2021. június 15., kedd

Czernay Hajna - Ha fázik a lélek

 

„Hiszem, hogy a sorsunkat magunk formáljuk. Gondolataink befolyásolják érzelmeinket, s érzelmeink cselekedeteinket. Cselekedeteink, jellemünket. S akkor felteheted a kérdést magadnak: - Milyen ember vagyok? – Nézz mélyen magadba, és a választ megtalálod.”


Ennek a kötetnek van egy bizonyos varázsereje, amit úgy fedez fel a leendő olvasó, hogy ránéz a borítóra és elolvassa a fülszöveget. Ez így persze elég giccsesen hangzik, de a maga nemében igaz, hiszen én is így leltem rá erre a kötetre. Vonzott a festményszerű borító és megtetszett, ahogy a fülszöveg vázlatszerűen bemutatja a könyvtől elvárható „izgalmakat, mondanivalót, értelmet”.

Mivel mostanában több olyan regényt volt szerencsém olvasni, mely nem feltétlenül felel meg az átlag ízlésemnek, úgy döntöttem, hogy megveszem és teszek egy próbát.

Történetünk hősnője, Réka, aki egy két gyermekes családanya, feleség és dolgozó nő. A munkájában és az élet egyéb területein mindig precíz, szorgalmas és kedves természet, akit szeretnek a kollégái és úgy átlagban az emberek, de ettől függetlenül kevés barátot tudhat magáénak, viszont azokat megbecsüli. Az életét javában a munka, a gyermekei nevelése, a házastársi „kötelességei” és a házimunka teszi ki. A férjével való kapcsolata folyamatos romlásnak indul, mely különböző lelkiállapotokat hoz felszínre a fiatalasszonyban. Zsóka, mint legjobb barátnője rendszeres noszogatásának végül engedve, egy tánctanfolyamon vesz részt, ahol a mozgás mellett számos más élmény éri. Innentől kezdve az asszony a változás mezejére lép, míg fel nem tűnik egy bizonyos harmadik. Hogy miképpen éli meg egy gyermekeit szerető lélek ezt a változást és mi köze van a hitnek mindehhez? Nos, erre és még számos más kérdésre megleled a választ, ha kézbe veszed a könyvet.

Saját meglátásom szerint a regény erőssége elsődlegesen az, hogy mélyen beleássa magát a női lélek különböző fázisaiba, illetve folyamatosan felhívja bölcseleteivel az olvasó figyelmét arra, hogy nem kell megelégedni azzal, ami van, ha nem elégedett életével. A lét nem arról szól, hogy szenvedünk, míg mások kényelmét szolgálva éljük a mindennapokat és ebben még a vallásos közeg, esetleges több gyermekesség sem lehet akadály, elvégre minden nézőpont kérdése. Ha változtatni kell, előbb önmagunkban kell meglelni a probléma forrását és utána cselekedni. Egy boldog anya sok örömet okozhat gyermekeinek, de ha csupán egy lélektelen héj, akkor csak értetlenséget és sok fájdalmat szül.

Réka esete nagyon jó arra, hogy felnyissa az olvasó szemét, hogy a társadalmi nyomások mellett is képesnek kell lenni arra, hogy legyen saját tere, önmagára szánt ideje egy asszonynak körülménytől és anyagi háttértől függetlenül. Elsődlegesen nem abban mutatkozik meg a magunkra fordított idő, hogy vásárlással vagy bulizással töltsük el – bár itt hozzá kell, hogy tegyem, akinek erre van szüksége, tegye meg – hanem egy nyugodt óra is hatalmas erőt adhat, amikor csak magunk vagyunk gondolatainkkal és egy meleg ital vagy egy könyv társaságában megpihenünk. Mindenkinek jár a szabadság eme formája és ezt elvenni egy lélektől vétek!

„ A meg nem élt szerelmek nem múlnak el sohasem…Van olyan szerelem, mely a földi élet végeztével sem szűnik meg. A lélek viszi magával…”

A fenti idézet egy személyes kedvencem, mely jól mutatja, hogy ha igazán szeretünk, az nem szűnik meg soha, főleg akkor nem, ha viszonzásra lelhetünk. Ezt elsődlegesen azért írom, mert nem egy házasság hűl ki az évek folyamán és az elkényelmesedett léttől,- mely bár rossz, mégis biztonságosnak gondolt-, úgy érezhetjük, hogy nem jár ez a szerelem, pedig ez nincs így. A regényben Réka, a maga elnyomó közegétől függetlenül is küzd a sorsáért és nem egyszer felszólal azért, amiben hisz.

„Nevezhetjük sajátunknak az emlékeinket? Mert ha igen, kell lennie bennünk valakinek, aki sajátjának tulajdonítja a megélt eseményeket. De akkor ki az a valaki?”

Számos kérdés felmerült bennem a történet olvasása közben, de többször is úgy éreztem, hogy igazán nem itt fogom meglelni ezekre a választ, hanem saját magamban. Úgy gondolom minden Nő hordoz magában egy „emléktáblát”, amire sok mindent felír – érzelmeket, eseményeket-, de hogy ezek közül mi és mennyi kerül fel az emlékeink listájára, bizony lélektől függ. Ha csak „jegyzetelsz”, de nem éled meg valós érzelmeidet, akkor ezek eltűnnek az első széllökés által, de ha mersz időt szánni magadra vagy a problémádra, akkor számos előnyhöz és lelki nyugalomhoz juthatsz. Vajon te melyik típushoz tartozol kedves olvasó?

A könyv igazából egy visszatekintés a múltba, melynek során egy asszony ezt a „munkát” elvégezve, számot vett életével és múltjával.

Szubjektív véleményem, hogy nagyon intenzív emocionális munkára sarkallja olvasóját az írónő, ugyanakkor nem kényszerít rá semmit, csak megadja azt a bizonyos lökést. Úgy érzem, hogy ennek a kötetnek azért van nagy ereje olvasójára, mert olyan dolgokkal foglalkozik, amit átlagban elhessegetünk, vagy tiltólistán van a társadalmi elvárások küszöbén.

Viszont talán számomra a legdühítőbb az, hogy a kötet nem lett gondosan szerkesztve. Több helyen elcsúszásokkal találkoztam és nem egyszer összemosódott a jelen és a múlt. Események és karakterek csúsztak össze és ez nagyon zavaró volt a számomra. Egy ilyen fontos témával foglalkozó és érdekes regényt nem lett volna szabad így kiadni. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy bár érződik az első szerzős minta a könyvön, mégis olvasható és a lényeget megadja azoknak, akik készek a fejlődésre.

Összességében úgy gondolom, hogy bár nem nekem íródott, mégis megtaláltam a magam életének foltjait, ezért fel tudtam tenni kérdéseket és mélyen belül tudom, hogy ott vannak a válaszok is bennem. Ezért pedig elismerem ennek a könyvnek a varázsát és remélem mások is felfedezik általa a bennük rejlő csodát.

Ajánlom minden nőnek, aki nem érzi jól magát a bőrében, aki úgy gondolja az élete egy örök robot, de annak is adhat gondolkodni valót, aki jelen pillanatban boldog. Mert ne feledjétek a Nő olyan, mint a szivárvány, ezer színben pompázik, de ahhoz, hogy igazán ragyoghasson, egy eső utáni felfrissülés a mérvadó!

Amennyiben elolvasnád a könyvet, az Underground Kiadó oldalára fellépve be tudod szerezni. 

Írta: NiKy


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése