Ferenc K. Zoltán - Az ördög evangéliuma

 

„Kiválasztani az áldozatot, gondosan felkészülni a rá mérendő csapásra, könyörtelenül kiélni a bosszúszomjat, majd lefeküdni aludni… Nincs ennél édesebb dolog a világon!”  (Joszif Sztálin)

Ez a kötet számomra egy kis kitekintés a múltunkra, melyet sok seb és igazságtalanság jellemez, mégis fontos foglalkozni vele, hiszen sokat tanulhatunk belőle. Bár szeretem az ilyen témájú könyveket, de nagyon megválogatom, hogy mit és milyen mértékben olvasok és ez a történelmi fikciókra is vonatkozik. Viszont amikor kaptam a felkérést, hogy olvassam el a regényt, úgy éreztem, hogy a korszakról, melyben játszódik – bár sokat hallottam róla - szinte semmit sem tudok a tanultakon kívül, így örömmel éltem a lehetőséggel. Szeretném megköszönni az írónak, hogy megkeresett és kézbe vehettem alkotását. Köszönöm!

A borítómustra szokott lenni nálam az elsődleges, mikor értékelésbe kezdek, amit most sem szándékoztam kihagyni. Bevallom első körben cseppet megijesztett, de később megértettem, hogy az akkori kor szellemét tükrözi bizonyos szinten és egyfajta irónia is. Mert valljuk be első benyomásra az összhatás egy horrort sejtett, ugyanakkor olvasás után már teljesen megértettem ezt a választást. Ráadásul a maga nemében egy „remekmű”, amelyet Schiszler Ádám készített.

Ferenc K. Zoltán - Az ​ördög evangéliuma című regénye, az alkotó második publikált írása, ami ugyan ad egy bizonyos „elsőkönyves” érzést, de mégis biztosabb lábakon áll.

A mű a 60-as évek derekán játszódik, a Kádár-rendszer időszakában. Az akkori életszemlélet nagyon szűk kereteket adott a felnőttek és diákok életében. Súlyos büntetéseket vont maga után bármely meggondolatlan szóhasználat és bizony a tettekben is csak az előírtaknak szabadott megfelelni.

Az ebben a korban játszódó regény egyik főhőse Németh Gábor, aki végzős hallgatóként egy iskolai rendezvényen kisebb botrányt idéz elő azzal, hogy Horthy Miklóstól idézve, lázadásra, valamint a kommunizmus elleni harcra szólítja fel a lakosságot. Természetesen ennek következménye lesz, amikor némi rásegítéssel kap még egy esélyt és rábízzák két nyomozóra, hogy működjön együtt velük. A kezdeti nehézségeket nemcsak a fiú makacs hozzáállása fokozza, de egy nem várt őrült gyilkossal is tetéződik a baj, hiszen rituális gyilkosságok kerülnek napvilágra. Hogyan sikerül Gábornak kimászni a slamasztikából? Mi történik a bűnüggyel és mi köze van a két nyomozónak mindehhez? Megtudhatod, ha kézbe veszed a könyvet.

Saját meglátásom szerint a regény nagyon életszagú, melyet egész végig éreztem. Nemcsak a kor szellemisége és hangulatának megteremtése miatt, hanem azon apró pikantériákkal fűszerezett karakterábrázolásokkal, melyek számomra nagyon tetszettek. A könyvet átjárja a jól megszokott feszültség, a sokszor gyomorforgató igazságtalanság és egy bizonyos letargia, mely nem emészthetetlen, de kellően lehúzó, így biztos hatást gyakorol olvasójára.

Egy karaktert sem tudtam megkedvelni, de most ezt teljesen el tudtam engedni, ugyanis nem ezen volt a fő hangsúly. Az író remekül játszik a szavakkal, hiszen sokszor végletekig képes húzni a feszültség fonalát. Ráadásul az adott korról ad egy olyan képet, melyet hitelesnek éreztem és látszik a kutatómunka eredménye. Hiszen egy fiatal íróról beszélünk, aki a 29 évével nem élhetett abban a korban, melyet a regénye időszakának választott.

A kötetben meghúzódik egy bizonyos szarkazmus, ami számomra is okozott némi mosolygást, pedig nagyon nehéz témát ölel fel a mű. Ráadásul nehezen viselem az igazságtalanság bármely formáját és mikor erről olvasok, akkor elfog egy bizonyos tehetetlen düh. Mégis sikerült valamennyire feloldani bennem ezt a negatív érzelmet ennek a fanyar humornak köszönhetően. A krimi szál pedig kellett a történet alakulásához, hiszen több szempontból mutatja be az akkori gondolkodást és mégis élvezhető formában tálalja. A krimi műfaja számomra nem újdonság, viszont ebben a formában való kivitelezése már igen. És aki nekem tud meglepetést okozni, azt nagyon tudom értékelni.

Összességében elmondhatom, hogy egy nehéz témájú, de rendkívül olvasmányos regényt ismerhettem meg az író tollából.

Ajánlom mindenkinek, aki szereti az izgalmas krimiket, a lélektani történelmi regényeket, vagy csak egyszerűen szeretne egy feszültségekben gazdag regényt olvasni.

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, az Underground Kiadó oldalán be tudod szerezni a könyvet. 

Írta: NiKy

Matilda Gustavsson - Az Elitklub

 

“Szüleim, akik mindketten ismert írók, gyakran mondták, hogy az írónak az a feladata, hogy felfedezőútra induljon a világban, aztán anyaggal felpakolva hazatérjen. Minden élményt át lehet formálni irodalommá. Igen, az irodalmi anyag jelentett mindent, és ebben a hozzáállásban van egy nagy adag bátorság és kíváncsiság. De soha nem esett szó arról, milyen árat kell ezért fizetni – és hogy ez az ár a nők számára legtöbbször magasabb, mint a férfiaknak.”

Talán nincs olyan élő ember, aki ne hallott volna a 2017-ben kirobbant meetoo botrányról, mely végigsöpört a világon és következményeként számos, addig szent és sérthetelen státuszt betöltő híresség nimbusza hullott a porba az általuk elkövetett szexuális attrocitások miatt. Sajnos mostanra a mozgalom hatására bekövetkezett lelepleződések kapcsán nyugodtan kijelenthetjük, hogy a magas körökben elkövetett szexuális kizsákmányolás civilizációs jelenség, amely szinte minden országban kialakult kisebb vagy nagyobb mértékben. Természetesen a XXI. század jó szokásához híven ezt a törekvést is politiaki lufivá, a nemek közötti harccá degradálta, sokszor leértékelve ezzel a mélyen húzódó probléma jelentőségét és akadályozva a tényszerű, objektív igazságszolgáltatást.

“Vajon mi lenne más, ha valaha együtt partiztam volna velük, ha részesültem volna figyelmükben, kaptam volna a díjaikból és ösztöndíjaikból. Korábban tettem volna fel a kritikus kérdéseimet, vagy épphogy belefulladtak volna a kétségeim a magasztos környezetben óhatatlanul létrejövő bonyolult érzelmek tengerébe? Milyen irányban befolyásolta volna a kérdéseimet az a többé-kevésbé önkéntes önfeladás, ami valódi hatalommal bíró, karizmatikus személyek közelében mindig bekövetkezik?”

A svéd újságírónő, Matilda Gustavsson - Az Elitklub című könyve az Alexandra kiadó gondozásában jelent meg 2020-ban, ízléses, már-már ünnepi csomagolásban és a meetoo jelenség svédországi következményeinek feltárásával foglalkozik.

A könyv középpontjában a III. Gusztáv svéd király által az 1700-as években alapított Svéd Akadémia körül kirobbant botrány áll. Nincs még egy ilyen páratlan jelentőségű intézmény a túlélésért küzdő svéd szépirodalmi életben, amely évente több, mint egymillió euró értékű díj és támogatás kiosztásáról rendelkezik. Emellett a nemzetközi kultúrális életben is megkerülhetetlen, hiszen e testület dönt minden évben a páratlan (bár mostanra kissé megkopott) presztízsű irodalmi Nodel-díj kiosztásáról is. Ehhez az abszolutisztikus hagyományokkal rendelkező hatalmi központhoz szorosan kapcsolódva, azzal egyfajta szimbiózisban működik a Fórum, a svéd kultúra elitklubja. Tulajdonosa és egyben a szellemi körök egyik kedvelt és ünnepelt bizalmasa egy bizonyos Jean-Claude Arnault, akinek felesége nem más, mint Katarina Frostenson, rendkívűl népszerű költőnő, nem mellesleg az Akadémia örökös tagja. A Fórum varázslatos módon az évente kiosztott éves támogatások egyik legnagyobb haszonélvezője lesz az évek során.

“Svédország annyira kicsi ország, hogy megtörténhetett, hogy egy bizonyos kultúrális mozgalom és a hozzá tartozó kör teljesen átvegye a hatalmat.”

Könnyen láthatjuk már az eddigiekből is, hogy a politikai koncentráció, az összeférhetetlenség és az egyfajta személyi kultusz olyan buborékokhoz vezet, amelyekben a korrupció vagy a szexuális zaklatás gyakorlatilag “belügy” marad. A meetoo tuladonképpen ezt a senki által meg nem kérdőjelezett rendszert forgatja fel végül fenekestül, amikor néhány bátor nő elmeséli Arnault-val kapcsolatos “kalandjait” az írónőnek.  

A könyv tulajdonképpen egy nyomozás krónikája a szerző szemszögéből elmesélve. Betekintést nyerhetünk a főbb “szereplők”, Arnault és Frostenson életútjába, megtudhatjuk, hogy hogyan vált néhány lázadó fenegyerek a kultúra legmagasabb szintű döntéshozójává és a végére talán jobban megérthetjük, hogy miért úszott meg gyakorlatilag mindent Arnault a szellemi elit hallgatólagos jóváhagyása mellett.

“Szélsőséges helyzetekben nehéz elfogadni a közös valóságot, és úgy sejtem, az összeesküvés beleillik a kulturális világot háborúként értelmező felfogásba. Horace Engdahl és Stieg Larsson a nyolcvanas években szálltak harcba a hetvenes évek ideológiai alapon álló irodalmával. Átvették a hatalmat, és szerintük most egy új – politikai irányúltságú – esztétikai program szervezkedik és indít támadást ellenük. Úgy képzelem, számukra ettől értelmet és magyarázatot nyer az egész.”

A mű nagy érdeme, hogy mindvégig rendkívűl tárgyilagos marad a stílus, a szereplők mindig teljes nevükön szerepelnek, a szerző vigyáz arra, hogy ne foglaljon állást senki ellen vagy mellett, hiszen a nyomozás során sok csontváz előkerül a szekrényből. Néha azonban megtörik ez a száraz újságírói hangnem és megismerhetjük az írónő belső érzelmeit, kezdeti hitetlenkedését majd félelmeit is, ahogy egyre jobban beleássa magát az ügybe. Ugyanakkor az olvasási élmény nem felhőtlen, egyrészt maga a nehéz téma miatt, másrészt pedig számomra a svéd irodalmi élet nagyrészt ismeretlen, inkább csak kuriózum, így annak nüanszai nemigazán kötöttek le. Mindentől függetlenül a regény apropója globális természetű és minden elismerésem a alkotóé, hogy volt bátorsága végigvinni és nyílvánosságra hozni nyomozásának eredményét.

A frappáns utószót ezúttal is az élet nyújtja, amikor a szabadságvesztését töltő Arnault-t később átszállítják egy másik intézménybe, miután szexuálisan sértő megjegyzéseket tesz az egyik börtönőrre.

A hatalommal való visszaesés, a hátrányosabb pozíciókban lévők kihasználása egyidős az emberi történelemmel és még hosszú pszichés fejlődés áll előttünk, míg felül tudunk emelkedni ezeken a primitív ösztönökön.

Hogy kinek ajánlom? Tulajdonképpen bárkinek, aki úgy érzi, hogy érdekel a téma és képes szubjektív maradni, akármelyik nemhez is tartozik éppen. De egyet jó, ha szemelőtt tartunk: az életben sok a titok és a rejtély, de olyan még nem volt, hogy azok a bizonyos “csontvázak” örökké a mélyben maradjanak.

Amennyiben elolvasnád a könyvet, az Alexandra Kiadó oldalán be tudod szerezni.

Írta: NiKy