Gregus Gábor - A gyilkos tündérek városa

 

„A tekintet, a lélek tükre még csodával sem módosítható.”

Az első gondolat, amely hirtelen eszembe jutott, hogy mégis miért gondolják a legtöbben azt, hogy a hazai szerzők nem érnek fel a határokon túli, más népek gyermekeként felnővő nagy nevű írókkal. Mert igen, sokszor nem tökéletes, amit olvasunk, ráadásul ahány lélek, annyi üres vásznat kapunk, amelyre az aktuális alkotó felfesti majd könyvének rejtelmeit, de ehhez kell az olvasó fantáziája is és e kettőségből bontakozik ki végül az olvasási élménynek is hívott véleményezés. Jelen pillanatban azt gondolom, hogy nagyon izgalmas egy magyar szerző regényét kézbe venni és igen, én bátran nyújtom üres vásznamat, hogy töltse meg színekkel, élményekkel. Ezek után persze azt gondolhatja mindenki, hogy áradozni fogok erről az olvasásomról, de hogy ez kiderüljön, velem kell tartanotok. Mielőtt bármit is lejegyeznék, szeretném őszinte hálámat kifejezni a szerző irányába, hogy biztosított számomra egy példányt és előolvashattam a könyvét. Köszönöm szépen.

Gregus Gábor egy név a tömegből, de mégis egy hihetetlen kreatív elme, akinek a fantáziája valószínűleg kiapadhatatlan. Hogy miért gondolom így? Talán azért, mert ebben a történetében a magyar mondákat és népihiedelmeket formálta korunk modern világába. Az emberek élik „szürke” hétköznapjaikat és mégis annyi mindent nem látnak, nem hallanak. Persze ez még nem jó semmire se, mondhatná bárki, de aki kicsit is fogékony a magyarság őstörténetére, azon hagyományokból merítkező népimesékre, amelyeket minden ember valamilyen formában megismer gyermekként – ki félelmei alapjaira ismerhet, ki pedig csodás álmok világára -, azokban mind ott lakozik az őserő, amelyről már nem sokat beszélünk, de tudjuk létezését. Minden magyar szívében és lelkében őriz őseinek eszenciájából, de vannak kiváltságosok, akik vérünkben érzik pezsgését és kiapadhatatlan hittel formálják egy kézzel fogható bizonyítékká. Jelen esetben egy könyvről van szó, amely az olvasót el fogja bűvölni és esélye sem lesz eme „rontás” ellen védekezni. Tehát, ha azt kérdezed, hogy ki Gregus Gábor? Akkor a választ ebben a könyvben fogod meglelni, ezt garantálom. De, ha te mégis a racionálisabb csoporthoz tartozol, a szerző honlapján érdemes lehet kutakodnod!

De most már foglalkozzunk olyan dolgokkal, amelyek ide vonzottak téged kedves olvasó. A könyv, mely évezredek óta ősi tudások őrzője. Titkok és rejtélyek gyűjtő helye. Egy különleges jelenség, amely bár fizikai formáját meglelvén bárki kezébe kerülhet, de csak annak mutatja meg valós tartalmát, aki nyitott lélekkel és tiszta tudással kezdi el olvasni sorait. Egy kötet, amely csak arra vár, hogy felnyisd fedelét és onnantól kezdve örök rabjává tesz, akár akarod akár nem. Van elég hited önmagadban és lelki erőd? Tudod, hogy képes vagy elolvasni és elengedni? Nos, erre csak akkor tudod meg a választ, ha cselekszel.

Hogy mire számíthatsz, egy kis segítséget kapsz tőlem. Figyelmesen olvasd a következő sorokat, vagy vessz el hanyagságod miatt!

„Aki nem hisz a csodákban, az az életben sem hisz...”

Amit most látsz magad körül mind az ember által teremtett, anyagias világhoz tartozik. Ha kilépsz az utcára már egy fokkal közelebb vagy egy másik dimenzióhoz, amely körülvesz, de te észre sem veszed. Ha elindulsz a megadott ösvényen, talán láthatsz néha növényeket, fákat. Ha szerencsés vagy hűs szellő cirógatja arcodat, és a Nap incselkedik veled játékosan. Ez már egy jó kezdete annak, hogy néha átláthass a Fátyol mögé, amely egy olyan világot rejt, amelyhez foghatót úgy hiszem elképzelni sem tudtál soha.

Kép: NiKy m.i.

Mai világunkban él egy szürke lelkű, sokszor maróan gúnyos szavakkal incselkedő fiatalember, akinek legnagyobb vágya éppen, hogy hőn vágyott és hónapok óta kiszemelt kolléganőjét végre randira hívhassa, de sajnos a mai nap még várat magára, hiszen jönnek tanulmányozni egy ősi könyvet, amelyet ugyanabban az épületben őriznek hét lakat alatt, ahol hősünk dolgozik éppen. Ugyan sokan akarják megkaparintani, de mi esélyük van álig felfegyverkezett őrök ellen, és ugyan ki lenne oly balga, hogy megpróbálja elvinni? Nos, igen, normális esetben ez a felvezetés valódiságon alapulna, de mivel nemcsak az emberek tudnak létezéséről, ezért sok harcost és nem evilági lényt vonz szintén tartalma. A kalandok igazán akkor kezdődnek, mikor egy Örzők névre hallgató társaság libben be a fent említett ősi leletért és persze ehhez főszereplőnknek is lesz egy – két fájdalmas sóhaja.

Hunor már a nap elején érzi, hogy valami igen kellemetlen élményben lesz része, de feltételezése okán csak abban hisz, hogy esetleg éppen kiszemeltje utasítja el, ehhez pedig már kezd hozzászokni igazán. Persze izgalmas a mai nap azon tekintetben is, hogy pár emelettel fentebb egy egész országot lázba hozó antik magyar leletet őriznek.

Kép: NiKy m.i.

A kötet ősi nyelven íródott, amelyet csak a legjobb tudósok képesek talán megfejteni, de míg erre sor kerül, addig komoly erőkkel őrzik a beavatatlan szemek elől. Persze ez a pár fegyveres legény nem sokat ér, ha természetfeletti erejű ellenféllel találja magát szemben, főleg akkor, ha hirtelen többen is lesznek. Hunornak esze ágában nem volt belecsöppenni egy varázslattal, mágikus lényekkel tarkított horror filmbe illő világba, de ahogy magához tér és érzékeli a körülötte lévő világot, rá kell döbbennie, hogy a látszat csal és bár a józan eszét valószínűleg elvesztette, amikor elájult, mégis el kell fogadnia, hogy a gyermekkorában hallott mesék hősei bizony léteznek. Tündérek, manók, ősi fajzatok ezrei, akik elrejtőzve a Fátyol mögött élik életüket és nagyon komolyan vigyáznak kilétük fedhetetlenségére. De ahogy már lenni szokott, minden népnek vannak romlott tagjai, kik többre vágynak, mi éppen megadatik nekik. Jelen esetben, hogy ez egy emberméretű csótány vagy éppen egy tüzes asszony képében jelenik meg igazán mindegy, a lényegen nem változtat. Hiszel és cselekszel vagy elveszel! Hited legyen törhetetlen, lelked és hangod ezer fényben ragyogó és legfőképpen döntsd el most, hogy melyik oldalra állsz, mert mind a két oldalra elkél a friss hús! Döntöttél? Akarod a tudást és kell a könyv? Gyere és szerezd meg! De előtte barátom vegyél egy kis friss levegőt, mert ez lesz az utolsó, míg be nem fejezed a történetet…

„Ha kizárólag az észérvek és a tudomány vezeti a gondolkodásodat egész életedben, az nagyon sivár tud lenni. Mindenkinek jót tesz néha kilépni a realitás kereteiből, legalább gondolatban. A képzelet fontosabb, mint a tudás. A mondák ereje nagyobb a történelemnél. És az álmok felülkerekednek a legerősebb tényeken is.”

Ejha, ez aztán egy kemény és bizony minden pillanatában üdítően ható történet volt azt kell, hogy írjam. Nem tagadom, hogy imádtam minden sorát, az első betűjétől az utolsó mondatáig. Nem erre számítottam ezt nyilván mondanom sem kell és elég szkeptikus tudok lenni a fantasy tekintetében, hiszen ami jól mutat egy író fejében, az még papíron igencsak silány lehet. Írni tudni kell és nem mindenki alkalmas rá, ezt most leszögezem. Ráadásul a zsánert is érdemes kutatni és keresni, hiszen kevesen tudnak újra és újra megújulni. Számomra a szerző neve már ismert volt, mert nem első olvasásom tőle, de most először írok róla kritikát és ez sokat elmond.

„A magyarok hiedelemvilága a sámánizmus volt. Ez a hit az ősi valóságból ered. Abból, hogy minden él, és minden kapcsolatban áll mindennel. Az ég, a föld, a tűz és a víz, mindez mi vagyunk. Hatnak ránk, de mi is hathatunk rájuk. A régi dalaink, mondókáink, meséink mind erről szólnak. Ezekkel a rigmusokkal űzte el a táltos a gonosz szellemet, gyógyította a beteget, hozott esőt…”

Karakterekben és eseményekben gazdag alkotást vettem kézbe, hiszen nem elég, hogy szoknom kellet a stílust, de bizony már az első oldaltól kezdve kapaszkodót kellett keressek, mert szédületes tempót diktált a történet. Kezdve a sok ősi magyar hiedelemvilágból való merítkező lényekkel. Nagyon szeretem a magyar hagyományokra épített közeget, ahol bárki és bármi kiléphet a lapokból. Elképesztő kutatómunka állhat a könyv születését megelőzve, mert ennyi tudást és részletgazdagságot nem szívunk magunkba az anyatejjel és bár a letűnt idők hagyományai elenyészőben vannak korunk mindennapjaiban, ebben a regényben mindenki meglelheti a maga kedvencét vagy éppen gyermeki félelmei elevenednek meg szemei előtt.

Hunor karaktere esendő és a maga nemében ettől is vált hitelessé a szememben. Egy ideig ugyan idegesített hitetlenkedése, de valószínűleg én se reagáltam volna másképpen a vele történtekre. Barátja egy igazi pojáca, ezen nincs mit szépíteni, de ahogy a Nap nincs Hold nélkül, úgy ez a történet is igényelte jelenlétét, sokszor a végletekig bárgyú megnyilvánulásait.

Az Örzők csapatát három fő alkotja eleinte. A táltos igencsak mogorva fickó, aki társaival keményen bánik, ahogy ellenfeleivel is, mégis hűséges és remek barát. A kékbőrű már megjelenésében is egy madárijesztőre hasonlító, önmagában elég fura jelenség, mégis határtalan energiájú személyiség, akihez foghatót még nem olvastam eddig. És ott van a virágillatot árasztó, mindig csupa fény és mosoly leányka, aki lelkileg már öregebb, mint a társai együttvéve, mégis kedvessége és tudása ennek a regénynek a legszebb szereplője.

Kép: NiKy m.i.

Persze a negatív oldalt is illik kicsit tüzetesebben megismerni. Mindjárt itt van egy komoly motoros banda, akinek a vezére nem éppen mindennapi lény. A félig csótány félig ember szerzet minden vágya elpusztítani a fenti csapatot és megszerezni a könyvet. Ehhez pedig sok lelemény és aljasság kell, de megéri, nem igaz?

„[…] az undor nem más, mint felvett reakció.”

És ott a szépség, az évezredek legérdekesebb asszonya, a bűnre csábító lény, akinek létezése már a természetet is legyőzte cseleivel. Ennek az asszonynak szépségével vetekszik jéghideg belseje, amelyet a vér éltet és szintén a könyv titkait kívánja éppen.

Természetesen számos érdekes és különleges mellékszereplővel gazdag a regény, de úgy gondolom eleget duruzsoltam erről, hiszen tudod, hogy nem úszod meg és csak olvasás által leplezheted le az igazi titkokat.

„A szépség és a fiatalság örökös hajszolása.

Az emberiség legnagyobb részét érintette ez a problematika, és amióta világ a világ, ebből egyesek igencsak jól profitálnak. Milliárdok költődnek el egészséges élelmiszerekre, sporteszközökre, edzésekre, gyógyszerekre, tanácsadókra, orvosokra. Ha valaki összeszámolná, azt találná, hogy sokkal több pénzt fordítottak a zsír elleni harcra, mint a föld bármilyen éhezési problémájára, vagy a szegénység felszámolására. A jelenkor ráadásul erőteljesebben tobzódik ebben az őrületben, mint bármelyik korábbi éra a történelemben. Mindenhonnan árad ránk, életünk minden percében kapjuk a dózist. Minden fronton, minden médiumon keresztül, minden hullámhosszon láthatjuk a szép és fiatal embereket, akik boldogok és gondtalanok. A szépség maga a boldogság.

És mivel minden olyan túláradóan szép körülöttünk, rájövünk, hogy azért nem vagyunk boldogok, mert nem vagyunk elég szépek.”

Események szempontjából is igencsak sokrétű a kiadvány. Egy perc nyugta sincs a gyanútlan olvasónak, sőt mit több, sokszor fuldokló hatásokat vált ki, hiszen képtelenség letenni és megpihenni. A sok izgalom mellett komolyabb üzenetekkel is szolgál a regény, amelyeket szépen adagolva kapunk azáltal, ahogy haladunk az olvasással. Ezek megfejtése és megértése szintén egyéni, hiszen nem vagyunk egyformák. Ami engem megérint, az téged hidegen hagy és fordítva, de egy biztos, a remek szórakozás mellett a regény gondolkodásra is késztet, ami nem utolsó úgy gondolom.

„– A magafajták eljátszogatnak abban a sártengerben, amit a Földből csináltak. Süketek, vakok, a betonrengeteg gyermekei. Ott születnek, és ott is halnak meg. Abban a világban, ahol semminek sincs értéke, de mindennek van ára.”

Azt hiszem elmondtam, amit olvasás előtt érdemes tudnod. Ezek után a te döntésed, hogy élsz a tudással vagy hagyod elenyészni, mint ahogy majd testeddel is történik, mikor lelked elhagyja fizikai otthonát. Az élet rövid és sokszor nem könnyű, de azért fontos használni a képzeletet, hogy újra felszívhassuk magunkat egy különleges világ eszenciájával, hogy majd visszatérve a valóságba ismét energiákkal telve harcolhassunk életünk csatáiban. Mert bár ez egy röhejes közhely, mégis igaznak vélem: Nem a csata számít, hanem a háború. A stratégia, amit azért vetsz be, hogy végül megnyerd a háborúdat és végül elnyerd méltó jutalmadat. A segítség számtalan formában eléd kerülhet, akár ebben a regényben is meglelheted.

Egy kitekintésem viszont lenne a könyv vonatkozásában. Ha egy szerző ilyen minőségi történetet hagy hátra az utókornak, akkor miért nincs rendesen átnézve a szöveg? Tele van elütésekkel, vessző és ékezett hiányokkal. Egy hisztisebb olvasó rögtön kapni fog az alkalmon és dobálózhat majd a hanyagság fogalmával. Őszinte leszek, nekem is fullánk a nem létező ősi talpamban, de mivel többre értékelem a tartalmat és az író írástechnikáját, ezért csak említés céljából hagyom itt gondolataimat.

„– A zene és a ritmus alapvetően misztikus erőkből ered. Védelmet nyújtottak, feltüzelték, vagy megnyugtatták az embereket, igény szerint. A csend a valóság félelmetes üressége, amit mi azzal törünk meg, hogy hangot adunk ki magunkból. Dúdolni kezdünk egyedül a sötétben, hogy ne érezzük annyira a védtelenséget. Régen dobokkal indultak a harcba, ma pedig a fülünkbe dugjuk a fülhallgatót, hogy csak egy kis időre kizárjuk az egyhangú szürkeséget.”

Összességében jól szórakoztam, megméretettem tudás és lelkierő tekintetében, ismét hiszek őseink erejében és tudom, hogy a következő regényét is kézbe veszem kedves író úr… lehet rettegni, de addig is álmodjon és írjon, mert ez valami elképesztő jó volt jelen esetben.

Tőlem szokatlan módon csak annyit írnék ajánlóként, hogy mindenki emelje fel a fejét és nyissa ki jól a szemét. Az olvasás kézségfejlesztő és gondolkodásra késztető. Tudom, hogy fáradtságos tevékenység, de csak gyakorlás kérdése, mint minden. Ha nem vagy lusta, hiszel önmagadban és nyitott vagy egy a népünk őselemeiből merítkező fantasy kötetre, akkor a polcodon a helye és hiszem, hogy a szórakozás mellett még használod majd az eszed is. Hiszen ez igaz a legjobban: „A gondolat nem folyó, hogy gátat vethess neki…”

Ezek után remélem lesz merszed kézbe venni a könyvet, amelyhez nem kell mást tenned, csak az Olvasni Menő Kiadó weboldalán rendelni egy példányt, ráadásul most kedvezményes áron tudod beszerezni! Kalandokra fel!

Írta: NiKy

Kemendy Júlia Csenge - Az Anyacsalogató Hadművelet

 

„-A kívánságot valójában az elhatározás váltja valóra, ami bennetek megszületik. (…) Akkor teljesül, ha elég kitartóak vagytok hozzá. Dolgoznotok kell azért, amit el akartok érni, semmi sem fog az öletekbe hullani.”

Nem is olyan régen fejeztem be ennek a könyvnek az olvasását, de ahányszor csak eszembe jut egy-egy mozzanata, máris széles mosoly terül el arcomon és a lelkem ezer színben pompázik. Mert igenis felnőtt fejjel is képes vagyok meglátni a mesék mögött húzódó szándékot –legyen az jó, vagy éppen rossz- és pont ezért, nagyon tudom értékelni őket.

Kemendy Júlia Csenge - Az Anyacsalogató Hadművelet című kötete 2021-ben jelent meg a Napkút Kiadó gondozásában. A borítót és a regényben található illusztrációkat Nagy Bettina készítette számunkra.

Történetünk szokatlan módon, egy különleges helyen játszódik, a Tündérfürt utca 12. szám alatt található lakatlan malomban. Ez a hely hosszú évek óta üresen áll, de a köré font hiedelmek igazi élettel töltik meg. Sokan úgy tartják, hogy az épületet tündérek lakják, akik a bátorságukat összeszedő fiatalok kívánságait teljesítik.

Egy szép őszi napon egy sárga csizmás fiatal hölgyemény indul el a malom irányába, amely rögtön felkelti Szilágyi Filkó figyelmét. Filkó és Kelemen nem messze laknak a fent említett csodás épülettől és alig várják, hogy megismerhessék a titkokat.

Berti édesapjával kettesben költözik be a kissé romos állapotban lévő épületbe. Berti és a két fiú hamarosan jó barátságot köt, és együtt kezdenek el nyomozni a titokzatos tündérek után. Vajon mi köze van ehhez egy Norbert nevű kecskének és egy póknak? És vajon mit takar az Anyacsalogató hadművelet igazán?

„-Berti te kopogsz.

-Jó, de te beszélsz.

-Mi? Miért? Rajtad van a csizma?

-Marci a te legjobb barátod. Én még csak nem is ismerem a szüleit.

-Hányas a lábad?-Méregette Filkó a kislány csizmáját.

-34-es.

-A fenébe.

-Talán az is segít, ha megsimogatod – tűnődött Berti.

-Simogassam meg a lábadat? – Filkónak a felháborodástól szint már lányosan magasra ugrott a hangja.

-Még mit nem. A csizmát!

-Hát… jó.”

A fenti idézetet azért választottam, mert ezt a jelenetet, ha tízszer nem olvastam el, akkor egyszer sem, és még most is könnyesre nevetem magam. Annyira aranyos, hogy nem találom rá a megfelelő szavakat. És, ha már a humorról írok, az egész történet egy hatalmas szeretetgombóc, amelyet áthatnak a viccesebbnél viccesebb események. Nem tudtam betelni velük és őszinte leszek a könyvet is kétszer olvastam emiatt el.

„Még nagyon korán lehetett, mert nem hallotta a kotyogós kávéfőző hangját, amire mindig felriadt egy pillanatra. Apa régebben azt mondta, azért ez a neve, mert mindig kikotyogja a titkokat. A fiúk sokáig elhitték a mesét, és soha nem beszélgettek titkos dolgokról a konyhában.”

A mese egyébként több fontos üzenettel is szolgál olvasójának. Többek között megtanít arra minket, hogy nem elég kívánni, hanem ezekért komolyan tenni is kell. A kitartó munkának gyümölcse kívánságunk lesz. A másik fontos, pedig a szeretet ereje többek között. De tudjátok mit, fedezzétek fel magatok ezeket, hiszen a nyomozás is fontos része az olvasási élménynek!

Én nem tagadom ezek után, hogy mennyire szerettem olvasni és imádom az írónőt zsenge humoráért, bájos gondolataiért és aranyba mártanám a kezét, amiért ilyen üde mesét álmodott meg a számunkra.

Ajánlom a könyvet nemtől és kortól függetlenül, mert ez a mese egy csoda, amely a legszomorúbb lelket is felvidítja szeretettel, kedvességgel és egy csipetnyi varázslattal.

Amennyiben elolvasnád a könyvet, megteheted, ha a Napkút Kiadó oldalára ellátogatsz.

Írta: NiKy

Mechler Anna - Nadin és a varázstégely

 

„(…) az embereknek is szüksége van a növények gyógyító erejére.”

Valószínűleg nem én vagyok az egyetlen felnőtt a világon, aki a gyermeki énjét időközönként kényezteti, persze mindenki mással. Számomra Mechler Anna mesekönyvei azok a bizonyos történetek, amitől a lelkem szárnyra kel, és igazán üdítően érzem magam egy – egy kötet olvasása után. A mostani értékelésem is egy ilyen könyvecskéről szól.

Mechler Anna – Nadin és a varázstégely című mesekönyve 2021 egyik újdonsága, amely a Manó Könyvek gondozásában jelent meg. Ez a kötet A virágtündérek titkai sorozat harmadik része. A sorozat többi részét itt találod.

De nézzük is, hogy miről szól ez a mese:

A hiedelem úgy tartja, hogy a legtöbb tündér ügyes és kecses. De mi van akkor, ha ez mégsem teljesen igaz? Minden népnél, legyen az ember vagy tündér, akadnak olyan személyek, akik cseppet ügyetlenebbek, hiszen sokszor megütik magukat, elejtenek vagy összetörnek valamit, ráadásul csupa kék-zöld folt csúfítja a karjukat, lábukat, mert sokszor elesnek vagy beütik a testüket. Nadin pontosan ilyen kis tündér, hiszen semmi sem úgy sikerül neki, ahogy ő szeretné. És pont ezért nagyon meglepődik, amikor őt jelöli ki a virágvarázslat, hogy a fekete nadálytő segítője legyen. De ahogy már megszokhattuk a tündérek világában véletlenek nincsenek, így talán Nadin-nak is több lehetősége van kicsit ügyesebbé válni. Vajon sikerül – e elvégeznie feladatát? És mi köze van egy varázstégelynek mindehhez?

Számomra ez a történet is tele volt kedvességgel és tanulsággal, mert nem csak szórakoztam, de sok érdekes információ bírtokába is jutottam a gyógynövényekről.

Nadin karaktere kissé „szokatlan”, mégis nagyon jó érzés volt a bőrébe bújni és őszintén szólva sokszor komfortosan éreztem magam vele.

„Puha ágyikó, finom vacsora, meleg tea és a barátok figyelme, szeretete – mi kell még a boldogsághoz?”

A mostani mese is csupa furfang és báj, ami önmagában is remek olvasási élményt okoz.

Láng Anna illusztrációi pedig ismét a csodával határosak, melyek a mesekönyv ékességei. Érdemes külön is végiglapozni a könyvön és megcsodálni ezeket a szépségeket.

Összességében ismét remekül szórakoztam és alig várom, hogy a következő részt is kezembe vehessem.

Ajánlom a könyvet minden olyan meseszerető léleknek, aki szívesen kalandozik együtt egy tündérkével vagy csak szereti a gyógynövényeket.

Amennyiben elolvasnád a könyvet, megteheted, ha a Manó Könyvek oldalára ellátogatsz.

Írta: NiKy

Tokody Klára - Mina és Vidi az óriások nyomában

 

„Minden mesében van valami igazság!”

A mai értékelésem egy olyan könyvről fog szólni, amit azt hiszem sokan szeretni fogtok. Elsősorban azért gondolom így, mert a fő helyszíne, a Balaton, mely úgy hiszem a legtöbbünk számára az egyik legkedvesebb helyszínek egyike. De mielőtt ebbe belemennék, szeretném megköszönni, hogy utazókönyvként olvashattam a kötetet. Köszönöm.

Tokody Klára – Mina és Vidi az óriások nyomában című mesekönyve két kis diófatündér kalandjairól mesél a gyermekeknek. Már a címből is adódik, hogy a két hős neve Mina és Vidi, akik történetesen testvérek. A szokott módon néha összeszólalkoznak, de többnyire nagy szeretettel törődnek egymással és az állat barátaikkal. Egy nap sütögetést rendeznek a tóparton. A meghívottak között ott van Mogyi mókus, Galiba gólya, Csöppke és Röpke a két cinegepár, Vakondpajtás a vakond és természetesen Apóca, a teknős. A díszes társaság remekül érzi magát, de Apóca meséje nélkül nem is lehetne teljesebb az este öröme. A történet a Balaton kialakulásáról és egy bizonyos könyv lapjairól szól, melyeket egy furcsa nevű idegen hagyott hátra és titokzatos óriásokról mesél. A két tündér bizony enged a kíváncsiságának és útra kelnek, hogy kiderítsék ezt a felettébb izgalmas és rejtélyes történetet.

Azt kell, hogy írjam a mese egy igazi üde színfoltja a mai kortárs meséknek. Számos elemet hoz a régi, klasszikus irányzatból is, de ez jól vegyítve, szinte észrevétlenül belesimul a modernebb elemekbe.

A szerző nagyon érdekes és kedves karaktereket álmodott meg számunkra, hiszen ki ne szeretne tündér lenni és rejtélyek után nyomozni! A mese számos bölcselettel és jó tanáccsal látja el olvasóját, ráadásul rendkívül kedves és szórakoztató is.

Az egyetlen negatívum a számomra, hogy külön fejlécet kaptak a fejezetek, melyek esetemben kvázi spoilerként hatottak. Nem szeretem ezt a formációt és sajnos rontotta az olvasási élményemet.

Ettől függetlenül nagyon megszerettem a könyvet és jó szívvel ajánlom kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt, hiszen a Balaton a magyarok szíve csücske és ha még olvashatunk is róla, több mint boldogság.

És csak egy saját plusz élményt is említsek, a mese végén egy olyan személy ajánlja a könyvet, akinek szintén olvashattam alkotását és az idei évem egyik legmeghatározóbb élményei közé sorolom. Ha Czikora Ildikó klinikai szakpszichológus nevével találkozom, akkor számomra egyértelmű a minőségi olvasás.

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, a MinaVidi oldalán be tudod szerezni a könyvet.

Írta: NiKy

Kőszegi-Arbeiter Anita - A barátság

 

„(…) a törődés csodákra képes.”

Még tavaly fedeztem fel az írónőt, amikor is volt szerencsém elolvasni Lillen, a tünde című alkotását. Akkor nagyon boldog voltam, mert egy rendkívül fantázia gazdag és kimagasló alaptörténetet ismerhettem meg, aminek azóta is töretlenül várom a következő részét. A mostani mesekönyv egy sorozat második kötete, de legnagyobb örömömre önmagában is remek szórakozást nyújt.

A fülszöveg szerint kis hősnőnk, Csenge már nagyon várta a tavasz eljövetelét, ugyanis ahogy beköszönt a jó idő, az anyukájával kis cserepekbe növénykéket ültetnek, hogy majd azok kivirágozhassanak. Ám egy napon furcsa esemény történik, az összes virágcserepet „baleset” éri. Mint kiderül, Lidérc, a gonosz tündér minden cserepet tönkretesz. Csenge és három kis tündérbarátja, Menta, Levendula és Akác, kis töprengés után remek ötlettel állnak elő. Hogy mi történik? És vajon Lidérc megváltozik-e? Nos, igazán nem mondhatok többet, de javaslom, hogy olvasd el a történetet.

Ez a mese nemcsak kedves, de rendkívül tanulságos is, mert nem mindegy, hogyan is állunk másokhoz és bizony nem minden az, aminek elsőre látszik. Néha a negatív események mögött komoly bánat húzódik meg és a probléma sokszor kedvességgel vagy szeretettel megoldható. Természetesen nem minden esetre igaz ez a megoldás, de a számunkra érdemes először ezzel kezdeni.

Az írónő rendkívül szépen bánik a szavakkal, külön odafigyelt arra, hogy ne egy sima megoldása legyen a történetben felmerülő kalamajkának, hanem elindítson a kis olvasójában egy gondolatmentet. Fontos üzeneteket oszt meg velünk az alkotó, és ha leleményesek vagyunk, bizony sokat tanulhatunk belőlük.

Az illusztrációk először furcsának tűntek a számomra, de végül megbarátkoztam velük és már csak mosolyogtam, mikor külön végignéztem csak a rajzokon.

Egyetlen problémám akadt a kötettel, még pedig, hogy több helyen is elütéssel vagy helyesírási hibával találkoztam. Sajnos ez kizökkentett az olvasásból, de természetesen nem morgok miatta, mert összességében remekül szórakoztam.

Ajánlom a könyvet kicsiknek és nagyobbaknak is egyaránt, hiszen remek esti mese elalvás előtt, de szórakoztató olvasás gyakorlására is.

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, az alexandra.hu weboldalon be tudod szerezni a könyvet.

Írta: NiKy

Mechler Anna - Bíborka és a varázsfőzet

 

"Szükség van a barátokra!"

Rólam elmondható, hogy olyan idézeteket választok az adott kötetből, melyeket jó magam is vallok, vagy egyetértek velük. A fenti kis szöveg is egy ilyen mondat. Szükségünk van a barátokra, mert mindig jó, ha van kivel beszélgetni, segíteni, ha szüksége van rá, de a legjobb a tudat, van, aki önmagunkért szeret és ez a legfontosabb. Ez a mesekönyv a szívem csücske, mert bizony a Manó Könyvek gondozásában jelenik meg ez a bűbájos sorozat, A Virágtündérek titka címmel, melynek második része ez a tüneményes mesekönyv. A mostani részben, Bíborka kap főszerepet és az általa gondozott növény, a bíbor kasvirág. Számos előnnyel rendelkezik ez a különleges növényke, nézzétek csak:

"Érdekes – gondolta –, a virág közelében mindig új erőre kapok! Ez lehet a bíbor kasvirág titka; úgy látszik, megerősíti a szervezetet. Közben az is eszébe jutott, hogy mit tanultak a növényről: hatékonyan növeli a szervezet ellenálló képességét, felgyorsítja a gyógyulást, ha valaki megfázott, folyik az orra, fáj a torka és tüsszög."

Mint látható a sorozat fő témája a gyógynövények ismerete, tudásának átadása egy gyönyörű mesébe szőve. A kis tündérek világa varázslatos, különleges és érzelmekkel teli. Néhol bódító, néhol kedves, de bizony itt is előfordulnak tanulságos pillanatok is. Ilyen például ez az eset:

"– Anyó, én senkit sem bántottam! Akkor miért gonoszkodnak velem a többiek? (…)

– Néha nagyon nehéz elfogadni, hogy valaki a szemünk láttára kap egy óriási ajándékot. Ráadásul olyat, amit meg sem lehet osztani a többiekkel."

Mint látjátok, a mese tele van becsülettel, kedvességgel és határtalan szeretettel. És, hogy ezt még fokozzuk, a lapokban megbúvó rajzok csodálatosak, szemet gyönyörködtetőek. Láng Anna rajzai már az előző mesénél is ámulatba ejtettek, de most teljesen elvarázsoltak. Olvasás után, a képeket nézegettem jó pár percig.

Számomra Mechler Anna meséi kellemes kikapcsolódást nyújtanak, felmelegítik a szívemet ebben a nehéz időkben is, és alig várom, hogy olvashassam a következő művét is. Számomra nagy kedvenc és remélem te is, aki eme sorokat olvasod kíváncsivá váltál annyira, hogy kézbe vegyed. Ötéves kortól bátran ajánlom olvasásra, vagy mesehallgatásra.

Amennyiben te is szívesen megismerkednél ezzel a csodálatos történettel, keresd fel a Manó Könyvek weboldalát!

Írta: NiKy

Mechler Anna - Olina és a varázsszirmok

 

Számos mesekönyvet olvastam idén, volt, ami tetszett és természetesen akadt olyan is, ami nem fogott meg. Ilyen esetekben elrejtőzhetnék azon tény mögé, felnőttként nem az én korosztályomnak szólnak, de ezt meg kell cáfolnom. Nem az a lényeg mennyi idősek vagyunk, hanem a tény, milyen lélekkel olvassuk az adott történetet. Mindenkiben ott a gyermeki én, csak ki engedi, hogy előtérbe kerüljön, és van, aki elzárja. Én az előbbi vagyok. Nagyon szeretem a meséket, és ezáltal nyitott lélekkel olvasom az adott könyveket.

A legnagyobb örömömre Mechler Anna: Olina és a varázsszirmok mesekönyv egy csodálatos világot nyitott meg lelkem előtt és elrepített a virágok birodalmában és általuk megismerhetem a tündéreket. Ezen apró kis teremtmények nagy feladatot kapnak, természetesen csak is a kiválasztottakra hárul eme nemes "munka". A növényekről sokszor olvashatunk, de gyógyító hatásukról igen csak ritkán. Ezt a fontos információt szövi bele meséjébe az írónő. Teszi ezt okítva, de rendkívül szórakoztató formában. Olina a fő karaktere a mesének, az ő növénykéje pedig egy azon fantasztikus virágoknak, melyeket mi is a valós világban használunk, de nem feltétlen tudatosan és megbecsülve.

Nagyon szerettem olvasni és elmerülni a történetben. Természetesen számos más kalandot is tartogat a mese, sok - sok megbúvó tanáccsal és élethelyzettel. Amikor ilyen könyvek kerülnek a kezembe, rájövök milyen csodálatos íróink is vannak, és még izgatottabb leszek a mesekutatásaim alkalmával. A mese pedig Láng Anna gyönyörű rajzaival ékeskedik, külön öröm volt végig lapozni és megcsodálni a képeket. Természetesen ajánlom jó szívvel minden nyitott, gyermeklelkű felnőttnek, vagy gyermekeknek.

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésedet, a Manó Könyvek weboldalán megtudod venni a könyvet.

Írta: NiKy