Évek óta olvasok mesekönyveket, gyermekeknek szóló
kiadványokat. Sok kötet érintette már meg lelkemet és többről is elmondhatom,
hogy nagy kedvenceim egyikeként tettem a polcomra. De igen kevés akadt eddig,
amely a maga egyszerűségében ragadta meg figyelmemet. A mostani verses kötet
kisebb gyermekeknek íródott, mégis sokkalta több annál.
Balázs Imre József szerző nevével most találkoztam először,
pedig több kiadvány megálmodója. Többek között a nevéhez fűződik a Madárábécé
és A Tenger című könyvek is.
2022 egyik újdonságaként jelent meg az Egyformázni,
különbözni című könyve, amely gyermekverseket gyűjtött egy csokorba. A versek
az emberi lélek érzékenységére, egy bizonyos elmélyülésre, a csend erejére és a
pillanatok megélésére reflektálnak. Minden sorból árad a szeretet, az
egyszerűség iránti tisztelet, az élet apró-cseprő pillanatainak megélése. Az
világ apró, néha eltörpülő eseményeire, a természet adta különleges jelenségekre
és az ember által „szürke” hétköznapnak csúfolt napok történéseire, képeire,
tárgyaira irányítják a figyelmet a költemények. Néha jó megállni és valóban
érzékelni a körülöttünk lévő világot, de talán a képzelet is segít kicsit ennek
a nyugalmi állapotnak a megteremtésében.
Három alkotást választottam kedvcsináló gyanánt.
A lehunyt szemben zöld nyugalmak ülnek,
ha elringat a világ, megörülnek.
Ha fentből s lentből lesz teljes egy tájkép,
legyél nekem fel-felvillanó árnyék!”
A második vers egy különleges barátságról mesél, amelyet
mindannyian kívánunk magunknak. Ha bárki is átélte a lenti sorokat, akkor
nagyon szerencsésnek mondhatja magát, hiszen a bizalom egy törékeny kincs,
amelyet megszerezni nehéz, de elveszíteni egy pillanat is elég!
„Leszek a barátod reggel,
léphetünk közelebb eggyel.
Leszek a barátod tízkor,
ha rám pici titkokat bízol.
Leszek a barátod délben,
ha nem engedsz el erős szélben.
Leszek a barátod este,
két ikercsillagot lesve.”
A harmadik pedig a lelkünk mélyéről mesél. Egy vers, amiben
benne van minden és mégis megfoghatatlan képeket fest le:
„Leltem a polcon egy titkos iratot.
Minden betűje a lapból kiragyog,
mintha a laptól messze lebegne,
látom szállni, de az csak a teste.
Ha lenne egy igazi, titkos nyelvem,
naplót írnék lapon és fejben..
Mialatt írnék, messze lebegnék,
messzi magamhoz közelebb lennék.”
Sokszor úgy érzem, hogy a mostani mesekönyvek már felérnek
egy-egy pszichológussal, hiszen a legtöbb alkotás valamilyen problémára
fordítja az olvasó figyelmét, ezáltal felszínre kerülnek a gyermekek körüli
hétköznapi gondok, amiket aztán a szülőkkel át tudnak beszélni. Nagyon fontos a
gyermek és szülő közti érdemi kommunikáció, amikor játékos formában,
kölcsönösen, egymást meghallgatva kötnek kompromisszumot. Mert sokan úgy
gondolják, hogy a gyermeknek csak követni kell, amit a felnőttek mondanak,
miközben ezen apró kis lelkeknek is meg van a maguk fájdalma, gondja. Egymásért
tenni hosszútávú befektetés, egy egészséges majdani felnőttért. Ezek a kötetek
pont erre is jók a szórakoztatás mellett. Legyen az vers vagy mese, minden
formában nagy segítséget nyújtanak.
Nagyon szerettem kézbe venni ezt a kiadványt, hiszen számos
értékes és különleges verset olvashattam, ráadásul valóban elgondolkodtam
általuk és nyugalomra leltem egy kis időre.
Ajánlom a könyvet az iskoláskorú gyermekeknek, főleg 10-12
év körül. A nyelvezet és tartalom szempontjából mindenképpen érdemes kézbe
venni, de akár szülőkkel is egy remek program az olvasása. És egy nagy igazság:
„Utazzon a család mindig együtt!
Jó, ha az együttlét ízét megszeretjük.
Utazzon a család bent, a házban!
Jó magunkat megtalálni minden lázban.
Amennyiben kézbe vennéd a könyvet, megteheted, ha a Gutenberg Kiadó weboldalára ellátogatsz.
Írta: NiKy
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése