Azt szokták mondani, hogy az ember a születése első
pillanatától fogva a halálra készül. Hiszen megjósolhatatlan, hogy kinek mennyi
idő adatik meg, csak azt tudjuk, hogy pontosan egyszer megszűnik a létezésünk.
Az életünket sok tényező befolyásolja, hiszen nem mindegy hova születünk, kik a
szüleink és milyen egészségi állapotban vagyunk. Elvégre számos olyan személy
él körülöttünk, akik számára nem adatott meg minden, – hallás, beszéd
képessége, látás, járás – oly természetes adottság. És pont ezért, akik
teljesen egészségesen jönnek a világ és megérik a felnőttkort nagyobb
betegségek nélkül, elfelejtik, hogy milyen kiváltságosak valójában. Vannak azon
lelkek, akik nagyon korán lesznek betegek, de a belső világuk szárnyal és néha
sokkalta érettebbek, mint az őket körülvevő felnőttek. Ezekért az apróságokért
és minden más kevésbé szerencsés társunkért kell becsülni az életet, és amit
csak lehet kihozni belőle, illetve segítve őket a teljesebb életért! Mert
minden élet ajándék és ezt eltékozolni vétek!
Fredrick Backman – Életed üzlete című kötete a fent említett életről is mesél, melyet egy sikeres üzletember szemszögén keresztül ismerhetünk meg. Ez a férfi egy nagyon különleges, teremtő életutat járhatott be nem kis adag szerencsével megfűszerezve, továbbá apaként folyamatosan a fiához intézi szavait, melyek sok olyan életbölcsességet takarnak, amit klisének gondolnánk első körben, de ha jobban belegondolunk, a férfi szavai lyukat ütnek a legkeményebb emberi szíven is, hiszen bármelyikünkről szólhatnak. Főszereplőnk megismerkedik az élet árnyékos oldalával is és felismeri, hogy a valódi értékek hol is lakoznak. Vajon mi köze ehhez egy kis „tündérnek”? És miért is fontos kiszínezni egy széket? Ezekre és más fontosabb kérdésekre is választ lelhetsz, csak vedd kézbe ezt a könyvet!
„(…) megkérdezted, mivel foglalkozom. Azt mondtam, hogy
pénzt csinálok. Mire te, hogy mindenki más is. Én pedig: „Nem, a többség csak
pénzt keres, a túlélésre játszik. Azt hiszik, hogy a dolgaik értékkel bírnak,
pedig dehogyis. A dolgoknak csak ára van, amit az elvárások szabnak meg, én
pedig ezekkel a dolgokkal kereskedek. Az egyetlen, ami ezen a világon értékkel
bír, az idő. Egy másodperc mindig egy másodperc, ez sosem lehet alku tárgya.”
Szubjektív meglátásom szerint a történet csodálatos és
felemelő, mert megmutatta számomra, hogy minden emberben ott a lélek, csak elő
kell csalogatni. Sokszor a könnyeimmel küzdöttem és végül csak sikerrel jártak,
mert majd egy tíz darabos papírzsebkendőt elhasználtam. Nagyon sokoldalú,
rendkívül színes és fájdalmas volt olvasni ezeket a sorokat. És, igen én is
feltettem magamnak azokat a kérdéseket és bizony döbbenetes válaszra leltem. Ebben
az idézetben pedig megtaláltam önmagamat, amitől te lehet, hogy lenézel kedves
olvasó majd, de én benne vagyok az első szótól az utolsóig. Ez lenne hát:
„ A boldogság gyerekeknek és állatoknak van kitalálva, és
nincs biológiai funkciója. A boldog emberek nem alkotnak semmit. Az ő világukban
nincs helye művészetnek, zenének és felhőkarcolóknak, felfedezéseknek és
újításoknak. Minden vezető, minden hős mániákus. A boldog emberek nem lesznek
mániákusak, nem szentelik az életüket betegségek meggyógyításának vagy
repülő-készítésnek. A dolgokért élnek, fogyasztóként vannak jelen a világban.
Én nem ilyen vagyok.”
És valóban igazat kell, hogy adjak a szerzőnek, a boldog
emberek nem törik magukat az újra, csak azt használják, amit mások elértek,
felfedeztek és a köz számára elérhetővé tettek. De ez sem rossz, hiszen ezt a
funkciót is be kell tölteni, ahogy nekünk is léteznünk kell azért, hogy mások
élhessenek egy teljesebb életet. Ez az élet örök körfogása.
Összességében elmondhatom, hogy ismét elvarázsolt az író,
immáron harmadszorra. És pont ezért feltett szándékom, hogy minden megjelent
könyvét elolvassam akár magyarul, akár másképpen. Hiszem, hogy vannak szerzők,
akikkel együtt dobog az olvasói szívünk és két ilyen lélek tánca a fantázia
koronázatlan királya.
Ajánlom kortól és nemtől függetlenül, mert olyan fontos
értékeket rejt magában ez a kis kötet, melyeket jó tudnia mindenkinek. És egy
saját gondolat: valaki egyszer azt mondta, hogy a közös elképzeléssel még a
romokon is virág nyílik. Amikor minden romokban hever és minden elveszni
látszik, akár úgy is, hogy bizonytalan vagy a világodban…eljön a nap, amikor virágok
nyílnak, és újra mosolyogni tudsz, hiszen egy régi ház is áll, mindenféle
megpróbáltatások közepette. Az élet és remény egyvelege létezésünk egyik értelme.
Amennyiben elolvasnád a könyvet, megteheted, ha az Animus Kiadó oldalára ellátogatsz!
Írta: NiKy
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése