Vannak azok a történetek, melyeket azért veszünk kézbe, hogy
egy időre kiszakítsanak a hétköznapok megszokott malom őrléséből és vannak azon
olvasmányok, amelyek formálnak a lelkünkön. Hogy ez tudatos, vagy tudatalatti
nem tudom pontosan, de nem egyszer éreztem, hogy más vagyok egy-egy kötet
olvasása után. A mostani regényt már egy ideje nézegettem a polcomon, de mindig
volt fontosabb. Pedig kimondottam szeretem a keleti kultúra alkotóit, különösen
a japán írókat, mert kevés érzelemből táplálkozva, elképesztő műveket képesek
létrehozni. Pontosan ezzel találkoztam a mostani olvasási élményemben is. És
bár sokáig nem nyúltam a könyvhöz, most mégis úgy gondoltam, hogy pont jókor
vettem kézbe. Eredetileg nem akartam értékelést írni hozzá, de már az első
történetnél éreztem, hogy különleges és mindenképpen érdemes felhívni rá a
figyelmeteket!
Kavagucsi Tosikadzu - Mielőtt a kávé kihűl című kisregénye
csupán 250 oldal, mégis felölel olyan fontosabb témákat, melyekről beszélnünk
kell!
A kötet négy fő részre osztható. Nézzük is sorra őket!
Szerelmesek címmel kezdődik a könyv, melyben egy férfi és
egy nő találkozik a szokott módon. Semmi különleges nincsen ebben csupán az
alkalom körülményei. Nem a szokásos kellemes, akár idilli társalgás folyik le
köztük, melynek eredményeként a hölgy magára marad. Az ezután való események
kissé kaotikussá teszik a történet megértését, de ha figyelmesen olvasunk, rá
fogunk jönni mi is a lényege. A főszereplő hölgynek van lehetősége visszatérni
ahhoz a bizonyos beszélgetéshez és bár a jelene nem változik meg, a jövőjére
bizony kihatással lesz, mely különlegessé teszi ezen események láncolatát.
A második fejezet, A házaspár címet kapta. Amikor olvastam
úgy éreztem, talán a legmegrázóbb események elevenednek meg szemeim előtt.
Adott egy férj és feleség, az egyik kertész a másik ápolónő. Míg a férfi szeret
utazni, addig a nő a vele töltött időt kedveli. Ez a rész az emlékekről szól és
arról, hogy a szeretet bármilyen nehézségen át is kitart és számunkra sokszor csak
az a fontos, hogy a másik fél jól érezze magát és boldog legyen. A múltba való
visszatérés nem változtatja meg a jelent, de feltölti a jövőt. Talán ekkor
sírtam először a könyvön, mióta elkezdtem az olvasást és akkor úgy éreztem
elevenembe talált a történet üzenete. Hiszek a szerelemben, még akkor is, ha
hidegebb a személyiségem és tudom, hogy amikor társat választottam, akkor
hasonlóan gondolkodtam, mint a fenti szerelemesek. Van egy párom és pont ezért
értem és átérzem az üzenet mélységét. Rendkívül megrázó volt a számomra.
A következő része a regénynek, A nővérek címet kapta. Két
testvér elmondott és elhallgatott időszakáról mesél, melyet beárnyékol egy nem
várt tragédia. Hogy mit változtat a jelenen egy kávézóban elfogyasztott kávé?
Nos, megtudod, ha elolvasod a könyvet!
Az utolsó történet pedig az Anya és gyermeke címet viseli, ahol
kivételesen nem a megszokott formában történnek az események, mégis mélyen
megérintette a lelkemet. Egy anya és gyermeke kapcsolata mindig különleges
marad, akár gondokkal tarkított, akár nem.
Az események különlegessége és azonossága, hogy ugyan azon a
helyszínen játszódnak és egy bizonyos székhez van közük. És bár négy fő
fejezetből áll a regény, én úgy gondolom egy ötödik történet és megbúvik a
lapokon. Ez pedig nem más, mint az állandóság a különböző időutazások között.
De, hogy miképpen is értem ezt? Nos, erre magadnak kell meglelni a választ
kedves érdeklődő! Amit viszont még ki szeretnék emelni, az az utazás. A
folyamat igen szigorú szabályokhoz van kötve, melyek megismerésekor
elgondolkodik az utazó vajon megéri-e? Nézzük hát mik ezek!
Az időutazás során csak azokkal az emberekkel találkozhatsz,
akik már jártak a kávézóban. Bármit is csinálsz míg „odaát” vagy, a jelent nem
változtathatod meg. A kérdéses széken ül valaki. Mindenképpen meg kell várnod, amíg
ő elhagyja a széket. Nem ülhetsz át máshova, nem cserélhetsz széket. Az utazás
akkor kezdődik, amikor kitöltik a kávédat, és akkor végződik, amikor kihűl.
Mint láthatjátok nagyon szűk keretet szab és nem biztos,
hogy megéri. Ugyanakkor mégis azt kell, hogy írjam, hogy van értelme. Mert bár a
jelen nem változtatható meg, aki ott jár változik. A kulcs bennünk van. Mivel
mi már nem ugyanúgy térünk vissza, mégis csak lesz egy bizonyos előrehaladás. A
jövő pedig képlékeny.
Ha saját szemszögemből nézem a könyvet, akkor én minden
egyes fő fejezettel ráültem arra a bizonyos székre és minden alkalommal
elvesztettem valamit magamból, hogy aztán újraépíthessem magamat. Az életem
annyi sebből vérzik, és sokszor nem foglalkozom vele. De most valahogy úgy
érzem a legjobbkor vettem kézbe a könyvet. Sokat segített, hogy megértsem a
változás kulcsa én vagyok. Bár nem fogok tudni mindenben előrébb lépni vagy
megbocsájtani, mégis úgy gondolom, ha csak egy területen lesz fejlődés, már
megérte.
Számomra a könyv üzenete elsődlegesen az, hogy nem az a
lényeg, hogy mi történt a múltban, hanem a hogyan! A részletekben rejlik
sokszor a lelki fájdalmunk kulcsa. Visszatérni és újra átélni, bár elég
hihetetlenül hangzik, tudom, de mégis talán csak kevesen lennénk olyan bátrak,
hogy megtennénk ezt a lépést. Még akkor is, ha nagyon vágynánk rá, hiszen újraélni
egy keserű tapasztalatot, néhol mazochista érzetet kelthet, de nem erről van
szó. Csupán nem elég a vágy, ténylegesen akarni kell. Még akkor is, ha az adott
pillanatban rossz lesz, mert amikor megtörténik velünk a negatív élmény, nem
figyelünk a részletekre. És sokszor a tragédiaként felfogott események, nem
azok, aminek elsőre látszanak. Ezzel csak azt akarom írni, hogy egy dolog
szenvedni a múlt miatt és egy másik dolog visszagondolni és megpróbálni
pontosítani mi is történt akkor velünk. Remélem, hogy értitek, hogy miről írok
most nektek. Ez a történet erről szól. Megérteni, hogy a részletekben kell
keresni a gyógyírt sokszor, és bár tudom, hogy vannak kivételek, mégis hiszem,
hogy ha csak annyit érünk el ezzel a plusz kellemetlenséggel, hogy megértjük a
valódi történéseket, eseményeket, már formáltunk a fájdalmukon és remélhetőleg
könnyebb lesz.
Úgy gondolom, hogy
ezt a kötetet egyszer feltétlenül érdemes kézbe venni. Ha elég bátor vagy
kíváncsi vagy, javasolnám, hogy készíts magad mellé egy csomag zsepit és egy
adag finom kávét. Ne feledd, hogy nem hagyhatod el a helyed és a kávédat
melegen idd meg!
Ez a regény csodálatos mind kívülről, mind belülről.
Kedvenc!
Amennyiben felkeltettem az érdeklődésedet, a Kossuth Kiadó oldalán be tudod szerezni a könyvet!
Írta: NiKy
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése