2022. február 13., vasárnap

M. Nyírő Mária - A varázsmag szövetsége

 

„A legcsodálatosabb dolog alkotni vagy tenni valamit, amire senki sem kényszerített. Bátran harcolni egy nemes célért.”



Mostanában nagy keletje van az olyan mesekönyveknek, amelyek valamely formában segítik célcsoportjukat. A legtöbb esetben az olvasást támogatják, hiszen szórakoztatva tanítani a leghatékonyabb formája annak, hogy az ifjúság könnyen befogadja a mondanivalót. De mi van akkor, ha ennek gyakorlása nem elég, hiszen az adott szöveget meg is kell érteni? Nos, ez a kötet erre hivatott elsődlegesen.

M. Nyírő Mária első könyves szerző, akinek a gyerekkori álma vált valóra, amikor ez a mese könyvként napvilágot látot. Ugyan sok alkotó vágya egy saját regény, de csak kevesen mondhatják el magukról, hogy önzetlen úton járnak, ami inkább egy önbeteljesítés, sem mint megélhetési nyerészkedés. Ezt azért merészelem leírni ebben a formában, mert szokásomhoz híven kis kutatómunkát végeztem az adott író tekintetében és nem kis meglepetésemre megtudtam, hogy a szerző a teljes jogdíját felajánlotta a Csodalámpa Alapítványnak. Minden kötet megvásárlásával hozzájárulunk ahhoz, hogy az alapítvány segítségével életveszélyesen beteg gyerekek kívánságai teljesülhessenek. Erről és még számos értékes és érdekes információról az írónő oldalán olvashattok.

A varázsmag szövetsége című regénye 2021 egyik újdonságaként látta meg a napvilágot a Manó Könyvek Kiadó gondozásában. Ennek a kötetnek is hívó szava a megnyerő külső, amely jelen esetben Rippl Renáta ügyes keze munkáját dicséri. Ráadásul a meseregény belsejében is találhatóak illusztrációk, amelyek nagyon kedvesre és szépre sikerültek.

Ez a mese egy kisiskolás lányról szól, aki kezdetben nehezen találja helyét a világban. Környezete egy jólnevelt gyermeket ismerhet a személyében, aki jó tanulóként sok díjat tudhat magáénak és mindig nagy szeretettel és gonddal törődik kis húgával is. Ám, időnként elbújva a kíváncsi szemek elől, bártorság gyakorlást kell végeznie, hiszen minden olyan félelmetes és nehéz.

Ahogy mondani szokták, minden kalandnak megvan a maga karikája, jaj, bocsánat, akarom írni kezdete. Esetünkben Dorka egy hullahoppkarikát talál a pincéjük régi kacatjai között, és ha már ott van érdemes ki is próbálnia. És ki gondolta volna, hogy egy hétköznapi játékból egy másik világba csöppenünk, főleg úgy, hogy minden a feje tetejére áll. A kezdetleges ijedelmek után számos kalandban lesz részünk, kezdve egy repülő hallal, egy mogorva, de kíváncsi varázslóval, egy különleges látóval és még sorolhatnám. Ugye, hogy milyen érdekes? De bizony még nincs vége.

Ennek az útnak is megvan a maga célja és ehhez Dorka kerül a középpontba. Vajon képes lesz –e ez a kicsi lány megküzdeni a rá váró feladatokkal és lesz-e elég bátor, hogy szembe nézzen a legnagyobb félelmeivel? És vajon mi köze van ehhez egy szép szemű, furcsa nevű fiúnak és egy nagy adag varázsmagnak?

„Minden éremnek két oldala van, nézd meg mindig a másikat is, mielőtt ítélkezel!”

Számomra ez a mese egy csipetnyi kikapcsolódás volt a szürke hétköznapokban. Egy különleges világba csöppentem egy kicsi lány szemszögén keresztül és tulajdonképpen az utolsó oldalig együtt éltünk át minden kalandot. Sok barátot ismertünk meg, akik bár nem voltak mindig vidámak, sőt sokszor morogtak, mégis nélkülük nem sikerült volna ilyen fergetegesen ez a kaland.

A könyv erőssége a jól követhető cselekmény és a sok fejezetre bontásnak köszönhetően a könnyű szövegértés. Ráadásul a fejezetek végén egy – egy kérdéssorozatot kapunk, amely segít feleleveníteni az olvasottakat és netán még el is gondolkodtatnak.

„Bárcsak látszana egy ember arcán, hogy milyen igazából!”

Az írónő első regényét vettem kézbe és nem tagadom, hogy helyenként éreztem. Bizonyos szinten nyers és néhol pontatlan a szöveg, ugyanakkor az egyedi stílus nagyon élvezhetővé varázsolta a mesét. Felnőtt fejjel nem nekem íródott az adott történet, mégis elérte, hogy szívesen olvastam.

A könyv több igazságot is tartalmaz, ami bár a meseszöveg része, mégis érdemesnek gondolom, hogy kiemeljük őket. Ezekből válogattam jómagam is ehhez a kritikához éppen. Minden tanács segítő szándékú és összesítve kellemes érzést hoz felszínre.

Egyetlen apró, de annál fontosabb kritériumot szeretnék megemlíteni, az pedig a becenevek használata. Egy felnőtt olvasót nem fogja megzavarni, de egy gyermek még nem rendelkezik ugyanolyan fokú összpontosítással és zavaró lehet a számára. Ettől függetlenül nem bántam, hogy kézbe vettem és hiszem, hogy másoknak is tetszeni fog.

És bár nem a korosztályomnak íródott a mese, mégis úgy éreztem, hogy komfortosan mozgok ebben a világban. Jó érzés volt kalandozni, feladatokat megoldani és elgondolkodtam az adott bölcseleteken, hiszen mindegy mennyi idős vagy, egy ilyen történet is hatással lehet lelkivilágodra.

Ajánlom a könyvet minden olyan fiatal olvasónak, aki szeret kalandozni és rejtélyeket megoldani. És ha van kedvetek, akkor vonjátok be a szüleiteket is a meseolvasásba, hiszen együtt sokkal érdekesebb és izgalmasabb időtöltés. És egy zárógondolat a meséből: „Van, amin változtathatunk, s van, amin nem. Ahová születünk, s ahogyan kinézünk, az például adott dolog, de amikké válunk, arról csakis mi döntünk, az mutatja meg, kik is vagyunk igazából. Amit és ahogyan cselekszünk, csak az a fontos!”

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed és megteheted, arra kérlek, hogy vegyél egy példányt! Hiszen neked szórakozás, de másnak egy életet mentő kívánság teljesülése. Ehhez pedig csak annyit kell tenned, hogy a Manó Könyvek Kiadó weboldalára ellátogatsz!

Írta: NiKy


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése