2021. június 28., hétfő

"A főszereplő lányom is azért erős jellem, hogy példát mutasson, így akkor az alkotójának ez kötelessége!"- Interjú Heniko Sakka írónővel

 

Fotó: Czinege Photography


Érdekes, hogy mostanában milyen sok izgalmas és frissnek mondható ifjúsági regény lát napvilágot. Ráadásul az is figyelemre méltó, hogy egyre fiatalabb szerzők mernek nagyot álmodni és megalkotni ezeket a történeteket. A mostani beszélgető partnerem egy számomra fontos lista alapján került a figyelmembe, ugyanis az írása egy igen energikus középiskolás történet és bár nem volt felhőtlen az olvasási élményem, mégis úgy gondolom, hogy első könyvként egy ígéretes kezdetben volt részem. A regényről és számos más érdekességről kérdeztem Heniko Sakka írónőt. Kezdjünk is hozzá!


Örülök, hogy elvállaltad az interjúfelkérésemet, köszönöm. Kérlek, pár mondat erejéig mesélj magadról! Mikor döntöttél úgy, hogy író leszel?

Én köszönöm a megkeresést, hiszen mindig nagyon szívesen mesélek a munkásságomról. A civil életem nem annyira izgalmas. Mondhatjuk, hogy olyan, mint Supermannek Clark Kent, annyi különbséggel, hogy ő újságot ír, én meg a családi vállalkozásunkban dolgozom. A munka mellett szeptembertől egy kölyökkutya mamájaként is tevékenykedek, igaz mostanra ő már póniló méretű.

Hogy mikor döntöttem el, hogy író leszek? Igazából a terv már régóta a fejemben volt, de igazán jól kivitelezni csak tavaly sikerült. Előtte afféle hobbi-író voltam, viszont már akkor is érlelődött bennem a motiváció, hogy ne elégedjek meg csak egy publikus blogfelülettel. Mindig nagy vággyal sétáltam el egy könyvesbolt előtt, hogy bárcsak itt lehetne az én munkám is. El se tudom mondani milyen érzés, hogy már tényleg ott is van! 

Heniko Sakka egy japán eredetű név. A legtöbb esetben a japánokra jellemző egy bizonyos „beszélő” név irányzat. Miért ezt az írói álnevet választottad és van-e valamilyen különleges jelentése?

Sokat gondolkodtam, hogy a polgári nevemen publikáljak-e, de végül inkább az álnév használata mellett döntöttem. Nem mintha titkolni akarnám, hogy írok, hiszen nagyon büszke vagyok rá, viszont a Heniko Sakkát sokkal inkább magaménak érzem. A Heniko már nagyon régóta művésznevem. Idén 11 éve, hogy cosplayezem és ott már a kezdetektől ezt használom. Evidensnek tűnt, hogy ezen az új művész területen is alkalmazzam. A „sakka” az írás szeretete miatt van. Japánul írót jelent.

Az édes tini élet egy sorozat címe is egyben. Hány kötetesre tervezted a történetedet és miért pont középiskolásokról szólnak? Mennyire merítkeztél valós eseményekből és mennyire kitalált a világod és karaktereid?

Ezt az Édes sorozatot három kötetesre terveztem. 2020-ban jöttem ki az elsővel, most 2021-ben érkezik a második, jövőre pedig lezárom a srácok tini életét. A történet nagyon kezdetleges verzióját még középiskolás koromban kezdtem el írni, innen jött a témaválasztás. Mivel akkor ez a jelenem volt, így nem volt nehéz beleélni magamat Riáék életébe. Vannak valós ihletésű elemek a regényben, viszont nagyon sok elem az elmém színezése. Devon, Markus, az összes focista fiú és lány a fantáziám szüleménye. Ria élete és az enyém között van némi hasonlóság, de a stílusunk már teljesen ég és föld. Max. a humorunk az, ami egyezik.


Ha már a szereplőkről beszélünk elég vegyes érzésekkel zártam az olvasásomat. Rietta kedvelhető személyiség, de Devont még mindig meg tudnám folytani egy kanál vízben. Valamilyen szinten kiegészítik egymást, mégis erős ellentétek. Direkt húztál egy éles határt a két főszereplőd személyisége között? Ki a kedvenced és miért?

Igazából az eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy bármelyik főszereplő kiváltja néhány olvasó ellenszenvét. Olvastam már, hogy valakinek Ria is túl sok, de valóban Devon kapja a több kritikát. Első olvasásra valóban csak egy bunkó srácnak tűnik, de ha alaposabban megvizsgáljuk őt, kiderül, hogy nagyon is szerethető. Egyfelől van neki egy természetesnél erősebb önbizalma, de ezért nem lehet hibáztatni, hiszen rengeteg megerősítést kap a környezetétől. A lányok fanatizálják, a srácok felnéznek rá, a sportban tehetséges és jó eredményeket ér el, a tanulásban minden erőlködés nélkül jól teljesít. Sok akadályba sosem ütközött, egészen addig, amíg nem találkozott Riával. Mivel hasonló személyiségű emberrel még nem volt dolga, azért nehezen is tudja eldönteni, hogy mit kellene kezdenie a lánnyal. Egy dologban viszont teljesen biztos, hogy ez a csaj valamiért zavarja. Az érzései teljesen összezavarodnak, mivel első pillantásra megtetszett neki Ria, azonban amint a lány kinyitotta a száját, azzal sárba is tiporta a vonzalom csíráit. A belső harcok nagyon próbára teszik Devon lelkét és agyát olyannyira, hogy a könyv közepe felé majdnem a kikészülés határára is sodródik. Viszont az tagadhatatlan, mégha ő hangosan ezt sosem vallaná be, hogy az eddig nagyjából unatkozó srácnak, nagyon is szüksége volt erre a lányra, hogy kibillentse őt az addigi szerinte „unalmas” kerékvágásból. A második kötetből kiderül majd, hogy Devon lelkében van egy sötét folt, ami alapból rányomja a bélyegét a fiúk kapitányának életére, viszont a szerelem, ami fellobban benne, nagyon erős változásokat hoz majd számára, és pont emiatt, nekem ő a totális kedvenc főszereplőm.

Riát is nagyon szeretem, mivel nekem ő nagyon valóságos. Tipikusan olyan lány, aki a látszat ellenére igazából nagyon zárkózott és célorientált. Persze nem tűnik szürke személyiségnek, hiszen dominánsan van jelen a jelenetekben, de ha alaposabban megfigyeli az ember, látszódik, hogy rengeteg titkot őrizget, akár a családja, vagy a legjobb barátai előtt. Sok hibája van, ami teljesen természetes egy ilyen tinilánynál. Meggondolatlan, nagyobb a szája, mint kellene, és egyértelműen nem ismeri fel a határait. Ugyanakkor az elhivatottsága és az ereje vagyon figyelemre és becsülésre méltó.

Az egész történetedre jellemző egy erős sportközpontúság. Ebből arra következtetek, hogy te magad is szereted a mozgást. Esetleg személyes élményből merítkeztél a foci kapcsán vagy csak a véletlen műve? Valamint számomra kicsit hiteltelen érzetet keltettek a pályán történtek. Mennyire volt tudatos ezeknek a jeleneteknek a megírása, megjelenítése?

A foci számomra egy fontos sport. Nagyon szeretem nézni, legyen az élőben, tévében vagy e-sport formájában. Hobbi szinten mindig fociztam fiúkkal az általános iskolában és a középsuliban is, de különleges tehetségem nincs hozzá. A sport jelentek megírása teljesen tudatos volt. Igazából lehetett volna sokkal reálisabban, vagy tudósítás központúra írni ezeket, de nekem az volt az első számú szempont, hogy eladjam a focis jeleneteket azoknak is, akik nem szeretik ezt a játékot. Úgy érzem, hogy a sok közjáték, egyéni gondolatmenet és szájalás sokkal szórakoztatóbbá tette ezeket a részeket, mintha csak feketén és fehéren ledaráltam volna azokat. Sokan kiemelték, hogy nekik pont így tetszett, ahogy van, szóval biztos vagyok benne, hogy nehéz lett volna megtalálni azt a középutat, amelyik mindenkinek teljesen tökéletes.


A második kötetre nem kell már olyan sokat várniuk az olvasóknak, mert úgy tudom, hogy idén szeptemberben várható a megjelenés. Elárulnál egy kis ízelítőt, hogy mire számíthatnak az olvasóid?

Igen az a terv, hogy szeptember elejére a második kötet is elérhető legyen az olvasóimnak. A következő regényben Devon kap dominánsabb szerepet és bizton állíthatom, hogy ez a kötet, mindenki véleményét megváltoztatja majd őt illetően. Itt megismerjük őt közelebbről és olyan oldalai is megmutatkoznak, amiről nem is sejtettük volna, hogy megvannak neki. A foci itt is jelen lesz, ahogyan a szórakoztató jelenetek is. Viszont abból a szempontból érettebbnek mondanám, hogy nagy érzelmi mélységei és magasságai is lesznek a történetnek. Lesznek olyan jelenetek, amik nagyon érzelmesre sikerültek.

Nagyon fiatal szerző vagy, ami sok tapasztalatlanságot sugallhatna, mégis sokszor úgy látom a közösségmédiás megjelenéseiden, hogy magabiztosan állod a sarat. Hogyan éled meg valójában a mai írói világot ilyen fiatalon és miképpen kezeled az esetleges buktatókat? Gondolok itt a negatív kritikák kezelésére, a trollokra stb.

Úgy gondolom, hogy az internet amennyire jó dolog, pont annyira rossz is. Az arctalanság és a névtelenség miatt, sok ember sok mindenre érzi magát feljogosultnak, relatíve bármire. Beszólnak, eltipornak, kioktatnak, megtesznek veled, amit nem szégyenlenek. Bevallom, én ennyi idősen elég érettnek gondolom magam ahhoz, hogy nem megyek bele amatőr és értelmetlen szópárbajokba, mert semmi értelme. Alapból egy nyugodt, nyitott, humoros és segítőkész ember vagyok, aki nem szeret kijönni a béketűréséből. Pont ezért igyekszem ignorálni azokat a megnyilvánulásokat a környezetemből, amik egyértelműen arra mennek, hogy trollkodjanak velem. Persze azzal, hogy kiléptem a nyilvánosság elé, részben közszereplő is lettem, így valamilyen szinten el is kell viselnem a kellemetlenkedőket. Tudom, hogy nem leszek, mindenki számára szimpatikus. Azt is, hogy sokaknak nem én leszek a kedvenc írójuk. De amíg akad egy olyan ember is, aki azt írja, hogy köszöni a munkámat, és a jó olvasás élményét, addig nem fogok sem elkenődni, sem elretteni semmitől. A főszereplő lányom is azért erős jellem, hogy példát mutasson, így akkor az alkotójának ez kötelessége!

Mint kezdő író, hogyan találtál rá a Book Dreams Kiadóra és milyen a közös munka velük? Mennyi beleszólásod van a könyveid külsejébe? Esetleg kellett kivenni részeket vagy át kellett-e fogalmaznod bármelyik fejezetet? Amennyiben igen, hogyan dolgozod fel az esetleges zökkenőket?

Mielőtt leszerződtem a Book Dreams kiadóval, nagyon sokat keresgéltem előtte. Sajnos nem voltak túl sikeres próbálkozások. Rengeteg helyről nem hogy elutasító levelet, de még csak sima válasz e-mailt sem kaptam. Azonban a félelmeim ellenére, életem egyik legjobb döntése volt, hogy a Book Dreams kiadót választottam. Nagyon jól megy a közös munka, a vezetés rendkívül segítőkész. A könyvem kinézetét én dönthettem el 100%-ban. Elmondtam, mi a tervem, ők pedig minden kritika nélkül rá is bólintottak. A kiadó lektorától kaptam tippeket a változtatásokra, aztán közösen megbeszéltük, hogy mi miért nem oké, vagy miért lehetne egy az egyben ki is dobni a kukába. Igazából nagy húzások nem voltak a kéziratban, de tudom, hogy a szerkesztő munkája az, hogy jobbá tegye a könyvem, nem pedig az, hogy elrontsa.

Úgy gondolom, hogy minden szerzőnek van egy bizonyos időszaka, amikor terméketlen úgymond. Neked volt-e már ilyen amióta tollat ragadtál és ha igen, hogyan ösztönözted magad ebben a helyzetben? Milyen időközönként alkotsz és van-e valami rutinod, ami elősegíti ezt a folyamatot?

Szerencsére hosszú üres járataim nincsenek. Amikor nem a második kéziratát rendeztem, akkor a harmadik regényt írtam, vagy a felnőttet. Ha mégis úgy érzem, hogy valahogy most nem jön, akkor sokat hallgatok zenét vagy keresek valami olvasnivalót. Észrevettem magamon, hogy az olvasás elég jól stimulálja az agyamat, hogy a saját írnivalóra jöjjenek az ötletek.

Amikor nem írsz, mivel töltöd a szabadidődet? Van-e olyan tevékenység az életedben, ami szintén feltölt és esetleg még ihletet is ad az alkotáshoz?

Szabadidőmben én is sokat olvasok, mondjuk nem abban a zsáner műfajban, amiben én alkotok. Ezen kívül néha még hódolok a cosplayes vagy éppen fotós hobbimnak. De szerencsére nekem az írás egy jó szabadidős tevékenység. Bár reménykedem benne, hogy így a vírusjárvány lecsengése lehetővé teszi a baráti találkozókat és hasonló társas programokat, mert érzem, hogy kicsit antiszociális lettem, ami amúgy nem vagyok. :D

Kipróbálnád-e magadat más műfajban is? Van-e olyan zsáner, amit közel érzel magadhoz, de még nem volt merszed kipróbálni?

Ahogy befejezem az ifjúsági trilógiámat, már jön is egy új zsáner kipróbálása. Az a tervem, hogy Ria és Devon életét egy new adult-romantikus-erotikus regényben fogom majd tovább vinni. Igazából már van is belőle 10 fejezetnyi írásom, és az előolvasók véleménye alapján, az is elég izgalmas és szórakoztató lesz. Ha minden jól megy, 2023-ban ki is tudom majd adni.

További sok sikert kívánok az írónőnek!

Amennyiben felkeltettük az érdeklődéseteket, keressétek fel az alkotó Facebook és Istagram oldalait, hiszen számos érdekességet olvashattok!

Az Édes tini élet című könyvet pedig, a Book Dreams oldalán tudjátok megrendelni.

Írta: NiKy

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése