Jean-Claude Mourlevat - Putifár tanár úr visszavág

 

„(…) a halogatás nem vezet sehova.”

Biztosan ismeritek azt az érzést, amikor elfog titeket a nosztalgia és visszagondoltok az iskolai évekre. Sok pozitív emlék és személy jelenik meg gondolataitokban, de sajnos több negatív is.

Valószínűleg többen elmondhatjuk magunkról, hogy ismertünk legalább egy olyan tanárt, aki megkeserítette a hétköznapjainkat vagy nehezebbé tette az általa tanított tantárgyat. Persze akadnak kivételek bőven, de átlagban inkább azt mondhatjuk el, hogy vannak olyan személyek, akik érthetetlen okból lettek a gyerekek tanítói. Nos, ezt a témakört boncolgatja humoros formában ez a történet is. De mi van akkor, ha maga a tanár gondolja úgy, hogy ideje bosszút állnia az elszenvedett keserű pillanatokért? Ugye milyen érdekes, hogy mindennek két oldala van? Nézzük is ezt bővebben.

Jean-Claude Mourlevat francia szerző immáron második kötetét vettem kézbe, hiszen pár hónapja volt szerencsém olvasni Zebulon, ​avagy bűntény a Borzoló Borzollóban című regényét is. Persze ezen kívül is jelent meg más alkotása hazánkban. Az alkotó igen termékeny és sokszínű, hiszen az ifjúsági regényeken át a gyermekirodalomig igen széles témakörökben jelent meg eddig könyve.

Putifár ​tanár úr visszavág című kisregénye 2021 egyik újdonsága, amely a Vivandra Kiadó gondozásában jelent meg. Elsődlegesen az illusztrációk vonzottak magukhoz, melyek Rofusz Kinga sajátos stílusjegyeit viselik magukon, és rendkívül egyedivé tették ezt az alapvetően sem szokványos történetet.

Ahogy már fentebb említettem ennek a könyvnek egy nyugdíjba vonuló tanár a főszereplője, mégpedig Putifár Róbert úr. Róbert igazán mindent megtett az elmúlt 37 évben, hogy megfelelő nevelője legyen a csemetéknek, mégis számos alkalommal keserítették meg életét. Édesanyjával kettecskén élve szerette a nyugalmat, de a napi „rémálom” megrendítette az otthona védő bástyáit is. Egészen addig, amíg egy remek ötlete támad, miszerint mi lenne, ha bosszút állna azokon, akik megkeserítették az életét? Vajon mi történik akkor, ha a nyugalmas nyugdíj időszakát egy rafinált bosszú haditerv árnyékolja be? És kik lesznek azok, akiken a tanár úr haragja csattan?

„Mások boldogsága olykor fájdalmat is okozhat.”

Számomra ez a történet egy hatalmas gyógyír volt a múltamban felmerülő fájdalmas emlékeimre. Nekem is volt egy olyan tanárom, aki megkeserítette az általános iskolai éveimet és bár azóta sok idő telt el, a szívem nehéz az emlékek felidézése közben. És bár nélküle valószínű nem lennék most az aki – elvégre minden ember és élmény alakít rajtunk, legyen pozitív vagy negatív, mégis szükségesnek éreztem ezt a könyvet, hogy enyhítsen szomorú emlékeimen.

Nagyon szerettem Putifár Róbert bőrébe bújni és kedves édesanyját is megkedveltem, pedig nagyon távol áll tőlem ez a személyiség. Mégis ketten adták a regény sava-borsát és tulajdonképpen nekik köszönhetően a szemem nem maradt szárazon. Hol hangosan kacagtam, hol elérzékenyültem. Eme kettősség miatt érzem úgy, hogy idén az egyik legjobb ifjúsági könyvet vettem kézbe.

Az író itt mutatta meg először számomra, hogy képes egy negatív karakterből is szerethetőt alakítani és nagy igazság az, hogy mindennek két oldala van.

Ajánlom a könyvet kortól és nemtől függetlenül, mert ha diák vagy még időben olvasod, ha pedig már rég elrepültek a tanulói évek, akkor hiszem, hogy számodra is balzsam lehet egy kellemetlen, netalán fájdalmas emléknek.

Remélem kedvet kaptál az olvasásra és polcodon szeretnéd tudni, ehhez pedig csak annyit kell tenned, hogy a Vivandra Kiadó oldalára ellátogatsz.

Írta: NiKy