetei című gyerekeknek szóló krimi sorozatával vált ismertebbé. Róla honlapján olvashattok több érdekességet.,
A lapátos fickó című regény 2022 nyarának egyik újdonsága, amely a Móra Kiadó gondozásában jelenik meg. Ennek a kötetnek már a címe is ad egy bizonyos borzongós érzetet, amelyhez a borítón szereplő árnyalak is csak hozzátesz. Egyébként nagyon illik a könyvhöz, de erre igazán csak olvasás után jöttem rá. A borítóterv ismételten Müller Péter munkáját dicséri, ami számomra már egy „megszokott” minőséget is jelent.
Ebben a sztoriban bizony minden megtörténhet. Nem hiszed? Nos, akkor gyere és fedezd fel velem ennek a bizonyos Lapátos fickónak a történetét.
„[…] mert rémálomból ébredni olyan, mint víz alól a felszínre törni.”
Adott egy család, ahol az édesapa taxisként keresi kenyerét, az anyuka pedig nagy szeretettel terelgeti gyermekeit. Bár a munka mindkét szülőt leterheli, mégis a kötelező esti vacsora adja ennek a családnak a napi szeretetteljes feltöltődését. A két gyermek között nagy a korkülönbség, ezért a kislány még csak ovis, bátyja, Timo, pedig idén kezdte meg a hatodik osztályt. Timo eminens tanuló, aki barátjával, Owennel alkotják az iskola egyik legsikeresebb kvíz csapatát, a Quiz Quittek-et. A két fiú kezdeti nagy barátsága, egy kellemetlen iskolai kiránduláson megtörni látszik. Timo körül egyre több furcsa esemény történik és egy idő után elveszti a legjobb barátját, de még az iskolában is furcsán tekintenek rá. Vajon mi lesz a kvíz játékkal, ha az iskola legsikeresebb csapata feloszlik? És hogyan magyarázhatja meg egy fiú, hogy egy sötét derengés követi? Egy lapátos férfi, aki kilép a homályból és egy csillámos leány, aki megoldása lehet ennek a rejtélynek. Gyere és kalandozzál velünk egy csupa izgalmas és kissé para történetben!
„Mindig nehéz, ha valamit kizárólag egy ember lát. A többiek legtöbbször nem hisznek neki, vagy furcsállják a dolgot, esetleg kételkednek az illető épelméjűségében, a legrosszabb lehetőség pedig, hogy kinevetik.”
Hogy őszinte legyek nagyon kedvemre való volt ez a történet. Tudom, hogy nem a szokványos kereteken belül mozogtunk, de pont ettől vált számomra kiemelkedővé. Igaz, hogy kissé félelmetes volt egy bizonyos szellem miatt, mégis sokszor elmosolyodtam, mert az jutott eszembe, hogy fiatalabb koromban én is mennyire szerettem volna ezt a történetet.
Timo karakterén keresztül ismerhettem meg az eseményeket, és őszintén szólva nem lettem volna a helyében. Sok kínos és talán veszélyes szituáción keresztül vezetett az útja, amely valljuk be, hogy olykor még nekem is, mint olvasónak kellemetlen érzés volt. Ugyanakkor egész végig azon gondolkodtam, hogy mennyire vág a srác esze és tényleg jó volt a bőrébe bújni. Ráadásul szép jellemfejlődésnek lehettem a tanúja, de nem feltétlen csak nála.
„Egy kitűnő tanuló mindig orvos vagy mérnök szeretne lenni, a lényeg, hogy jó nehéz legyen a felvételi, és senki ne tudja teljesíteni, csak az ilyen eminensek […].”
Események szempontjából egy percig sem unatkoztam, sőt, végig izgultam az egész könyvet. Sok igazságot fedeztem fel a lapokon és nagyon örültem, hogy az üzenete is tisztán érthető, de természetesen érdemes odafigyelni a részletekre.
Azt hiszem, hogy a szerző nálam elérte célját, mert bizony kedvenceim egyike lett a könyve, pedig az alapsztori kissé elcsépelt, mégis képes volt újdonságokkal színesebbé tenni.
Remélem, hogy hamarosan újabb kötettel örvendeztet meg az író, de addig is biztos vagyok benne, hogy nem utoljára vettem kézbe ezt az írását.
Ajánlom minden bátrabb fiatalnak és természetesen a felnőtteknek is, hiszen aki a saját árnyékától megijed, annak ez a kötet kész gyötrelem lesz! És egy gondolat: ”El kell fogadni mások hibáit. […] nem a saját hibáimon kell rágódnom, és nem kell félnem attól, hogy hibázok, helyette igyekeznem kell megbocsátónak és elnézőnek lenni mások hibáival szemben. Úgy talán az enyémek sem lesznek túl feltűnőek.”
Amennyiben belevágnál ebbe a kalandba, akkor a Móra Kiadó weboldalára látogass el!
Írta: NiKy
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése