Minden évben nagy gonddal
válogatom ki azokat a meseszerzőket, akikkel a következő év folyamán
mindenképpen szeretnék foglalkozni, tehát, amint megjelenik egy új könyv, máris
szaladok beszerezni. Tavalyi év folyamán ismertem meg a mostani beszélgető
partneremet, hiszen volt szerencsém kézbe venni Lillen, a tünde alkotását. Idén
A Zöldlomb-erdő lakói című mesekönyvét olvashattam, amit nagyon megszerettem.
Így vettem a bátorságot és egy interjú keretén belül kérdezgettem az írónőt.
Meséről, hazai igényekről és természetesen a mesekönyvről is szó esett. Kérlek,
tartsatok velünk!
Az iskolában a kedvenc tantárgyam az irodalom volt. Onnantól
kezdve írogattam magamnak verseket, novellákat, történeteket, de ezeket csak a
legjobb barátnőmnek mutattam meg. Amolyan kis tini irományok voltak ezek. Aztán
tanító szakos voltam a főiskolán, ott kicsit jobban belekóstoltam a mesék
világába.
Eddig három könyved jelent meg, melyek csodálatos világokba
repítik el olvasójukat. Ebből én két kötetedet olvastam, az egyik Lillen, a
tünde, a másik pedig A Zöldlomb – erdő lakói. Bár két különböző történetről van
szó, mégis átfogóan jellemző rájuk egy bizonyos kedvesség és tanító szándék.
Mennyire fontos számodra a mesékben megbúvó okítás és mi alapján választod ki
mondanivalódat?
Számomra nagyon fontos, hogy a meséim tanulságot
tartalmazzanak. Azok a bizonyos rejtett tanítások. Mindenképpen figyelembe
veszem, hogy mely korosztálynak írok éppen, így az életkori sajátosságok
alapján választom ki, hogy mik is lesznek a tanulságok.
Idén jelent meg A Zöldlomb – erdő lakói című mesekönyved,
mely egy különleges helyszínen játszódik. Kérlek, mesélj a történet
kialakulásáról! Hogyan álmodtad meg számunkra ezt a kedves mesevilágot?
Nagyon szeretünk a családdal kirándulni. Főleg itt Pécs
környékén a Mecsekben és Orfűn. Néha láttunk már rókát, őzet, sünit és a
kislányom nagyon örült nekik. Így kerítettem nekik még pár barátot és meghintettem
egy kis varázsporral őket, majd megszülettek A Zöldlomb-erdő lakói.
A beszélő neveket személy szerint nagyon szeretem. Mennyire
volt tudatos, hogy a karaktereidnek ilyen neveket választottál? Gondolok itt
elsődlegesen pl. Böki a sünilányra vagy Szellő az őzlányra!
Először elképzeltem a szereplők jellemét, küllemét,
gondolkoztam a történeteken, majd ezek után adtam a neveket. Így teljes
mértékében tudatos volt.
Mesekönyved a NewLinek kiadó gondozásában jelent meg. Hogyan
választottál kiadót és milyen posztulátumnak kellett megfelelned, hogy
létrejöhessen a közös munka?
Van pár író ismerősöm a kiadónál és tőlük kértem ki a
véleményüket. Pozitívan nyilatkoztak, majd írtam a kiadónak. Ők bekértek egy
mesét a meglevők közül, amit egy szerkesztő bírált, majd értesítettek az
eredményről. Így kerültem a NewLine-hoz.
Ki tervezte a borítódat? Illetve saját ötlet alapján
választottad az illusztrációkat?
Az elmúlt másfél év finoman szólva sem volt egyszerű a
pandémia miatt. Milyen hatással volt rád az elmúlt időszak? Mennyire segítette
az írói munkádat a karantén? Inspirált vagy inkább letaglózott?
A legelején letaglózott, hiszen akkor kezdődtek Lillen
munkálatai. Kicsit kétségbe is estem, hogyan tovább, de átgondoltam, és
megpróbáltuk a lehető legjobbakat kihozni a digitális rendszerből. Ennél a
mesekönyvnél segített. Sokkal nyugodtabban tudtam átgondolni a lépéseket.
Térjünk át egy kicsit az írói létre. Köztudott, hogy
régebben a meseíróknak nagyon nehéz volt érvényesülniük kis hazánkban. Viszont
az utóbbi években hazai viszonylatban nagyon sokat javult a gyerekirodalom
megítélése. Mit gondolsz, hogyan lehetne tovább javítani a helyzeten?
Még több mesekönyv bemutatóval, akár kiadói szinten is.
Felolvasásokkal, amiket elérhetővé lehetne tenni Youtubeon, és a reklám. Ez
sajnos az egyik ledrágább része, de ezáltal jutnak el a könyvek a nagy közönség
felé.
A gyerekek figyelme, a mai felgyorsult világnézett miatt
igen nehezen köthető le hosszabb ideig és pont ezért sok családban hamar
elenyészik vagy szinte egyáltalán nincs jelen a napi meseolvasás. Szerinted
hogyan lehet egy kisebb gyermek figyelmét lekötni egy adott történettel?
Mennyire kell, rövidíteni a meséket, illetve van- e még létjogosultsága egy
hosszabb történetnek is?
Én azt gondolom, hogy mar egészen pici kortól lehet mesélni,
erre nagyon jók a lapozgatók, amiknek oldalain akár csak egy-egy szó van. Az
illusztráció itt a fontosabb még. Aztán, ahogy nagyobb lesz a gyerek úgy lesz a
szöveg is egyre terjedelmesebb. A folyékonyan olvasni tudó iskolás gyereket le
tud kötni egy jó, hosszabb történet is.
Otthoni közegben is szoktál új meséket kitalálni, vagy régi
mesekönyvekhez nyúlsz ilyenkor? Mennyire igényli saját gyermeked, hogy olyan
történeteket mesélj neki, amit még más nem hallott, nem olvasott?
Igen, szoktam. De a régi mesekönyvek is porodon vannak.
Kislányom nagyon szereti a meséket. A régit is szereti újra hallgatni, de az
újaktól sem zárkózik el. Azokat is szeretettel fogadja.
Mikor várhatunk tőled következő könyvmegjelenést? Illetve
hol találkozhatnak veled legközelebb az olvasók?
Következő mesekönyvet már csak jövőre írok, ha nem jön közbe
semmi. Most ahhoz gyűjtök élményeket, ötleteket. Szeptember 4 - én fogom
bemutatni Pécshez tartozó Patacsi külváros kultúrházában A Zöldlomb-erdő
lakóit. Utána is valószínűleg Pécsett és vonzáskörében leszek elérhető egy
darabig.
További sok sikert kívánok az írónőnek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése