"A tálibok azért ellenzik az oktatást, mert azt
hiszik, ha egy gyerek olvas vagy angolul tanul vagy reáltárgyakkal ismerkedik,
akkor nyugatosodik. Én azonban erre azt mondtam: “Az oktatás az oktatás. Jó
lenne mindent megtanulni, és utána eldönteni, milyen utat követünk.” Az oktatás
nem keleti vagy nyugati, hanem emberi sajátosság."
Ezt a könyvet már egy jó ideje kerülgettem, többször
szembejött velem, de még sose vettem a fáradtságot, hogy kézbe vegyem. Ennek
számos oka van, de főleg azért, mert nagyon nehezen viselem az
igazságtalanságot és nagy ellen-harcosa is vagyok, és mikor egy ilyen könyvet
olvasok, a tehetetlenségtől majd megfulladok.
De ahogy már nálam megszokott, eljött az ideje az olvasásnak
és miután befejeztem a kötetet, csak ültem és hálát éreztem. Hálás vagyok, mert
szabadnak születettem, és bár ez az ország is vérzik több sebből, még mindig én
határozom meg, hogy tanulhatok, hogy hol és kivel élek és legfőképpen azt, hogy
mit kezdek az életemmel.
Bár úgy gondolom az emberi szabadság természetes, sok
embernek, és ezen belül is sok Nőnek ez nem adatik meg. MIÉRT? Ez a kérdés már
számos más forrásból fakadó kötet után is kibukott belőlem. Miért éreznek
egyesek ahhoz jogot, hogy bárkit megfosszunk ezen lététől és megnyomorítsák az
életet egy olyan eszméért, mely több ezer éve íródott, az akkori felfogás
szerint. Nem kritizálom a szent szövegeket, biztos vagyok benne, hogy megvolt
annak is a maga idejében a fontossága és számos értéket képvisel. De az a
vallás, mely mások elnyomásával, bántalmazásával nyerészkedik, számomra nem
több mint egy rögeszme, mely miatt rengetegen szenvednek. Merész, amit írok?
Netán nem értesz egyet? Meglehet, ugyanakkor, ha veled tennék ezt, vagy bármely
szereteddel, akit tényleg tiszta lélekkel érzel közel magadhoz, máris más
szemmel nézed a fent leírtakat és nem acsarkodnál feleslegesen.
Engem nem érdekel ki miben hisz. Ahány nép annyi hit és
hiedelem, de az, amely vér és verejtékből táplálkozik, nem több mint egy
hatalmi kapaszkodó. Én is hiszek, hogy miben az lényegtelen, de sose ártanék
senkinek. Inkább adok, semmint elveszek, de nem engedem, hogy rajtam
nyerészkedjenek.
És még valami, ez a kötet számos oldalról megmutatja, hogy
mi Nők is képesek vagyunk felérni bármely férfival, mert túl élünk és nélkülünk
ez a Föld egy üres porhüvely. Tehát mikor kezet emelsz asszonyodra, lányodra,
fiadra, bárkire gondolj erre, én nem létezem nélküled, de te se létezel
nélkülem. Egyek vagyunk és ugyan azon jogok illetnek meg, mint bárki mást, ki
eme világra születik.
A könyv egy memoár, egy igazi túlélő személyről. Számos
része visszatekintés a múlt történelmi és politikai csatározásairól,
eredményeiről. Három részre bontanám.
Az első egy lány meglátásai, egy megélt szörnyűség és a
felépüléséről szól. A második a múlt és jelen eseményei, politikai, vallási és
társadalmi nézettekből ismertetve.
Míg a harmadik egy Nő felemelkedése a világfelé, az elnyomás
ellen, nem követelve többet, mint ami alapvetően is természetesnek kellene,
hogy legyen. A szabad akarat, a szabad oktatás és a szabad élet nemtől, vallási
hovatartozás, etnikai és társadalmi léttől függetlenül.
És ti, ki eme sorokat olvassátok, mit választotok? Egy olyan
életet, melyet mások nézetei alapján, elnyomásban töltötök, vagy egy szabad,
intelligens életet! Nem hiába van a mondás: A tudás hatalom! Ha választani
lehet, hogy tudjak vagy sem, én a tudást választom! Mert ismerni és tanulni
szeretnék egész életemben. Aki nem tanul lemarad és egy irányítható birka
marad!
Zárásképpen pedig annyit, hogy bárcsak több Malala létezne, ki mer és cselekszik. Ez a könyv egy adomány volt a lelkemnek és egy gyötrelem is. De rendkívül hasznos olvasmány.
Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed a Libri Kiadó oldalán megtudod venni a könyvet.
Írta: NiKy
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése