Az elmúlt időszakban nagyon sok ifjúsági könyvet vettem
kézbe, amelyek átlagban valamely komolyabb témát boncolgattak, de a maguk
nemében alig hordoztak olyan egyedibb tematikát, amelytől kiemelkedtek volna az
aktuális „dömpingből”. A laza, könnyed stílustól kezdve a mélyebb
gondolatiságot tükröző fiataloknak szóló lektűrig igen széles a paletta, mind a
hazai, mind pedig a külföldi szerzők tollából származó kiadványok tekintetében,
de a legtöbb esetben a megcélzott korosztályon kívül nem figyelnek arra, hogy
esetleg mások is kézbe vennék az adott művet, pedig itt vagyok erre élő
példának jómagam is. Elvégre messzemenőleg nem az én korosztályomnak íródnak
ezek a könyvek, mégis éves szinten az egyik legtöbbet ebben a műfajban
kalandozom. Úgy gondolom, hogy minőségibb és egyedibb szórakoztató irodalomba
tartozó könyvet nem is olyan egyszerű találni, ámbár aki keres, előbb-utóbb
meglelheti a számára megfelelő köteteket, úgy érzem. Hogy ennek tudatában miért
is érzem magamhoz közel ezt a műfajt? Nos, biztosan állíthatom, hogy egy örök
fiatal lélek vagyok, aki nagyon tudja méltányolni eme irodalmi szférában életre
keltett alkotásokat, amelyek a Merítés – Díj Ifjúsági zsűrije által a
mindennapi életem részévé is váltak az évek alatt. Ellenben a mostani olvasmányomat
nem magam választottam, hanem a 21. Század Kiadó jóvoltából vehettem kézbe,
amelyet itt is szeretnék megköszönni.
A történet főhőse Crystal Donovan, egy középiskolás lány, aki
éli a tinédzserek ügyes-bajos hétköznapjait, hiszen iskolába jár, segít húga
nevelésében és barátaival fokozatosan merül el a gamerek világában. De ezen
nincs is mit csodálkozni, elvégre a modern társadalmunk egyik fő eleme, hogy a
fiatalok a játékok világában élnek. Iskolai és családi kötelezettségeit letudva
sokszor alig várja, hogy barátaival elmerülhessen a MortalDusk világában,
elvégre a tét nem kicsi, a legjobb csapat bejuthat a MortalDusk Tourney-re. A
csapaton belüli harc sajnos elkerülhetetlenné válik, hiszen egy apropó folytán
az alapjaiban 6 tagú csapat belső versenyén dől el, hogy ki az az 5 szerencsés
„barát”, akik végül együttes erővel indulhatnak a nagy eseményen.
Egy nem várt fordulat viszont elemeiben forgatja fel Crystal
életét, hiszen ki hallott még olyat, hogy egy emberrabló egy app segítségével
üzeneteket küldözget a számára? Ráadásul a tét testvére élete, aki megkötözve
várja, hogy nővére kiszabadítsa végre. A követelések egyre hajmeresztőbb
feladatok elvégzésére sarkallják Crystal-t, míg a végén nem marad más, csak a sötétség,
amely félő, hogy elnyel mindent és mindenkit, aki eddig kedves volt számára.
Vajon sikerül időben elvégeznie a feladatokat vagy csupán egy vágyálom
buborékjai lebegnek előtte, míg idővel kipukkadnak?
„A videójátékokra mindig számíthat az ember. Elterelik a
figyelmet a fájdalomról. Felszárítják a könnyeket.”
A kötet két szálon futó eseményeken vezeti olvasóját,
elvégre megismerjük a múltban történteket – ezáltal a diszfunkcionális családi
szerkezet is láthatóvá válik -, valamint a jelenben zajló ámokfutást is
végigkövethetjük, hogyan és milyen akadályokon át vezet főszereplőnk sorsa.
A két idősíkon futó események katyvaszán keresztül próbáljuk
meg megérteni, hogy ki állhat az emberrablás mögött és milyen tragédiák
vezettek ehhez a feszültségekkel teli „játékhoz”. A tét mindig nagy, az igazság
pengéje pedig a legélesebb fegyver, amely valaha létezett az emberiség
történelmében, mégis nehéz teher mind a hordozónak, mind az „áldozatnak”
egyaránt.
Őszintén szólva nagyon vegyes érzésekkel csuktam be a könyvet,
mert bár az alap sztori egyedi és nagyon aktuális, mégis a karakterek sok
esetben elvitték az izgalmak jó részét. Az elején még nem sejtettem, hogy ki az
elkövető és milyen események húzódhatnak meg a háttérben, de nagyjából a kötet
felénél már szinte biztos voltam a megoldásban és végül egy nagyon kicsi
eltéréssel kiderült, hogy jól gondoltam. Alapjaiban ezzel nem is lenne semmi
problémám, elvégre nem az én korosztályomnak szól elsődlegesen a regény, de
sajnos Crystal viselkedése elvitt egy negatív irányba. El tudom fogadni, hogy
egy 16 éves lánynak nem erőssége a logikus gondolkodás, de, hogy semmire sem
tudta használni a fejében lévő „computert”, az nagyon elszomorított. Több olyan
feladatot hajtott végre, ami nonszensznek tűnt még számomra is, pedig mindig
igyekszem felmenteni a fiatalabb korosztályt, hiszen tapasztalat nélkül az ijedtség
sokszor őrültségbe hajtja az embert, de több esetben mutatkozott meg számomra egyfajta
önsanyargató, kissé „királylány” viselkedés, amely egy bizonyos fanatizmussal
keveredett.
A múlt és jelen párhuzamában a családi bántalmazás is
előtérbe kerül, amely egyedül adott keretet ennek az őrületnek és
tulajdonképpen mentette meg számomra is bizonyos szinten a regényt.
Összességében elmondhatom ugyan, hogy az alapfeszültséget
jómagam is átéreztem és néhol szomorúsággal olvastam a sorokat, de a leányka
eszement ámokfutása számomra csak azt bizonyította, hogy fiatal kora ellenére
sem erőssége a logikus gondolkodás és bár mentségére szolgált a szerette iránt
való aggodalma, de ennek ellenére sajnos nagyon vegyes érzéseket hagyott
bennem.
A történet olvastatja magát, ezt el kell ismernem, és ha
kicsit szerethetőbb hősnővel találkozom, biztos vagyok benne, hogy számomra is
egy nagyon izgalmas élményt hagyott volna. Most csak annyit tudok írni, hogy a
kötet külseje nagyon megfogó és méltán tükrözi a belső eseményeket, ugyanakkor,
aki otthonosan mozog a thrillerek világában, már kevésbé fogja
komfortosan érezni magát.
A könyvet elsődlegesen a fiatalabb olvasóknak ajánlom,
akiknek még tud feszültséget és izgalmat okozni egy tinédzser lány kálváriája,
ugyanakkor egy délutáni, pihentetőbb olvasásnak is megfelelhet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése