Balázs Imre József - Egyformázni, különbözni

 

„Vulkán apó, másképp kérdek, s másfélét.

Mit tegyek, hogy bent érezzek több békét?

Mikor jó, ha felrobban a feszültség?

Aki morgott, lehet aznap derűs még?”

Évek óta olvasok mesekönyveket, gyermekeknek szóló kiadványokat. Sok kötet érintette már meg lelkemet és többről is elmondhatom, hogy nagy kedvenceim egyikeként tettem a polcomra. De igen kevés akadt eddig, amely a maga egyszerűségében ragadta meg figyelmemet. A mostani verses kötet kisebb gyermekeknek íródott, mégis sokkalta több annál.

Balázs Imre József szerző nevével most találkoztam először, pedig több kiadvány megálmodója. Többek között a nevéhez fűződik a Madárábécé és A Tenger című könyvek is.

2022 egyik újdonságaként jelent meg az Egyformázni, különbözni című könyve, amely gyermekverseket gyűjtött egy csokorba. A versek az emberi lélek érzékenységére, egy bizonyos elmélyülésre, a csend erejére és a pillanatok megélésére reflektálnak. Minden sorból árad a szeretet, az egyszerűség iránti tisztelet, az élet apró-cseprő pillanatainak megélése. Az világ apró, néha eltörpülő eseményeire, a természet adta különleges jelenségekre és az ember által „szürke” hétköznapnak csúfolt napok történéseire, képeire, tárgyaira irányítják a figyelmet a költemények. Néha jó megállni és valóban érzékelni a körülöttünk lévő világot, de talán a képzelet is segít kicsit ennek a nyugalmi állapotnak a megteremtésében.

Három alkotást választottam kedvcsináló gyanánt.

Kép: NiKy m.i.

Az első rávilágít arra, hogy mennyire jó együtt lenni, mégis különbözni. Milyen különleges az érintés és a közös idő megteremtése. Nézzétek csak:

„Ameddig mész velem, addig jó menni,

ahol megállunk, csöndet lélegezni.

Amennyi szétszállt, azt repülni hagyni,

akikké gyűltünk, kicsit rendbe rakni.

A lehunyt szemben zöld nyugalmak ülnek,
ha elringat a világ, megörülnek.
Ha fentből s lentből lesz teljes egy tájkép,
legyél nekem fel-felvillanó árnyék!”

A második vers egy különleges barátságról mesél, amelyet mindannyian kívánunk magunknak. Ha bárki is átélte a lenti sorokat, akkor nagyon szerencsésnek mondhatja magát, hiszen a bizalom egy törékeny kincs, amelyet megszerezni nehéz, de elveszíteni egy pillanat is elég!

Kép: NiKy m.i.

„Leszek a barátod reggel,
léphetünk közelebb eggyel.

Leszek a barátod tízkor,
ha rám pici titkokat bízol.

Leszek a barátod délben,
ha nem engedsz el erős szélben.

Leszek a barátod este,
két ikercsillagot lesve.”

A harmadik pedig a lelkünk mélyéről mesél. Egy vers, amiben benne van minden és mégis megfoghatatlan képeket fest le:

„Leltem a polcon egy titkos iratot.
Minden betűje a lapból kiragyog,
mintha a laptól messze lebegne,
látom szállni, de az csak a teste.

Ha lenne egy igazi, titkos nyelvem,
naplót írnék lapon és fejben..
Mialatt írnék, messze lebegnék,
messzi magamhoz közelebb lennék.”

Sokszor úgy érzem, hogy a mostani mesekönyvek már felérnek egy-egy pszichológussal, hiszen a legtöbb alkotás valamilyen problémára fordítja az olvasó figyelmét, ezáltal felszínre kerülnek a gyermekek körüli hétköznapi gondok, amiket aztán a szülőkkel át tudnak beszélni. Nagyon fontos a gyermek és szülő közti érdemi kommunikáció, amikor játékos formában, kölcsönösen, egymást meghallgatva kötnek kompromisszumot. Mert sokan úgy gondolják, hogy a gyermeknek csak követni kell, amit a felnőttek mondanak, miközben ezen apró kis lelkeknek is meg van a maguk fájdalma, gondja. Egymásért tenni hosszútávú befektetés, egy egészséges majdani felnőttért. Ezek a kötetek pont erre is jók a szórakoztatás mellett. Legyen az vers vagy mese, minden formában nagy segítséget nyújtanak.

Nagyon szerettem kézbe venni ezt a kiadványt, hiszen számos értékes és különleges verset olvashattam, ráadásul valóban elgondolkodtam általuk és nyugalomra leltem egy kis időre.

Ajánlom a könyvet az iskoláskorú gyermekeknek, főleg 10-12 év körül. A nyelvezet és tartalom szempontjából mindenképpen érdemes kézbe venni, de akár szülőkkel is egy remek program az olvasása. És egy nagy igazság:

„Utazzon a család mindig együtt!
Jó, ha az együttlét ízét megszeretjük.
Utazzon a család bent, a házban!
Jó magunkat megtalálni minden lázban.

Amennyiben kézbe vennéd a könyvet, megteheted, ha a Gutenberg Kiadó weboldalára ellátogatsz.

Írta: NiKy

Roger Crowley - Hódítók

 

“A portugálok egy olyan hadszíntérről érkeztek, ahol ádáz versengés zajlott, mélyen gyökerezett a gyűlölet, s bevett dolognak számított a fejlett technológiák tengerészeti és tüzérségi alkalmazása. Ráadásul egy olyan beszűkült világnézetet hoztak magukkal az iszlám világáról az Indiai-óceán térségébe, amilyenre leeresztett sisakrostélyuk mögül Marokkó partvidékén tehettek szert. Az Ibériai-félsziget hatalmai, amelyek 1494-ben felosztották maguk között a Földet, megszállottan hittek a kereskedelmi monopóliumokban és a keresztes hadjáratok szükségességében.”  

Emlékszem, ahogy anno a középiskolás történelem tankönyv kurtán-furcsán egy-egy mondattal elintézte a világot örökre megváltoztató, nagy földrajzi felfedezéseket: XY ekkor és ekkor felfedezte ezt vagy megkerülte azt. Ritkán kaptunk ennél bővebb magyarázatot vagy részletes leírást és ami még fontosabb lett volna, az adott eseménynek a globális politikára gyakorolt hatását. Mondjuk a középiskolai történelemoktatás akkoriban nagyon Európa-centrikus volt, nem tudom, hogy ez a helyzet azóta változott-e.

Ilyen szempontból, de önmagában is hiánypótló és egyedülálló a brit Roger Crowley - Hódítók című munkája, amely 2019-ben jelent meg a Park Kiadó gondozásában. A kötet a többi kadványaikhoz hasonlóan ízléses külsőt kapott, jól mutatnak egymás mellett a könyvespolcon.

A szerző számos munkája látott már szerencsére magyarul is napvilágot és összefoglalóan elmondható róluk, hogy elsősorban a Földközi-tenger medencéjének vérzivataros középkori történelmével, a keresztény és oszmán hatalmak élet-halál harcával foglalkoznak. Ezúttal az apró tengerparti ország, Portugália került a górcső alá és mindazok a felfedezések s hódítások, amelyek közelebb hozták egymáshoz a világ keleti és nyugati felét. Olvashatunk a Jóreménység-fokának megkerüléséről, India és a Távol-Kelet felfedezéséről, megannyi véres tengeri ütközetről és politikai cselszövésről. A kötet gerincét egy rendkívül mozgalmas, alig két évtizedes időszak teszi ki, amelynek keretében a messiánisztikus hévvel fűtött Mánuel király expedíciókat küld az Indiai-óceán térségébe, a portugálok nagy nehézségek árán megvetik a lábukat és ambíciójuk odáig terjed a kezdeti sikereken felbuzdulva, hogy már a kairói mameluk szultánság megdöntésére és a Szentföld felszabadítására szövögetnek terveket.

“A portugálok tengeri fölénye, rendkívüli jártasságuk az erődépítésben, a tengerhajózásban, a térképészetben s a lőfegyverek készítésében és alkalmazásában, flottáik mozgékonysága és abbéli képességük, hogy a tengerek hatalmas térségein hangolják össze hadműveleteiket, valamint állhatatosságuk és kitartásuk – az, hogy több évtized szívós munkájával tanulták ki a hajóépítést, gyűjtögették a földrajzi ismereteket, és gyarapították szaktudásukat – lehetővé tette számukra a nagy kiterjedésű tengeri birodalmak egy új válfajának létrehozását, s a kereskedelem és az erőforrások ellenőrzését roppant távolságokból. Mindez módot adott nekik a világméretű terjeszkedésre. Közelebbről szemügyre véve azonban az India-vállalkozás gyakran meglepően roskatagnak tűnt, s igen nagy mértékben függött a rendkívüli egyéni kezdeményezésektől.”

 A kötet rendkívül olvasmányos és élvezetes stílusban íródott, nincs egy percig se olyan érzésünk, mintha valami száraz történelmi tanulmányt olvasnánk, sokkal inkább érződik egy kalandregénynek. Minden bizonnyal hatalmas kutatómunka előzte meg a kötet írását, hiszen rengeteg apró mozzanat s részlet elevenedik meg a lapokon, nagyon körültekintő jellemrajzokat kapunk a korszak kiemelkedő fomátumú személyiségeiről és a portugál nemesség fenegyerekei, a fidalgo-k határtalan becsvágyáról és kapzsiságáról is. Nem ismerem persze a teljes magyar könyvpiacot, de kötve hiszem, hogy ennél áttekintőbb összefoglalót találnánk Portugália korabeli vállalkozásairól az Indiai-óceánon innen és túl.

Tiszta szívvel merem ajánlani a könyvet a történelmi témájú olvasmányok szerelmeseinek, de a könyv könnyed és olvasmányos stílusa miatt talán még azok is tehetnek egy próbát vele, akik csak szeretnének többet megtudni egy mozgalmas és kevésbé dokumentált időszakról, amely örökre megváltoztatta a világunkat.

Amennyiben polcodon szeretnéd tudni ezt a könyvet, nem kell mást tenned, mint a Park Kiadó webodalán leadni a rendelésed.

Írta: Süni

Octavia E. Butler - A magvető példázata

 

“Az intelligencia nem más, mint folyamatos, egyéni alkalmazkodóképesség. Egyes intelligens fajok egyetlen nemzedéken belül alkalmazkodnak, mások nemzedékek alatt, szaporodási és halálozási kiválasztódás révén. Az intelligencia azonban sokat követel. Ha véletlenül vagy szándékosan tévútra terelődik, az mértéktelen szaporodáshoz vagy pusztuláshoz vezethet.”

A technológia fejlődése, a globalizáció, a történelmileg páratlan majd évszázados béke (legalábbis a világ nyugati felében) korábban nem látott létbiztonságot és kiszámíthatóságot teremtett az emberiség számára. Ez a töretlen progresszió azonban sajnos együtt jár a természeti erőforrások korlátlan kihasználásával, illetve életterek tönkretételével is, ez ma már aligha vitatott tény. Egyedül az maradt nyitott kérdés, hogy mennyi idő alatt válik élhetetlenné a földi ökoszisztéma, illetve hogy mit tehetünk a totális katasztrófa elhárítása érdekében. A sci fi irodalom egyik kedvelt támája évtizedek óta az ökológiai apokalipszis és a felvázolt forgatókönyvek sajnos napról napra egyre aktuálisabbá válnak.

Octavia E. Butler - A magvető példázata című regénye 2021-ben jelent meg az Agave Könyvek gondozásában. Az értékelések szerves részét szokta képezni a belső tartalom mellett a külcsín is, ami most is hozza a kiadótól megszokott tisztes iparosmunka minőséget.

A mű eredetileg 1993-ban íródott, de az elmúlt közel 30 évben egyre jobban elveszítette fikció jellegét. Az akkor még távoli jövőnek tünő 2024-ben játszódó történet színhelye a klímaváltozás által az összeomlás szélére sodródott Egyesült Államok. A vízhiány, a tomboló tűzvészek, a fizetőeszköz elértékelenedése pusztító spirálba taszítja a gazdaságot, csődöt mondanak az állami ellátórendszerek és lassan darabjaira hullik a társadalom, ráadásul a rabszolgaság intézménye is feltámad.  Még nem értük el a Mad Max filmek mélypontját azonban, vannak még a régi világ értékrendje szerint működő fallal körülzárt közösségek, amelyek egyre elkeseredettebb harcot vívnak az elembertelendett nincstelenek és bünözők tömegeivel. A könyv gerincét lényegében az alig 18 éves narrátor Lauren és a köré szerveződő túlélők kicsiny csoportjának megpróbáltatásai adják. A csapat a déli államokból igyekszik északra a kanadai határ felé, ahol a hírek szerint még tartja magát a civilizáció, és a vak remény elkeseredett emberek millióit indítja útnak. A vadonban farkastörvények uralkodnak, rengeteg emberbőrbe bújt sakál prédálja a szerencsétleneket, egy apró sérülés is elfertőződhet és halálossá válhat orvosi ellátás híján.

“A szabadság veszélyes dolog, Cory, ám értékes is. Nem szabad csak úgy eldobni vagy hagyni, hogy kiperegjen az ujjaink közül. Nem bocsájthatjuk áruba kenyérért és egy tál lencséért.”

Mint a címből kiderülhetett, a könyvnek van egy erősen vallásos oldala is, de nem a megszokott értelemben. A prédikátor lánya Lauren ugyanis fiatal kora ellenére kidolgoz és papírra vet egy új vallási eszmerendszert, a Földmag kultuszát, ami hite szerint újra egységbe kovácsolhatja és megmentheti az emberiséget. Fontosnak tartottam megemlíteni ezt az aspektust is, hiszen lehet, akinek ez elveheti a kedvét az olvasástól, bár szerintem még éppen nem megy a történet rovására. Nem lehet nem észrevenni az írónőnek az Egyesült Államok múltjában és jelenében egyaránt megbújó rasszizmussal szembeni állásfoglalását sem.

A könyv igen nyomasztó jövőképet fest a társadalom széthullásáról, a civilizációs értékek elvesztéséről és a valláson kívül nem szolgál túl sok reménnyel, bár egy duológia első kötetéről van szó, mégsem hiszem, hogy a második kötet túlcsordulna a derűs optimizmustól. Gyakran futunk bele véres, barbár jelenetekbe, extrém példák a csecsemőket elhurcoló elvadult kutyák és a tábortűz mellett emberi lábszárat sütögető tizenéves árva gyerek. A történet szerves része az erőforrások megszerzésért kifejtett kegyetlen erőszak, a főszereplők pedig pusztán hétköznapi emberek, akik szerintem legtöbbször hitelesen és jellemüknek megfelelően viselkednek a gyakran bekövetkező extrém helyzetekben, ezért könnyen azonosulhat velük az olvasó.

Őszintén bevallom, hogy a kötet utolsó negyede kicsit már megfeküdte a gyomromat, a főszereplőkkel együtt kissé belefáradtam én is az egymást érő megpróbáltaásokba. Úgy gondolom, hogy a Walking Dead sorozat kedvelői bátran tehetnek egy próbát vele, hiszen a díszlet nagyon hasonló -  igaz, hogy itt a zombik helyett még élő, bár ugyanúgy lélek nélküli szörnyetegekkel kell felvenni a harcot.Amikor már nem maradt bekebelezhető  természeti erőforrás, akkor a mindent felzabáló emberi intelligencia önmaga ellen fordul.

A sci fi írók hajlamosak túllőni akár optimista, akár pesszimista vonatkozásban is a jövőre vonatkozó elképzeléseiket. A 2020-as évekre nem vált mindennapossá a repülő autó vagy az űrutazás és a Füld sem vált lakhatatlanná pusztasággá, egyelőre.

Amennyiben elmerülnél ebben a világban, nem kell mást tenned, mint az Agave Kiadó weboldalára ellátogatni!

Írta: Süni

Miklya Luzsányi Mónika - Rozmaring és Tarack a rokonoknál

Többnyire szeretem azon meséket, amelyek arra hivatottak, hogy egy állatfajtát bemutassanak a kisebb mesék kedvelőinek. Most sem volt ez másképpen, hiszen jelen esetben egy malac család került a középpontba.

Miklya Luzsányi Mónika író, szerkesztő, publicista, nem utolsó sorban pedig öt gyermek édesanyja. Tulajdonképpen, hogy alkotói pályára lépett, azt saját utódainak köszönheti, hiszen elmondása szerint, ha ők nincsenek, valószínű nem is publikált volna. Az alkotó immáron számos gyermek és ifjúsági kötet szerzője, amelyek különböző szinten és mértékben segítik az adott korosztály fejlődését. Az írónőről többet megtudhattok a saját weboldalán található cikkekből és bejegyzésekből.

Jelen esetben a Rozmaring és Tarack sorozatának első kötetét vettem kézbe, amely a Rozmaring ​és Tarack a rokonoknál címet viseli és 2021-ben jelent meg a Móra Kiadó gondozásában.

Történetünk főhősei most a Nagylapály család, akikről sok érdekességet megtudhatsz, ha kézbe veszed a könyvet. Többek között fény derül a család szerteágazó rokoni kapcsolatára, az eltérő vezetéknév összeférhetőségére és természetesen egy izgalmas játékra is, ami elősegíti a hangulat kedvező alakulását. Hát nem izgalmas? Játékra fel!

Nagyon jól szórakoztam olvasásom folyamán, mert a humorban gazdag történet egy sor olyan emléket hozott bennem felszínre, amiről azt gondoltam, hogy a múlt fátyla eltakart. De ahogy haladtam előre tulajdonképpen sorról sorra fedeztem fel a múltam apró rejtelmeit és értettem meg, hogy mennyire is hasonlóan vélekedtem anno a saját családi rokonságomról. Rendkívül murisnak gondolom, hiszen gyermekként annyi mindent másképpen látunk és ezáltal vélekedünk a világról.

Összességében remekül szórakoztam és biztos, hogy követni fogom Rozmaring és Tarack kalandjait.

Ajánlom a könyvet a fiatalabb olvasóknak, akik még most ismerkednek a felmenőikkel, de azok is jól szórakozhatnak, akik csak egy bájos és vidám mesére vágynak. Rokonságra fel!

Amennyiben elolvasnád a könyvet, megteheted, ha a Móra Kiadó oldalára ellátogatsz. 

Írta: NiKy

 

Ronnie W. A. (szerk.) - Csillagtalan

 

„Senki sem ismeri el szívesen a saját kudarcait.”

Többnyire óvatosan nyúlok több szerzős könyvekhez, mert nem egyszer jártam már úgy, hogy alapvetően jó élménnyel párosult az olvasásom, mégis később főleg azokra az alkotásokra emlékeztem, amik nem tetszettek, vagy kevésbé voltak megfogóak a számomra. Erre mondhatnám azt, hogy ilyen az emberi psziché, a drámákra és a rosszra jobban összpontosítunk, mint a pozitívra, de én nem így gondolom. Mindazonáltal a mostani könyvre jó ideje kíváncsi voltam, hiszen egy számomra fontos személy az egyik alkotó és mindenképpen érdekelt, hogy milyen lesz egy új oldaláról is megismernem.

Csillagtalan címet kapta azon novellás gyűjtemény, amely arra hivatott, hogy tizenegy alkotót egy csokorba gyűjtsön és a romantika jegyében maradandót alkosson. Ezen szerzők stílusa nagyon változó, ahogy a témakörök is, mégis elmondható róluk, hogy többnyire megfogóak, érdekesek és különlegesek.

A borítót mindenképpen ki szeretném emelni, hiszen olyan, mint egy ékkő. Iván Eszter munkájának köszönhetjük, és bizony nagyon szépen mutat a könyvespolcokon. A könyv pedig 2021 egyik újdonsága, amely a Book Dreams Kiadó gondozásában jelent meg.

Első kőrben játszunk egy játékot! Csukd be a szemed és gondolj a romantika szóra! Milyen színben jelenik meg elsőre?

Mivel a kötet minden olvasónak más színben fog pompázni, így csak annyit írnék, hogy számomra megegyezik az alvadt vér színével és ez kitartott az utolsó sorokig. Hogy miért gondolom így? Nos, ezt mindenki eldönti maga, de nézzük is, hogy miről szólnak ezek a novellák:

Az első szösszenet rövidsége ellenére nagyon szép mondanivalóval hangolja az olvasót. Tulajdonképpen A csillag egy olyan utazásra hív, ahova csak egy picinyke varázslat és egy tiszta szív szükséges. Hogy ki hova repül? Nos, ezt fedezd fel te.

Minden, amire vágytam egy olyan mese felnőtteknek, ahol egy „macska egérre” vadászik. De mi van, ha ez a Kandúr nem is olyan egyedi, ráadásul a macska egér játék meglepetésekkel is szolgál?

Sokszor hangoztatjuk, hogy ez A sors keze, de vajon tudjuk –e valódi jelentését? És mi van akkor, ha egy nő életében minden balul sül el, mégis van fény az alagút végén?

A gorgó szerelme visszanyúl egészen a mondák világáig, ahol egy ősi lény múltjába pillanathatunk be. A „gonosz” is volt valamikor jó, bár az idő belepte nyomát, de még erről is szól egy történet.

A kék könyv egy igazi relikvia, mégis valakinek az életet jelenti. Egy elfeledt személy az idősíkokon át is képes segíteni, csak megfelelően kell értelmezni.

Amikor a legnagyobb gyalázat ér minket és azt hisszük nincs kiút, akkor is van egy fénynyaláb. Ez az aprócska csoda életeket menthet, de lelkeket törhet össze. A Szilánkok pedig szétszóródnak. És, csak egy kérdés marad: vajon megérte?

Bassiana, a tigrisidomár egy különleges ifjonti lélekről mesél, aki lelke nyitottságával még a legelkeseredettebb szíveket is meggyógyítja, felmelegíti.

Nincs is rosszabb annál, mint Amikor a desszert elfogyott. De mi van akkor, ha három vágy egymásra lel? Vajon milyen nyalánkságok várnak rájuk?

Az Igazi vadmacska életeken át küzd sorsáért. De vajon mi van akkor, ha kilenc élet sem elég? Vajon mennyire elegendő egy harcias, küzdő szellem ahhoz, hogy megmaradjon egy kegyetlen világban?

A Befejezetlen és az Érzelmi viharok két olyan történet, ahol a lélek darabjaira hullik és a gyógyulásra nem sok idő marad. Vajon mire lesz elég?

És végezetül a Végtelenül című történet zárja a sort, ahol a könnyek útra kélnek és ezt arcunkon teszik meg, hogy életük utolsó útjára léphessenek.

Természetesen minden novella sokkal komplexebb, mint ahogy én jellemeztem őket, mégis azt kell, hogy írjam, nem vagyok maradéktalanul elégedett.

„A léleknek idő kell, hogy rendbe jöjjön, és még akkor sem biztos, hogy a sebek nyom nélkül begyógyulnak.”

Szubjektív meglátásom szerint a könyv erőssége egyben a gyengesége is. Ugyanis, ha csak azt nézem, hogy mennyire változatos, még nem is szólnék semmit, de véleményem szerint van a kötetben három olyan alkotás is, ami nem illik a többi közé. Egyik sem rossz a maga nemében, egyszerűen csak elüt a többitől és ezzel élményrombolóvá válik.

Abszolút nagy kedvencemmé váltak a következő történetek:

- Minden, amire vágytam

- A gorgó szerelme

- Szilánkok

- Igazi vadmacska

- Végtelenül

Ha csak ezek a történetek lettek volna a kötetben kedvencemmé avattam volna, de így az egyik szemem sír a másik meg nevet.

A szerzők stílusának változékonysága ad egy keretet a novelláknak, és némelyik olyan mélyen érintett, hogy alig akartam elhinni csupán ennyi lenne az adott történet.

Ez a kötet mese felnőtteknek egy adag tejszínhabbal. Hogy kinek életető vagy éppen émelyítő, azt egyénileg eldönti mindenki. Számomra elsődlegesen egy kellemes pár órás kikapcsolódás, másodlagosan pedig a szerzőkre való figyelemfelkeltés melegágya. Olvasnék még ezen tollakból.

Ajánlom a könyvet minden olyan olvasni szerető léleknek, aki nyitott és befogadó mind a színes stílusra, mind pedig a mesék időben és térben való játékára.

Amennyiben elmerülnél a könyvben, megteheted, ha a Book Dreams Kiadó weboldalára ellátogatsz.

Írta: NiKy