Eve Rigel - Lien

 

„A félelem jó barátunk, nem hagyja eltunyulni az elménket, mert befészkeli magát a legrejtetettebb zugokba is, és segít emlékezni. A félelem fájdalmat okoz, rettegést és bizonytalanságot szül, de muszáj jelen lenni ahhoz, hogy mindent érezhessünk. Nélküle elveszítenénk a legfontosabbat… önmagunkat.”

Korunk hazai sci-fi írói igen változatos munkákat tesznek le az érdeklődők elé. Gondolok itt elsősorban a témaválasztásra és a megálmodott történet kidolgozására. Hibátlan könyvet írni nem könnyű és nagyon szubjektív az olvasó részéről is, hiszen ami egyikünknek tetszik, az egy másik szemszögből már nem lesz ugyanolyan. Természetes folyamatról van szó, mégis akkor mikor mondhatjuk egy adott kötetről, hogy kiváló vagy éppen megfelelő? Ezt a kérdést a mai napig nem tudtam megválaszolni teljes bizonyossággal, mégis úgy gondolom, hogy minden könyvnek megvan a maga olvasói rétege, legyen bármilyen műfajú éppen. Hogy a sci-fi hova tartozik, szintén nem teljesen behatárolható, hiszen sem korosztály, sem pedig nem szerint könnyen besorolható.

Én a „gyengébb” nem képviselőjeként például többször veszek kézbe nehezebb tematikájú könyveket és kevésbé kedvelem a habkönnyű romantikus történeteket. Pont ezért, mikor felkeresett az írónő, nem is gondolkoztam azon, hogy akarom –e olvasni, hiszen reméltem, hogy egy érdekes és felettébb szórakoztató történettel leszek gazdagabb. Hogy milyen élményben is volt részem? Nos, ezt hamarosan kiderítheted!

Először is szeretném itt is megköszönni a lehetőséget, hogy olvashattam a történetet. Köszönöm!

Eve Rigel szerző neve számomra újdonságot jelentett, hiszen első olvasásom volt az alkotótól. Kis kutakodás után felfedeztem további műveit is, melyek fülszöveg alapján igen érdekessé váltak számomra. Úgy látom az írónő első szárnybontogatása volt a „hard” zónában eme regénye, amely elemeiben érezteti a témakör ismeretlenségét, mégis érdekes elegyet képezett.

Kép: NiKy m.i.

Eve Rigel – Lien című kisregénye 2022 téli újdonságainak egyike, amely a Trivium Egyesület jóvoltából jelent meg. A kötet E-book formában olvasható, amely szerencsére jól szerkesztett és ezt külön örömöt okozott a számomra. Sajnos nagyon kevés kötet jelenik meg ebben a formában igényesen és ezért sokszor morcossá válok olvasás közben. Egyedül a borító képével nem vagyok kibékülve, hiszen ehhez a történethez egy sokkal ütősebb, úgy is írhatom, hogy hangsúlyosabb illusztráció illene.

De miről is szól tulajdonképpen ez a történet?

Adott egy férfi, aki megjárta a legveszélyesebb csatákat is. Harci tudása és fegyverismerete a legmagasabb szinten jegyzett, bátorsága kiemelkedő és helyén van a szíve és esze egyaránt. Narval három évvel ezelőtt még egy teljes életet élő katona volt, aki hűen szolgálta a császárt és hitt az egység erejében. De egy nem várt esemény után minden megváltozott.

Jelen korunkra egy különleges alakulat vezetőjeként egy távoli bolygón komoly veszélynek kitéve azért harcol csapatával együtt, hogy segítséget nyújtsanak a rászorulóknak. Ezért a ganjuri ellenállókhoz csatlakozva veszik fel a harcot napról-napra, remélve, hogy egy napon megnyerik a háborút.

Egyik nap egy fiatal nő jelenik meg, aki egy igen különleges ajánlatot tesz a csapatnak. A feladat nem kis veszéllyel járó, de a fizetség mindent megér. Vajon sikerül-e teljesíteni a feladatot és mi köze van ehhez a császárnak?

Kép: NiKy m.i.

Eközben a palota falain belül igen veszélyes az élet. A császár és felesége kemény kézzel irányítják a belső udvart. A legkisebb hiba is komoly büntetést von maga után, így a fegyelem az egyetlen túlélési biztosíték. Ebben a közegben él és dolgozik Davina, a császárnő személyi szolgája. A napi rutin és a múlt elfeledt történései között őrlődve küzd az életben maradásért. Egyetlen fénypont ebben az őrült káoszban, Aritha, aki beragyogja a legsötétebb pillanatokat is. Vajon van-e kiút ebből az őrjítő malomkerékből és miért nincs egy emlék sem Davina elméjében?

„– Tudod, Mash, megboldogult öregapám mindig azt mondogatta, úgy még sose vót, hogy valahogy ne lett vóna!

– De, Narv, te nem is ismerted az öregapádat!

– Attól még mondogathatta.”

A regény egyszerre tartogat a kíváncsi olvasóknak izgalmakat, egy csipetnyi humort és sok akciót. Ellenben a figyelmesebb szemlélőknek fel fog tűnni a kötet szövege mögötti üzenet is, amely témáját tekintve kissé elüt a szórakoztatástól, mégis fontos részét képezi az eseményeknek.

Szubjektíven először nem tudtam mit kezdeni a történettel és önmagamhoz képest lassan, közel egy hónapig olvasgattam. Nehezen rázódtam bele és őszintén szólva az elejét nagyon untam. Mégis azt kell, hogy írjam a kötet nagyjából negyedétől kezdett igazán érdekessé válni a számomra és utána már csak akkor pillantottam fel, mikor az utolsó oldalt is befejeztem.

Karakterek tekintetében több szemszögből ismerjük meg a történetet, így minden szereplőnek fontos a jelenléte. Amit sajnálok, hogy egyikük sem lett igazán kidolgozva, így a fejlődésük elenyésző.

Kedvenc szereplőm Lien lett, akinek személyét végig homály fedi, mégis úgy éreztem, hogy az ő lelke lett a legjobban árnyalva és sokkalta több annál, amit elsőre a szerző látni enged. Róla szívesen olvasnék egy külön szálon futó novellát, hiszen ezer színben pompázik a személye.

Kép: NiKy m.i.

Ami a többieket illeti kicsit csalódottan nyugtáztam, hogy a sablonos jellemzőket mindenki felaggathatta magára, de ami mögötte rejtekezett, azt sajnos a homály elfedte.

Események tekintetében egy igen sűrű és sokoldalú, úgy is írhatom, hogy feszes tempójú történetet olvashattam. Ebben a tekintetben nagyon elégedett vagyok és a kidolgozás is kiemelkedő a számomra.

Ellenben sajnos két negatív szempontot ki kell, hogy emeljek. Az első a szerelmi szál beleerőltetése volt. Bár a főszereplők közötti kapcsolati szál indokolttá tehetné, mégis úgy érzem, hogy csak rontott a történet értékén. A másik kifogásolni való fordulat szintén két szereplő közti családi viszonyon alapszik, ami teljesen érthetetlenné vált a számomra és őszintén szólva fel is bosszantott. A magyarázat sem segített ennek feloldásán, ezért inkább arra kell, hogy gondoljak, talán az olvasói célközönség kiszélesítése miatt kerülhetett bele.

Ezektől függetlenül érdekes világot kaptam, ahol biztos, hogy nem élnék.

Összességében úgy gondolom, hogy nem hibátlan a történet, de egy jó kezdésnek mondanám. Bizonyos karakterekkel még szívesen találkoznék egy második részben vagy éppen egy-egy különálló történetben. Mivel szórakoztató irodalom, így a könyv funkcióját betöltötte.

Ajánlom a könyvet azon olvasóknak, akik szeretik a katonai sci-fiket, nem riadnak vissza a véres leszámolásoktól és szeretnek izgulni. Szórakoztató és gördülékeny stílusú, így bárki jól érezheti magát, aki kézbe veszi.

Amennyiben elolvasnád a könyvet, megteheted, ha a Trivium Egyesület weboldalára ellátogatsz.

Írta: NiKy