2022. január 27., csütörtök

Rupi Kaur - otthon test

 

„a fájdalom bejárat a boldogságunkhoz”



Azt hiszem, hogy elvesztem, elvégre egy olyan ösvényre léptem ezzel az olvasásommal, amit eddig nagy ívben kerültem. Ez pedig a feminizmus egy rövid szakasza. Nagy élharcosa vagyok jómagam is az igazságtalanságok elleni küzdelmeknek, de a fent említett irányzat többnyire túlzó volt a számomra, főleg az utóbbi időszak eseményeit tekintve. Ugyanakkor jó érzés mégis látni, hogy van letisztult, valóságot nem eltorzító nézeteken alapuló szegmense is, amelyet, mint nő nagy erőkkel támogatok.

Most biztos többen azt gondoljátok rólam, hogy na „itt egy újabb irányzat bolond”, de őszintén szólva nem erről van szó. Aki pár napja olvasta Rupi másik kötetéről írt soraimat már tudhatja, mennyire nehezemre esett bevallani, hogy esetlegesen tévedtem a költőnővel kapcsolatban, amit itt meg is erősítek, hiszen ez a könyve egy új oldaláról mutatta meg magát előttem.

Rupi Kaur egy olyan szabadelvű gondolkodó a számomra, aki a múltjában megélt tragédiákat létraként használva, a modern világunk eszközeivel vegyítve, szót emel azon nőkért és gyermekekért, sőt egy egész népért, akiknek nincs lehetőségük megosztani másokkal gyötrelmeiket. A világunk számos területén elfogadott a nemek közti elkülönítés és annak különböző visszaélései. Azt gondolom, hogy a szerző hangja csak egy töredéke annak, ami hozzájárul ahhoz, hogy ne „homokba dugott fejjel” éljük a kényelmesnek mondható hétköznapjainkat. Ezek az alkotások például minden agresszivitás nélkül nagyot ütnek, akár akarja az olvasó, akár nem. A szerző oldalát érdemes követni, hiszen számos érdekességgel leszünk gazdagabbak és akár az újabb alkotásairól is olvashatunk. Ehhez ugyan kell némi angoltudás, de úgy gondolom, hogy megéri ellátogatni az oldalára.

Rupi Kaur – otthon test című alkotása 2021-ben jelent meg a Könyvmolyképző gondozásában. A kötet illusztrált és bár még mindig vannak fenntartásaim a rajzokkal, mégis egyediséget kölcsönös az alapvetően is szokatlan formalitású verseknek, amelyeket maga a szerző készített.

A könyv elsősorban az alkotó életéből merítkezik, ahol fellebbenti a fátylat a gyermekkorában átélt meggyalázásról, a családját ért atrocitásokról, az otthon keresés ingatag időszakáról, majdan a történelem súlyos kárairól és külön hangot ad azon nőkért és gyermekekért, akiknek nincs lehetőségük elmondani a világnak tragédiájukat.

„a bántalmazás nem csak
szerelmi kapcsolatokban lehetséges
a bántalmazás
egy barátságban is megtörténhet”

A könyv négy fő részre bontható, amelyek külön-külön is letaglózóan hatnak, de együttesen a lelket darabjaira törik és csak sírni volna kedve az olvasónak. Összességében elmondható, hogy a versek vitriolosak, patetikusak és rebellis felhangúak. Nézzük is részletesebben őket.

Az első ilyen a tudat címmel hirdeti magát, ahol olyan kérdések merülnek fel, amelyeket feldolgozni ésszel nem lehet, mégis fontos beszélni róluk. Két verset szeretnék mutatni, a teljesség igénye nélkül:

„törni akarok
repedni
kalapáccsal nagyot kapni
meg akarok nyílni ahol zárva vagyok
titkos ajtót találni
kiengedni magamat magamból
azt akarom hogy
valami elkapja a nyakamat
és középen kettéhasítson
hogy megint azt érezzem élek

-nem akarok tompa lenni többé”

És a második:
„vagy a múltat színezem éppen
vagy a jövő miatti aggodalom köt le
nem csoda
ha nem érzem az életet
ha nem az egyetlen
valóságos pillanatban élek

-a jelen”

A második részben a szív kerül átvitt értelemben a középpontba. Itt a költőnő saját életéről mesél, apró pillanatok mozaikjaiból építhetünk fel egy egész élet történetét. Hogy mit kapunk már az elején sejthető, mégis úgy rakjuk ezen darabkákat össze, mintha hipnózis alatt állnánk, pedig tudjuk a valóság széttép minket is belülről…

„nehezen választom el
a bántalmazó kapcsolatokat
az egészségesektől
képtelen vagyok különbséget tenni
szerelem és erőszak között

-nekem mindegyik ugyanolyan”

És a második:

„a család a barátok
a közösség szeretete
éppen olyan sokat ad
mint a szeretet
egy szerelmi kapcsolatban”

A harmadik szakasz egy lassabb időszakot ölel fel, ahol tulajdonképpen a pihenés, egy nyugalmi állapot illúziójával kecsegtet. Hogy ez mennyire valóság vagy csupán a képzelet játéka lenne, ezt döntse el mindenki! Számomra inkább néma sikoly egy olyan ítéletről, amely hamarosan valósággá válik, addig pedig csak a figyelmeztetések érkeznek. De vajon te meghallod őket?

„tönkretettük
az egyetlen otthonunkat
a kényelem és a profit kedvéért
pedig egyikből sem húzunk majd hasznot
ha a föld egyszer
nem kap majd levegőt”

És a második:

„hiányoznak azok a napok mikor a barátaim
tudtak életem minden piszlicsáré részletéről
én meg tudtam minden bagatell részletet az övékéről
felnőtt fejjel hiányzik ez az állandóság
hogy vagyunk
a séták a háztömb körül
a hosszú beszélgetések amikor úgy belefeledkeztünk
a pillanatba hogy azt sem tudtuk hány óra
amikor győztünk és ünnepeltünk
amikor vesztettünk és még inkább ünnepeltünk
amikor egyszerűen gyerekek voltunk
most nagyon fontos állásunk van
ami betölti a nagyon sűrű napunkat
naptárakat bújva beszélünk meg egy kávézást is
amit valaki végül lemond
mert a felnőttkor annyira kimerítő
hogy sokszor ki sem lépünk a lakásból inkább
hiányzik a tudat hogy valaha
egy rajtam túlmutató csapathoz tartoztam
és ez sokkal könnyebbé tette az életemet
-nosztalgia a barátság után”

Az utolsó rész pedig az ébrenlét címével egy olyan állapotot hirdet, amikor a költőnő szinte felrázza az olvasók lelkét, hogy most van itt az ideje cselekedni és minden apró léleknyomat egy fontos pontja a világmindenségnek. Ezen versekből is válogattam:

„ne aludj
a lehetőségeid lábtörlőjén
várva hogy megtörténjenek a dolgok
amikor te is lehetsz az
ami megtörténik”

És egy másik:

„könnyű szeretni
a jó dolgokat önmagunkban
de a valódi önszeretet az
ha megbarátkozunk
a mindannyiunkban ott lévő
problémás részekkel is

-elfogadás”

Azt gondolom, hogy ezzel a verseskötetével elérte a szerző azt, hogy új kedvencet avattam általa. Nehéz utat jártunk be és azt hiszem még messze se értem, hogy mennyi minden rejtőzik az alkotóban, de a versei által minden olvasás után egy új világ és nézet mutatkozik meg előttem. Kitartó ember lévén hiszem, hogy számos alkalommal kézbe fogom venni ezt a könyvét, mert itt értettem meg igazán mit jelent nőnek lenni egy kegyetlen világban és az én múltam kényszerrel lefedett szenvedései is új értelmet nyertek általa.

Ajánlom a könyvet minden olyan léleknek, aki elfogadó és nyitott a világban élő nőtársaikkal szemben. Elég kíváncsi és bátor, hogy felfedezze az elnyomás, a bántalmazás, a történelem mocskát, és mégis harcosként felemelkedjen egy fontos ügyért. Mert nem mindegy, hogy minden nap milyen közegben ébredsz, hova szülöd gyermekeidet és a legfontosabb, hogy mennyire tiszteled önmagadat és ezáltal másokat is. A tested a lelked otthona, ha nem ápolod mindkettőt, elveszíted önmagadat. És a szerző saját szavaival élnék:

 „nem tudok semmi olyanról ami némábban
lenne hangos a szorongásnál”

Kérlek, vedd meg ezt a könyvet, amelyet a Könyvmolyképzó Kiadó weboldalán megtehetsz! Köszönöm!

Írta: NiKy

2022. január 26., szerda

Miklya Luzsányi Mónika - Rozmaring és Tarack a rokonoknál



Többnyire szeretem azon meséket, amelyek arra hivatottak, hogy egy állatfajtát bemutassanak a kisebb mesék kedvelőinek. Most sem volt ez másképpen, hiszen jelen esetben egy malac család került a középpontba.

Miklya Luzsányi Mónika író, szerkesztő, publicista, nem utolsó sorban pedig öt gyermek édesanyja. Tulajdonképpen, hogy alkotói pályára lépett, azt saját utódainak köszönheti, hiszen elmondása szerint, ha ők nincsenek, valószínű nem is publikált volna. Az alkotó immáron számos gyermek és ifjúsági kötet szerzője, amelyek különböző szinten és mértékben segítik az adott korosztály fejlődését. Az írónőről többet megtudhattok a saját weboldalán található cikkekből és bejegyzésekből.

Jelen esetben a Rozmaring és Tarack sorozatának első kötetét vettem kézbe, amely a Rozmaring ​és Tarack a rokonoknál címet viseli és 2021-ben jelent meg a Móra Kiadó gondozásában.

Történetünk főhősei most a Nagylapály család, akikről sok érdekességet megtudhatsz, ha kézbe veszed a könyvet. Többek között fény derül a család szerteágazó rokoni kapcsolatára, az eltérő vezetéknév összeférhetőségére és természetesen egy izgalmas játékra is, ami elősegíti a hangulat kedvező alakulását. Hát nem izgalmas? Játékra fel!

Nagyon jól szórakoztam olvasásom folyamán, mert a humorban gazdag történet egy sor olyan emléket hozott bennem felszínre, amiről azt gondoltam, hogy a múlt fátyla eltakart. De ahogy haladtam előre tulajdonképpen sorról sorra fedeztem fel a múltam apró rejtelmeit és értettem meg, hogy mennyire is hasonlóan vélekedtem anno a saját családi rokonságomról. Rendkívül murisnak gondolom, hiszen gyermekként annyi mindent másképpen látunk és ezáltal vélekedünk a világról.

Összességében remekül szórakoztam és biztos, hogy követni fogom Rozmaring és Tarack kalandjait.

Ajánlom a könyvet a fiatalabb olvasóknak, akik még most ismerkednek a felmenőikkel, de azok is jól szórakozhatnak, akik csak egy bájos és vidám mesére vágynak. Rokonságra fel!

Amennyiben elolvasnád a könyvet, megteheted, ha a Móra Kiadó oldalára ellátogatsz. 

Írta: NiKy

 

2022. január 25., kedd

Zágoni Balázs - Karácsonyi kitérő


 


A karácsony sokunk számára a csillogást, a meleg otthont, a család szeretetét és sok – sok ajándékot jelenti. De elfelejtjük, hogy számos ember számára nem adatnak meg ezek a körülmények, legtöbbször egyik sem. De mi van akkor, ha egy kicsi lányt nem hagy nyugodni egy koldussal történt esetlen kalamajka? Ezt a kérdést is járja körbe a mostani meseregény. Persze sok másról is szól, ezért fontos, hogy nyitott szívvel álljunk neki az olvasásának.

Zágoni Balázs író nevével immáron harmadszorra volt szerencsém találkozni, hiszen ifjúsági irodalom terén egy többszerzős alkotóról van szó. Többek között tőle olvashattam a Fekete fény disztópikus sorozatát, amelyben már felfedezhettem kiváló történetvezetését és érdekes fantázia világát is az alkotónak. Most egy olyan mesét kaptam, amely elvezetett a társadalom legzordabb szegmenseibe, mégis a végére felmelegedett a lelkem és ezer színben ragyogott.

A mostani könyv a Karácsonyi kitérő címet kapta, amely elsőre nem mond igazán semmit, de a kötet olvasása után, tulajdonképpen rájöttem, hogy ez a legmegfelelőbb név, amit kaphatott. A meseregény 2021-ben jelent meg a Móra Kiadó gondozásában.

A kiadó számomra egy kincs a hazai palettán, mert bizony hosszú fennállása óta, évről – évre hozza el a kicsiknek és nagyoknak egyaránt szóló, kimagasló történeteket. Eddig még egyszer sem fordult elő, hogy olyan könyvet vettem volna kézbe, amiben ne lett volna tanulság, csipetnyi humor és egy csodálatos világ, amit az aktuális alkotó a lelkem ecsetének segítségével varázsolt volna papírra. Higgyétek el, nem túlzok, hiszen miért is tenném? Ráadásul itt az élő példa, hogy miért is írom ezeket a sorokat.

Ami számomra felemelő és talán majdnem mindig ezzel kezdem az olvasást, hogy górcső alá veszem a rajzokat, hiszen ettől kap egy keretet a legtöbb történet és nagyon nem mindegy, hogy miképpen is hatnak az olvasóra. Most Szabó-Nyulász Melinda vidám, de annál izgalmasabb illusztrációival találkoztam és bizony el kell ismernem, hogy ismét derűs, de nagyon lényegretörő képeket álmodott meg a számunkra. Imádtam olvasás közben nézegetni és sokszor felkacagtam.

Valahogy így képzeltem el a karaktereket és rendkívül jó érzés volt azonosulni velük. Erről ráadásul egy rövid videót is megnézhetek ezen a linken.

De nézzük is, hogy miről is szól ez az ünnepi őrület!

Adott egy család, ahol évről évre cirkuszokba és veszekedésekbe torkollik a karácsony előtti időszak. A tennivaló csak nő, szinte sosincs vége, de munka mellett nem igazán könnyű jól beosztani az időt és a feladatokat. Különösen akkor, ha három eltérő korosztályú gyermek van otthon és egy vállalkozó férj, akire igen csak keveset lehet terhelni.

Ennek a családnak a középső leánykája, Emma, egy csupaszív, derűs kislány, aki úgy dönt, hogy többé nem lesz veszekedés és sértődés, ő bizony egy kalendárium formájában megreformálja a tennivalókat és mindennapra – az egész családra lebontva – kiosztja a feladatokat. Ez egészen jól működik, míg nem egyik nap egy nem kívánt „megörökölt” elfoglaltságot követve egy koldusba botlik. A kezdetleges ellenszenv és egy rosszul visszaadott apró egy egész sor kalamajkát eredményez, ami maga az őrület. Vajon mi lesz ebből, mikor még nincs karácsonyfa, az isler fele eltűnt és apuka háta is meghúzódott? Ráadásul az angyal túl van terhelve és már semmi sem olyan, mint lennie kellene? Ezekre a kérdésekre biztosan választ fogsz találni, de ha még sem, ne légy elszontyolodva, hiszen az ünnepek előtti időszak maga az őrület, még egy kavarodás igazán beleférhet. Vagy nem?

Szubjektív meglátásom szerint a szerző nagyon magasra helyezte azt a bizonyos mércét, hiszen ebben a történetben nem csak arról olvashatunk, hogy mennyire fontos az ünnepi időszak jól szervezetsége, hanem az emberségességről, a család erejérről és az empátia hatalmasságáról is mesél.

Az író párhuzamot állít két család között, hiszen az egyik esetében a „megszokott” mederben telnek a napok, míg a másik oldalon a nélkülözés fátyla borítja be a nappalok és éjszakák időszakát.

Nagyon szerettem Emma bőrébe bújni és ismételten átélni az őrület minden percét. Szíve minden dobbanását magaménak éreztem és a gondolatait is sajátjaimként hallottam a fejemben. És végül megértettem, hogy bennem is ott egy kislány, aki pontosan érti, mit miért tesz, mert a törődés és összetartás a legfontosabbak egyike.

Sok vidám percben volt részem, de többször elpityeredtem. Sőt akadt olyan is, amikor nem tudtam, hogy azért sírok, mert nevetek, vagy a szomorúság engedett utat az arcomon.

Ajánlom a könyvet kortól és nemtől függetlenül, hiszen ez egy fantasztikus történet. A szórakoztatás mellett értéket ad az olvasónak és egy hatalmas batyut, amiben sok – sok társadalmilag fontos kérdés lapul. Ha kibontod ennek a zsáknak a száját, elfogadod azt a tényt, hogy sok dolgod van neked is, mint Emmának, de úgy gondolom, hogy megéri bátornak lenni. Egy csodálatos világot teremtesz majd ezzel te is. És bár mondhatod azt, hogy egy kicsi, apró szem vagy a világ végtelenjében, de ha ezek a csillagok összeadódnak, akkor egy egész égi tündöklés része lehetsz. Mert kapni jó, de adni felemelő!

Amennyiben kíváncsi vagy erre a csodálatos történetre, nem kell mást tenned, mint a Móra Kiadó weboldalára ellátogatni.

Írta: NiKy