Philip K. Dick - A jövő orvosa

“Ahogy visszafelé hajtottak Stenog házához, Parsosn a csillogó szemű férfiakat és nőket nézte az utcán. Erős orrok ás állak. Makulátlan bőr. Impozáns férfiak és telt keblű nők szép faja, mind fiatalságuk teljében. Nevetve élik az életüket a remek városukban.

Egy ízben megpillantott egy férfit meg egy nőt egy keskeny rámpán, két tornyot összekapcsoló csillogó fémszálon. Egyik sem volt idősebb húsznál. Kézen fogva iparkodtak, beszélgettek és mosolyogtak. A lány arca kicsi és éles volt, karja karcsú, apró lábfejét szandálba dugta. Meleg arca tele élettel és boldogsággal. És egészséggel.

Pedig ez a társadalom a halálra épül. A halál a mindennapi életük része. Emberek haltak meg, és senkit nem zavart, még az áldozatokat sem. De ez akkor is helytelen. Természetellenes. Az embernek ösztönösen védenie kell az életét. Minden más elé helyezni. Ez a társadalom a minden létformára jellemző alapvető ösztönt támadja.

- Maguk keblükre ölelik a halált. – Nehezen tudta kifejezni magát. – Maguk örülnek, amikor valaki meghal.

- A halál a létezés ciklusának része, éppen annyira, mint a születés. Látta a Lélekkockát. Az ember halála ugyanolyan fontos, mint az élete. – Stenog szaggatottan beszélt, mivel a forgalom miatt kénytelen volt a vezetésre koncentrálni.

És mégis, mindent megtesz a baleset ellen, gondolta Parsons. Óvatos sofőr. Ami ellentmondás.”

Philip K. Dick - A jövő orvosa című regénye 2021-ben jelent meg az Agava Könyvek Kiadó gondozásában. Az írói életmű sorozat eddig megjelent köteteinek hangulatához jól illeszkedő borító véleményem szerint ötletes módon sugallja a nem hétköznapi történet tartalmát.

Főhősünk Jim Parsons orvos, aki valahol egy futurisztikus Amerikában éppen munkába igyekszik, amikor egy különönös baleset következtében a távoli jövőben találja magát. Látszatra a körülmények nem sokat változtak, ám hamarosan kiderül, hogy a kissé túlvezérelt társadalmi mérnökösködés következtében egy olyan társadalom jött létre, ahol a születésszabályozás algoritmikus alapon történik és orvosnak lenni, haldokló vagy sérült emberek életét megmenteni az élet fundamentális törtvényeinek megszegésének és ezáltal főbenjáró bűnnek minősül.

Egyre inkább lehull a lepel a boldog társadalom illúziójáról és bizony kiderül, hogy kemény diktatórikus eszközökkel történik a rend fenntartása, hiszen érthető módon nem mindenkinek tetszik, hogy élete bármikor, akár egy banális hétköznapi balesetben is véget érhet. Hősünk hamarosan egy nagyobb terv részévé válik, amelynek nem kisebb célja van, mint megváltoztatni a történelem menetét.

Kép: NiKy m.i.

Ennyi talán elég is lesz a cseleményről, minden további részlet feltárása már spoiler kategória lenne. Sajnos azt kell, hogy írjam, hogy a történet számomra több sebből is vérzik. Egyrészt nehezen tudom elképzelni, hogy bármilyen szintű prosperitás, tőkefelhalmozás és ezáltal civilizációs fejlődés végbemehet egy olyan társadalomban, ahol mindenkinek az élete egy hajszálon múlik és teljesen kiszámíthatatlan a jövő. Persze mondhatjuk, hogy az ókorban vagy akár a középkorban is olcsó volt az élet, de földi pályafutásunk meghosszabbításának, az egészség megőrzésének ösztöne kezdettől fogva jelen volt. Nehezen tudtam magam elé képzelni ezt a jövőbeni fejlődő társadalmat, ahol mindent a jó génkészletek öröklődésére, a darwinizmusra és a vakszerencsére bíznak.

Kép: NiKy m.i.

Másik alapvető problémám pedig az időutazás paradoxona és az abból fakadó logikai bonyodalmak. Bár az író igyekezett másfajta szemszőgből megközelíteni, de nekem nem állt össze az agyamban az ok-okozati láncolat, amely ne kérdőjelezné meg a könyv teljes jelenét (illetve jövőjét) a múltban tervezett ekkora kataklizmaszerű beavatkozás hatására.

A könyv pozítívuma, hogy az írótól megszokott módon nagyon olvastatja magát, és számos érdekes és egyedi ötletet vet fel egy lehetséges jövőt illetően, mégha azok nekem kissé elrugaszkodottnak is tűntek, dehát valahol a sci-fi műfaja végülis pont erről szól. A szerző rajongói biztos élvezni fogják, de a semleges olvasóknak nem tudnám tiszta szívből ajánlani, vannak sokkal jobb Dick-munkák is, érdemes inkább azokkal kezdeni az ismerkedést. Úgy érzem mindig fontos kiemelni, hogy ez a könyv például eredetileg 1960-ban jelent meg, érdemes tehát a megfelelő kontextusban is kezelni, ugyanis a sci-fi ritkán időtálló műfaj, de a szerző legtöbb művének jól sikerült az időutazás.

 Amennyiben kézbe vennéd a könyvet, megteheted, ha az Agave Könyvek Kiadó weboldalára ellátogatsz. 

Írta: Süni

Nathan Ballingrud - Szörnyvidék

 

„Amíg tudod, hogy vannak választások az életedben, félsz a rossz döntésektől.”

Ezt a könyvet hirtelen ötletből vettem meg, mert megtetszett a borítója és a fülszöveg is elég kecsegtető volt a számomra. Bár a háttérben meghúzódik egy harmadik indok is, még pedig az, hogy az egyik kedvenc kiadóm jelentette meg. Kezdésnek ez egy remek „ajánlólevélnek” bizonyult.

A kötetben kilenc novella található. Műfaját és témáját tekintve elég változatos a felhozatal, bár mindegyikre jellemző egy bizonyos sokkolás és zsenialitás. Nézzük is sorban őket.

Ahová visz az utad címet viseli az első történet, melyben egy egyedülálló anya neveli bölcsődés korú lányát. Gwen átlagos kislánynak tűnik elsőre, de mint kiderül, nagyon furcsán viselkedik a hímek között és nem kis kalamajkát tud okozni. Toni anyaként és nőként is megcsömörlött és sokszor felelőtlenül viselkedik. Lányával a kapcsolata labilis és ez visszatükröződik a viselkedésében is. Egy nap egy titokzatos alak lép az életébe és fenekestül felforgatja az unalmas mindennapokat. Tulajdonképpen elemeiben változtatja meg az asszony viselkedését.

A második rész a Vad Hold címet kapta. Először furcsállottam, de végül megértettem, hogy mennyire megkapó ez a név. Itt egy építési vállalkozó két cimborájával egy kis csetepatéra készülődik, mivel hulligánok megrongálták a munkások eszközeit. Az elején még igazán nem történik semmi, de végül igazi tragédiába fullad az este. Aztán hirtelen hat hónappal később járunk és csak töredékes emlékekből tudjuk összerakni, hogy tulajdonképpen mi is történt a férfiakkal. A fő karakter tünetei teljesen jól felismerhetőek. Úgy gondolom, hogy több minden bizonyítja a poszttraumás stressz szindróma létét. Többszörösen eladósodik, a hitelezők és a károsultak folyamatos zaklatása miatt egyre mélyül a karakter szenvedése és végül visszatér oda, ahol minden elkezdődött.

A harmadik történet az SS címet kapta. Mondanivalója, mint azt gondolom, hogy sejtitek, a régi időszakra utal vissza, bár egy új köntösben. Egy fiúnak hamar meg kellett tanulnia, hogy nem számíthat felmenőire. Édesanyja betegsége rövid időn belül tolókocsiba kényszeríti az asszonyt, így főhősünkre marad a háztartás és a fenntartási költségek megkeresése. Ennek a történetnek az éke az élet árnyoldalának bemutatása és olyan események elindulása, melyek meghaladják karakterünk képességeit.

A következő novella már cseppet másként hatott rám, ugyanis egy -akár -valós élethelyzetből merítkezik. A Gleccserszakadék címet kapta, mely legnagyobb örömömre teljesen lefedi a történet lényegét. Egy expedíció a Déli-sarkon finoman szólva is halálos kimenetelű, főleg ha a csapat tagjai meggondolatlanok. Négy ember és nyolc szánhúzó kutya balesetéről és egy igen csak érdekes felfedezésről mesél a novella. Felmerül a kérdés, hol húzódik meg a határ az emberi empátia és az ésszerűség között? Nos, erre megtudhatod a választ kedves olvasó, ha elolvasod a könyvet.

A mennyország szörnyetegei egy merész álomképződmény kivetített története. Adott egy apa, aki a fia elvesztése okozta fájdalmat az alkoholba öli és adott egy asszony, aki a vádaskodások helyett a megcsalás útjára lép. E két ember néma gyásza és küzdelmeiről szól a mű, melyet megékesít egy ragyogó lény felbukkanása és a valós érzelmek gejzírként való felszínre törése.

Napszítta címmel olvashatjuk a következő „mesét”, mely egy csonka család képét fedi fel előttünk. Adott egy anya, aki nehéz munka árán tartja fent két gyermekét. És adott a két testvér, akik apjuk elvesztése miatt a saját kis fantáziájuk védőburkával vonták körbe magukat. De, hogy a történet ne legyen ilyen sablonos, a ház aljában egy árnyék húzódik meg. Ő maga a rothadó valóság, a vége és kezdete mindannak, ami megváltás lehet a történet kis „hőseinek”. De sajnos egy nem várt esemény elemeiben fogatja fel a család életét és árnyékolja be az amúgy sem idilli életeket. Vajon jobb az árnyak közt élni, mint kint a napfényben? És vajon melyik világ teremt nagyobb szörnyetegeket? Nos, megtudhatod, ha kezedbe veszed a könyvet.

Észak-Amerika tavi szörnyei címet kapta a következő történet, melyben egy család távol a várostól tölti szabadnapjait. A családfő ünneplése lenne a cél, de egy nem várt esemény zavarja meg az amúgy is feszült hangulatot. A cím elég megtévesztő, bár szorosan kötődik az eseményekhez. Vajon mit rejt magában az a bizonyos mélység?

Az utolsó két történet pedig az Átmeneti szállás és a Jó férj címeket kapták. Mindkettőre jellemző, hogy elcsúszott életekről szólnak. Míg az előbbi egy hajléktalan férfi kálváriájáról, addig az utóbbi egy tönkrement házasságról mesél.

Összességében úgy érzem, hogy a kötet tartalmaz kimondottan izgalmas és érdekes novellákat, de sajnos csak néhány kötötte le a figyelmemet, a többi már inkább untatott. Ugyanakkor mindegyikre jellemző, hogy olyan társadalmi rétegekről szól, ahol a szenvedés és erőszak valamely formája a mindennapok része és a sokkolás nem is a misztikumban rejlik, hanem inkább az ember okozta eseményekben. Hogy ki is a szörny valójában? Számomra az ember, de ezt mindenki eldönti maga.

Ajánlom a könyvet a misztikum kedvelőinek, illetve aki szeret az élet sötét oldalán barangolni.

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, az Agave Könyvek Kiadó oldalán be tudod szerezni a könyvet.

Írta: NiKy