2023. április 30., vasárnap

Kollár Betti - Kosársuli

 

„Nem gyengeség megosztani másokkal a fájdalmunkat és keserűségeinket. Erre vannak a barátok.”





A sport mindannyiunk életében fontos szerepet játszik. Kinek ifjú korában véget érnek a nagy sportoló „álmai”-legyenek pozitív vagy negatív töltetűek-, míg másoknak csak akkor kezdődnek igazán. A testnevelés órák már az óvodás korban szépen lassan belesimulnak a mindennapi életünkbe, hiszen, akár tetszik, akár nem ki kell menni és a többiekkel együtt elvégezni a kiszabott feladatokat. Az iskolában is szépen lassan mindennapossá válnak ezek az órák, és komoly megmérettetéseknek kell megfelelni. Való igaz, hogy nem mindenki szereti, sőt olyanok is akadnak, akik inkább máshol lennének szívük szerint, de a testnek szüksége van a rendszeres mozgásra. És akadnak olyanok is, akik életpályájukként tekintenek a sport valamely ágazatára. Ezzel kelnek és fekszenek, mindent megtesznek azért, hogy a legjobb formájukat hozzák, és végül bekerülhessenek egy olyan válogatottba akár – vagy jelen esetben iskolába -, amely egy álom élet ajtajához viszi őket. A mostani olvasásom is ilyen fiatalokról mesélt.

Kollár Betti nevét úgy gondolom, hogy egyre többen ismerik fel, hiszen A vonzás törvénye című sorozatával már sok olvasó szívébe lopta be magát. A szerző előszeretettel fűszerezi a könnyed hangulatot, némi pimasz humorral, amely akaratlanul is jó érzéssel tölti el a romantika kedvelőit. A szerző 1998-ban született Budapesten és szociológiából szerzett diplomát. 2015-ben indította el blogját, ahol előszeretettel ír mai fiatalokról szóló, romantikus történeteket. Ha szeretnéd jobban megismerni az írónő munkásságát, akkor érdemesnek gondolom, hogy ellátogass az oldalára!

Kollár Betti – Kosársuli című ifjúsági regénye 2022-ben jelent meg a Magnólia Kiadó gondozásában. A könyv borítóját első látásra megszerettem, hiszen a kellemes színválasztás mellett, egy kosárpályán összeölelkező fiatal párt láthatunk. Szinte magához csábított és bizony ez a későbbiekről is elmondható szerencsére.

Ez a történet bizony, ahogy a címe is jelzi, a kosárlabda sportot veszi górcső alá, de ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen a szerző nagyon kedveli ezt a sportágat.

Török Luca most kezdi a gimnázium első osztályát, de már elmondhatja magáról, hogy „sikeresen” vette az első akadályokat. A gólyatábor első napján megismerkedik a balszerencsével, amely csak nem akarja őt békén hagyni. A sorozatos csetlések, botlások, sérülések csak a kezdete mindannak, amit ez a félév tartogat számára. Mindeközben az osztály többi tagját is megismerhetjük, mint például Csengét, aki szeret olvasni, Esztert, aki anime fan, Kingát, aki mindig az élen jár és jó példakép, Krisztiánt, akinek fergeteges a humora, Konrádot, akitől elájulhatunk olyan jóképű, de éppen Dominik is megéri a pénzét csípős beszólásaival és figyelemreméltó teljesítményével. Természetesen nem csak róluk szól eme kötet, hiszen a tanári karról is érdemes pár mondatot ejteni. Itt van mindjárt Szekeres tanárúr, aki kissé szétszórt, de annál jobb edző vagy éppen a rettegett történelem tanár, Kaszás személyében. Nos, a vezetéknév adott és némiképpen az is, ahogy a diákok vélekednek a háta mögött róla.  

Kép: NiKy m.i.

Lucának nincs könnyű dolga, hiszen nem elég megküzdenie saját kétségeivel, de bizony ez az év tartogat számára szerelmet, rémes történelem órákat, féktelen bulikat és nevetést, sírást és sok – sok kihívást. Gyere és fedezd fel te is ezt a szuper évet, és persze nem utolsó sorban merülj el a kosarasok izgalmas hétköznapjaiban!

„Azt hiszem, jó egy ilyen rivális, mert ha jól csinálom, akkor húzni fog, fejlődésre sarkall, és az a sportban elengedhetetlen.”

A könyv minden fejezete egy – egy híresebb kosaras sztár bölcseleteivel kezdődik, amelyek mindig passzolnak az adott részekhez és tulajdonképpen elgondolkodtatják az olvasókat is.

„Hisz, honnan is tudnám, hogy valami nem tetszik, ha sosem próbáltam?”

Elsőre azt gondoltam, hogy egy könnyű tinédzser sztorival fogom elütni azt a pár órát, amit olvasásra szántam, de nem is tévedhettem volna ennél nagyobbat, hiszen itt komolyabban is betekintést nyerhettem a kosárlabdázók világába és nem utolsó sorban végre megtudtam a szabályok egy részét is. Érdekes volt felfedeznem, hiszen évek óta figyelgetem a világsztárok csapatainak meccseit, de arra sose vettem igazán a fáradtságot, hogy mélyebben is belemerüljek. Nincs kedvenc csapatom, de nem is érzem szükségét, hiszen maga a játék nyűgöz le dinamikájával, valamint a csapatok közti csendes, kidolgozott taktikázások felismerésével.

Kép: NiKy m.i.

Szerettem olvasni az edzésekről és kimondottan érdekesnek találtam, hogy a szerző milyen jól tájékozott ebben a témakörben is. Persze, akinek az életben is szenvedélye eme sportág, annak nyilván nem okoz gondot kicsit kiszínezni és végül egy új történetet hozzá álmodni.

Karakterek tekintetében mindenkit nagyon kedveltem, még a negatívabb szereplőkkel is próbáltam együtt lélegezni. Igaz, hogy Gergő és Kinga nem egy könnyen szerethető jellem egyelőre, de úgy érzem, hogy a kezdeti benyomásoknál sokkal komolyabb indokok húzódnak meg a háttérben.

Lucát elsődlegesen „hétköznapi” gondolkodásáért tudtam kedvelni, hiszen végre egy lány, aki csetlik-botlik, de nem adja fel. Kihívásnak tekint minden elé kerülő akadályt és külön motivált néha zavarba ejtő őszintesége. Legalább annyira rajongtam a végére az edzésekért, mint ő, no és persze egy bizonyos fiúért.

Tagadhatatlan, hogy Krisztián viszi a koronát a hímek oldalán, mert nagyon humoros és mindig feltalálja magát. Konrád egy igazi álom –tinédzser-karakter, aki sok lány szívét törné össze az életben is. Határozott, kedves, helyén van az esze, de megvan a maga zárkózott oldala is.

És bármilyen hihetetlen, de kimondottan nagy figyelemmel kísértem Dominik alakítását is, hiszen nagyon sokat várok tőle és remélem, hogy jól érzem, tartogat még meglepetéseket.

„Az asszertív kommunikáció lényege, hogy a saját érzéseinkről kell beszámolni. Hogy nekünk mi esik rosszul, mi aggaszt, mitől tartunk, mi okoz rossz érzést. […] ez a fajta megbeszélés sokkal előrébb viszi egymás megértését, mint mikor az ember csak vádaskodik, és a másik érzéseit próbálja megfogalmazni a sajátjai helyett.”


Kép: NiKy m.i.

Események tekintetében pörgünk, mint a szédült teknős, egy perc nyugta sincs az olvasónak. Egy igazi felüdülést hozó, mégis mélyebb üzenetet rejtő regénnyel van dolgom. Mert hiszem, hogy a sporthoz nem elég a kitartás és szorgalom. Ha a szívünk mélyén nincs meg bennünk a vágy, hogy a legjobbat nyújtsuk, akkor sosem érjük el a célunkat.

„Nem rossz, ha valaki bátorít. Ettől nem leszek gyengébb, csak erősebb.”

Összességében jól szórakoztam és nagyon szerettem Lucával és a többiekkel tölteni az időmet. Kimondottan jól esett a lelkemnek a vidámságuk, éretlen kíváncsiságuk, és ahogy kezelték egymást, vagy az edzések adta eseményeket.

Ellenben cseppet morcos voltam, hogy három kérdésemre nem kaptam választ, amelyek tulajdonképpen felölelték a teljes kötet eseményeit, kavarodásait, érzelmeit. De megnyugtattak, hogy talán a sorozat második részében már kapunk némi magyarázatot. Mert, ha nem…. ettől függetlenül már nagyon várom, hogy kézbe vehessem.

Ajánlom a könyvet minden fiatal, olvasni szerető léleknek és természetesen a –hozzám hasonló – kortalan felnőtteknek is egyaránt, hiszen a vidám történetek, mindig megtornáztatják a rekeszizmokat, így a sport sem marad el. És természetesen a maga bájával és komolyságával eléri, hogy alig várjuk a következő könyvet.

Amennyiben szívesen elmerülnél te is a kötetben, megteheted, ha a Magnólia Kiadó weboldalára ellátogatsz.

Írta: NiKy

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése