Kartali Zsuzsanna - Anyacsavar és Kockafej

„Önmagunkat sem érthetjük meg teljesen soha, nemhogy valaki mást, akit csupán saját szubjektivitásunk torzító lencséjén át láthatunk. A képben, amit róla alkotunk, mi magunk is benne vagyunk. A másik ember személyiségéből ráadásul csak annyit láthatunk, amennyit szavai és a cselekedetei megmutatnak, sosem az egészet. Arra pusztán következtetnünk lehet, így máris megduplázódik a torzító hatás.„

Évek óta nagy figyelmet fordítok a mássággal született gyermekekre. Elsődlegesen mióta magántanárként foglalkozni kezdtem velük, majdan pedig családon belüli érintettség miatt is. Bár elsődlegesen tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok körül forognak a kutatásaim, az autizmus is fontos részét képezi. Több kötet foglalkozik ezzel a témakörrel, de személyes érintettség tekintetében, most először olvastam ebben a tematikában. Egy anya, aki régóta várt gyermekáldás után egy életre szóló küzdelmekkel, harcokkal teli utat kell, hogy megtegyen fiáért a szeretet és elfogadás védőbástyáján át. Ez az út önmagában is nehéz, tekintve a mai társadalmat vagy az eszközök és tolerancia hiányát. Vajon mire képes egy szeretettel és hittel teli szív, hogy élhető életet teremtsen gyermekének? Nos, ezt a témakört járja körbe ez az alkotás. De szól elfogadásról, egészségügyről, oktatásról és egy család hamvaiból való újjáépüléséről is.

 

Kartali Zsuzsanna számos könyv alkotója, aki elsődlegesen két Kínához köthető útikönyvéről híresült el, de a repertoárjába tartoznak mesekönyvek és a mostani kötet is, amelyben egy személyes hangvételű, velejéig szomorú, de rendkívüli hatással bíró történetet alkotott meg olvasóinak. A szerzőről itt olvashattok további érdekességeket.

Anyacsavar és Kockafej – A fiam autista, de nem zseni című kötete 2016 – ban jelent meg az Athenaeum Kiadó gondozásában. A könyv külső borítója Földi Andrea munkáját dicséri, amely a cseppet agresszív piros szíválasztással alapvetően is feltűnő, ellenben ezt kompenzálja az egyedüli grafika, amely hűen letükrözi a belső tartalmat és ad egy bizonyos alaphangulatot is. Jó rátekinteni erre a képre és a címmel összevetve tudatosan felkészíti az olvasót mindarra, amit a könyv átadni kíván és az esetleges személyes emlékek töredékeire is. Mert akár érintettek vagyunk, akár nem, egy empatikus lélek némiképpen belehal, egy kevésbé fogékony pedig valószínű elszomorodik az olvasottak miatt.

„Azt hiszem, hogy egy Asperger-szindrómás gyermek szülője maga is autista egy kicsit.”

A történet egy család mindennapjait jeleníti meg, amely több részletre bontva olvasható. Főhősnőnk maga a szerző, aki saját életéből merítkezve meséli el azon eseményeket, amelyeket Zsombor fia nevelése kapcsán tapasztalt vagy átélt. A könyv két fő részre bontható. Az első maga a múltra való vissza-visszatekintés, ahol a fogantatástól kezdve, a csecsemő, majd kisgyermekkor és végül az iskolás évek eseményeiről kapunk képet. A második rész pedig a könyv írásakor megélt jelen, amely az akkori állapotot jeleníti meg.

„Biztos öregszem, de néha frászt kapok a gondolattól: mi lesz, ha azelőtt halok meg, hogy a fiam a saját lábára állhatna?”

Szubjektíven úgy gondolom, hogy nagyon jót tett az írásmódválasztás, ugyanis ezt a témát nagyon nehéz befogadni, akár érintett az olvasó akár nem. A személyes hangvétel közvetlenné, szinte barátivá varázsolta az eseményeket és tulajdonképpen egész végig olyan érzésem volt, mintha egy kellemes kávé vagy tea mellett, egy beszélgetés keretein belül hallanám a történetet. Ritkán érzem ezt, pedig nem egyedi ez az írásforma, mégis kevés alkotó képes elérni, hogy magaménak érezzem írását.

Zsombor élete születésétől fogva meg volt pecsételve, mégis ez a pecsét megrepedni látszott az édesanya gondoskodó, rengeteg figyelmet, energiát nem spóroló törődésének köszönhetően. Számos nehézséggel, akadállyal kellett megküzdeniük, mégis apró sikerekkel gazdagodva egy teljesebb élet felé haladva nevelte gyermekét. Az időközbeni családtagok létszámának változásai, a különböző tragédiák és boldogságok adják az erejét ennek a történetnek és egy anya hihetetlen kitartása.

„-Nézd, a Minimax megy a templomban!

-Hogyhogy?

- Éppen mese van, csak hibásan írták ki.”

Az Autizmus a XXI. századra már felismerhető és több lehetőséggel kezelhető másság. Egyik formája az Asperger - szindróma, amely nem mentális fogyatékosság, sokkal inkább fizikai, agyi, neurobiológiai probléma. Autisztikus tünetekkel jár, az autizmus spektrum zavar egy enyhébb formája. Erről itt tudhatsz meg többet. 

Őszintén szólva egész olvasásom folyamán azt éreztem, hogy fel kell vennem a kapcsolatot a szerzővel, ugyanakkor erről beszélni nagyon megterhelő lehet és nem is biztos, hogy jó feltépni bizonyos sebeket. Ez a személyes megindítás még nem zárult le bennem, de egyelőre meg szeretném emészteni az olvasottakat és remélem, hogy több olvasó kedvet érez ennek a kötetnek a kézbe vételéhez.

Szeretném megköszönni, hogy utazókönyvként olvashattam és biztosan tudom, hogy egy példány a saját polcomon is helyet kap.

Ajánlom a könyvet minden olvasni szerető léleknek nemtől függetlenül, mert erről a tematikáról érdemes tudni, hiszen akár személyes érintettség, vagy csak a témával való ismerkedés okán is fontos a hiteles forrás. És egy záró gondolat: ”Közhelyes, hogy a szeretetre minden lehetőséget ki kell használni, mert nem tudhatjuk, meddig tehetjük meg. Ami velünk történt, bizonyította, hogy ez valóban igaz.”

Amennyiben kézbe vennéd a könyvet, megteheted, ha az Athenaeum Kiadó weboldalára ellátogatsz. 

Írta: NiKy

Csillagtalan antológia, szerzői mustra 2. - Interjú Susannah Skiethen írónővel

 

A  Csillagtalan antológia következő szerzője egy igazán mély érzésű, de annál érdekesebb történetet álmodott meg az olvasóknak. A sors keze számomra azon alkotások egyike, amelyek megmutatják, hogy az életben bármi megtörténhet, a kérdés csupán az, hogy mi magunk hogyan fogadjuk az eseményeket. Felvetült bennem pár gondolat, így a következő beszélgető partnerem Susannah Skiethen írónő. Kérlek, fogadjátok sok szeretettel!

Köszönöm, hogy elfogadtad az interjúfelkérésemet. Kérlek, mutatkozz be az olvasóknak! Hogyan jutottál el idáig és milyen hatások értek, amelyek arra ösztökéltek, hogy író legyél?

Susannah Skiethen néven írom a történeteimet. Nem titok, ez a valódi nevemből alkotott írói álnév. A Book Dreams Kiadó szerzői között szerepelek romantikus történeteimmel.

A könyvek szeretete egészen fiatalon utolért, szép lassan pedig az olvasás elindította bennem az írás iránti vágyat. Tizenéves koromban versek és novellák írásával próbálkoztam, már akkoriban is romantikus zsánerben. Azok az írásaim egy jókora csalódás hatására a fiók mélyén végezték, sőt, még annál is mélyebben. Ezt követően sokáig nem ragadtam tollat, egészen 8 évvel ezelőttig, amikor is gyerekeknek kezdtem verseket írni. A saját gyermekeim adták hozzá az ihletet: egyik este, ahelyett, hogy könyvből olvastam volna fel a napi mesét, kitaláltam egy saját szerzeményt. Ezt követően minden este el kellett ezt mesélnem nekik. Így indultam el újra az alkotás útján.

Ezután kezdtem bele az első romantikus regényembe. Sajnos nem ment simán, mert az életemben bekövetkezett negatív események az írásnak is gátat vetettek, ezért újra letettem a tollat egy időre, de mindennek ellenére nagyon formálódott bennem a történet.  Eleinte abszolút nem hittem magamban, de a családom meggyőzött, hogy jó az, amit csinálok. Úgyhogy ezúttal nem hagytam abba, folytattam, amit elkezdtem. Végül 2019-ben érett meg a Hogyan tovább? című regényem arra, hogy felkerestem vele a Book Dreams Kiadót, aki azóta is egyengeti az utamat.

Azt mondják minden novella egy álom kezdő fonákja, ami elegendő ahhoz, hogy akár egy egész történetté növekedjen. Mit gondolsz erről? Megfordult-e a fejedben, hogy a történetedből akár önálló regény is születhet? 

A történetek rátalálnak az íróra, azok formálódnak benne, és hogy a végén mi sül ki belőle, az sokszor még az író számára is rejtély. Így akár egy rövidebb írásból bármi is kialakulhat.

Tizenévesen nagyon szerettem volna regényt írni, de akkoriban a novellák írásában találtam meg magam, nem kerekedett ki egyik történetem sem regénnyé. Ez volt az én álmom kezdete. Most, jó pár évvel és négy megjelent novellával később elmondhatom, hogy ezeket megírni nagyobb kihívás volt, mint a regényeimet. Azokkal kezdetben nehezebben boldogultam, mint a hosszabb történeteimmel. Rájöttem, azért, mert komoly próbatétel elé állít, hogy megadott és kevés karakterszámba sűrítsem a történeteimet. 😊 A novelláim közül tervezek két történetből regényt kikerekíteni, mert úgy érzem, azoknak mindenképpen kell a folytatás. Úgyhogy a válaszom a kérdésre: igen, nagyon is megfordult a fejemben az ötlet.

Mit olvashattunk tőled eddig? Milyen stílus áll közel hozzád? Honnan merítkezel a hétköznapokban?

Eddig három regényem és négy novellám jelent meg. Mindegyik romantikus zsánerben íródott. Ebben a stílusban érzem otthon magam olvasás és írás terén is.

Ahogy fogalmazni szoktam: szívhez szóló történeteket írok teli érzelemmel, némi sejtelmes erotikával fűszerezve és egy kevés bonyodalommal megtűzdelve.

Az első könyvem a Hogyan tovább? című regény, Hope és Will története. A második regényem Második esély címmel jelent meg 2020. novemberében, és az első könyvből megismert egyik szereplőről szól. Ez a kettő regény az Együtt veled sorozat, melyhez kapcsolódik a Rád találtam című novellám.

A harmadik könyvem Liberty Land – A menedék címmel jelent meg (2021.).  Ez kicsit más, kicsit több, mint az első kettő, de a stílus a tőlem megszokott romantikus hangulatot tükrözi.

Nem szoktam különösebben inspirálódni, néha elég, ha meghallok egy zenét, vagy meglátok egy képet, egy filmkockát, egy személyt, és máris megihlet.

Egy novellás kötet több szerző tehetségén alapszik, elvégre a közösség ereje adja a könyv sikerét. Mit gondolsz erről? Mennyire fontos az egyén munkája egy adott többszerzős kötetben? És szerinted te, hol helyezkedsz el ezen az írói palettán jelenleg?

Egy többszerzős kötet egyéni alkotások összessége. A stílusok különbözősége adja a kötet különlegességét. A sajátos látásmódok együttes szerepeltetése által lesz egyedülálló az antalógia, ami a szerzők egyedisége nélkül nem feltétlenül adná a sikerhez szükséges összhatást. Büszke vagyok, hogy szerepelhetek ilyen tehetséges szerzőkkel egy kötetben, és hogy hozzájárulhattam a történetemmel a kötet elismeréséhez. A rendhagyó, nem mindennapi, helyenként fantasztikus elemekkel tűzdelt írások között az én novellám egy olyan love sztori, ami bármelyikünkkel megtörténhet. A tőlem megszokott stílusban teli érzelemmel, mély gondolatokkal és mondanivalóval.

Szerinted mi az erőssége a Csillagtalan könyvnek? Elsődlegesen milyen zsánerű olvasóknak ajánlanád?

Minden egyes szerző egyedi stílust képvisel. A kötet a legkülönfélébb történeteket sorakoztatja fel, éppen ezt gondolnám az erősségének. Véleményem szerint mindenki találhat benne kedvére való olvasmányt. Azoknak ajánlom, akik szeretik a romantikát, mégis valami újdonságra vágynak a zsáneren belül. Lesz meglepetésben részük! Fantasy, thriller, mitológia, LMBT+, BDSM kedvelőknek feltétlenül el kell olvasniuk.

A novellád milyen forrásokból merítkezik? Honnan jött az ötlet, hogy végül ez a történet került a kötetbe?

A saját életemből merítettem ihletet. Korábban megfogalmazódott már bennem, hogy ezt a történetet megírom, így az antológia tökéletes lehetőséget nyújtott erre. Természetesen írás közben más irányt vett a történet, ahogy az lenni szokott 😊 A szerkesztők iránymutatásának köszönhetően végül olyasmi kerekedett ki belőle, ami valósághűen tükrözi a benne, a mögötte rejlő érzéseket. 

Úgy tartják, hogy a legtöbb író nagy könyvszerető is egyben és pont ezért érdekelne, hogy rád milyen írók, netalán kutatók és tudósok voltak és vannak hatással? Ki az az egy személy, akitől bármikor szívesen olvasol és miért?

Mielőtt igazán nekiveselkedtem volna az írásnak, a kezembe akadt két romantikus regény. Akkor még fogalmam sem volt arról, hogy az egyikőjük magyar írónő. Azt hiszem, ez a sors keze volt 😊, hiszen azóta nagyon jó kapcsolatot ápolunk, az ő iránymutatása, segítsége nélkül most nem itt tartanék. Valójában ez a két könyv adta meg a végső lökést ahhoz, hogy megéljem az álmomat. Ebből kiindulva azóta is főleg magyar szerzőktől olvasok. Nem tudnék közülük csak egyet kiemelni, mert akiktől volt szerencsém olvasni, mind nagyon tehetségesnek tartom őket. Nem kell külföldre menni, ha egy jó olvasmányt szeretnénk.

A karaktereid "színesek és szagosak", ahogy mondani szoktam. Nagyon érdekes lélekkel rendelkeznek és ez tulajdonképpen jellemző a negatív szereplőkre is. Honnan merítkeztél a típusjegyeket véve? Van-e olyan élő személy, akinek a személyiségjegyeit átadaptáltad a történetedbe? Amennyiben igen és nem titok, kiről lenne szó? Örülnék, ha mesélnél róla!

Mindegyikükben ott van az életem egy aprócska szelete, tehát természetesen az általam ismert élő személyek ismertetőjegyei is, de csupán csak mintát veszek belőlük, ezt ötvözöm a képzeletemmel.

A negatív főhős karakteréhez egy kicsit több tulajdonságot mintáztam olyan személyről, aki nem túl pozitív nyomot hagyott bennem. A negatív karakterek, ahogy a pozitív hősök is, a fantáziám által kiszínezve öltenek alakot a könyveimben.

Mi az az üzenet, amit át szeretnél adni az olvasóknak az írásaid által?

A történeteimmel igyekszem egy olyan világot tárni az olvasóim elé, ahol elmerülhetnek az érzelmek sokaságában, kiszakadhatnak a hétköznapok valóságából, és ahol részük lehet egy felejthetetlen romantikus utazásban.

Két idézettel élnék válaszként, amelyek hűen tükrözik mindazt, amit közvetíteni szeretnék a könyveim által az olvasóimnak, és amelyek talán irányt mutathatnak a mindennapokban.

„Az élet alapjában véve nem tündérmese, de megélhetjük a saját happy endünket, csak tennünk kell érte.” Hope Davis (Hogyan tovább?)

„Minden nap új esélyt rejt magában. Minden egyes napfelkeltével kapsz egy második esélyt arra, hogy élhess a lehetőségekkel, amelyeket az élet tartogat számodra.” Eddie Cooper (Második esély)

Mikor olvashatunk tőled legközelebb és milyen műfajban alkotsz éppen?

A következő regényemen dolgozom, ami az Együtt veled sorozat harmadik, egyben befejező része lesz, Közel hozzád címmel. Szintén romantikus zsánerben. Szenvedélyes, érzelemdús történet lesz a párkapcsolatok nehézségeiről, a barátságról, arról, hogy létezik-e szerelem, és az rátalál-e mindenkire. Mindezt természetesen bonyodalmakkal tarkítva.😊

Köszönöm szépen az interjút és sok sikert kívánok!

Amennyiben felkeltettük az érdeklődéseteket, keressétek fel a szerző Facebook vagy Istagram oldalait, ahol további érdekességeket olvashattok!

Csillagtalan antológiát valamint Együtt veled sorozat könyveit pedig a Book Dreams Kiadó weboldalán tudjátok megrendelni.

Írta: NiKy

Csillagtalan antológia, szerzői mustra 1. - Interjú Estell Ivy írónővel

 

Nem is olyan régen olvastam a Csillagtalan antológiát, ahol 11 szerző mutatta be egy - egy novelláját. Minden alkotás külön utazás volt a számomra, amelyek elsődlegesen elvarázsoltak, másodlagosan viszont felmerült bennem a kérdés, hogy vajon milyen személyek őrzik eme történetek nyitókulcsát! Ezért most a következő pár napban lerántom a leplet és megismerkedhettek ti is azon álomőrzőkkel, akiknek köszönhetjük ezt a könyvet. Először Estell Ivy írónővel készült beszélgetést tekinthetitek meg, aki két történetettel is megajándékozta az olvasókat (A csillag és Bassiana, a tigrisidomár). Gyertek, kalandozzatok velünk! 

Köszönöm, hogy elfogadtad az interjúfelkérésemet. Kérlek, mutatkozz be az olvasóknak! Hogyan jutottál el idáig és milyen hatások értek, amelyek arra ösztökéltek, hogy író legyél?

Estell Ivy néven írok, és tinikorom óta mindig történetek voltak a fejemben. Az írás nagyon természetesen jött, mindig is így vezettem le magamban dolgokat, érzelmeket, de csak pár éve kezdtem tudatosan foglalkozni az írástechnikával és az írói karrierrel. A kezdő lökést az adta meg, hogy az addig értéktelennek hitt történeteim nagyon mély benyomást tettek egy akkori barátomra, és miután többen is olvasták őket, jók voltak a visszajelzések. Enélkül nem hiszem, hogy belevágtam volna, úgyhogy ezúton is köszi mindenkinek a bátorítást :)

Azt mondják minden novella egy álom kezdő fonákja, ami elegendő ahhoz, hogy akár egy egész történetté növekedjen. Mit gondolsz erről? Megfordult-e a fejedben, hogy a történetedből akár önálló regény is születhet?

Nálam nincs olyan, hogy egy sztorit ne lehetne regénnyé bővíteni, úgyhogy a válasz határozottan igen :D Én az a fajta író vagyok, akinek minden történet egy trilógiaként születik meg a fejében, és ezt próbálom alkalomadtán egy novellába sűríteni. Hogy ez hiba vagy sem, nehéz kérdés, mindenesetre sokszor kiütközik az írásaimon. Szinte minden novellámnál lepörög egy jóval hosszabb sztori is a fejemben.

Mit olvashattunk tőled eddig? Milyen stílus áll közel hozzád? Honnan merítkezel a hétköznapokban?

Elsőként a Nyuszi írós csoport „Félel-mesék – A rohók éjszakája” c. antológiájában jelentem meg, aminek a zsűri döntése alapján az enyém lett a névadó novellája, és erre mai napig büszke vagyok. Ez egy fantasy horror novella, de ugyanebben a kötetben van egy thriller sci-fi novellám is, A Faló.

Utána a Museliére alkotócsoport következett, velük megjelent a Bújj-bújj horrorantológia, benne a Bújj-bújj és az Elmecsapda (sci-fi) c. novelláimmal. Aztán új vizekre eveztem, múlt évben kijött a Csillagtalan romantikus antológia „A csillag” és a „Bassiana, a tigrisidomár” c. novellákkal, majd a Sssh! antológia, ami szintén romantikus, és „A két kehely próbája” c. fantasy novellámnak adott otthont.

Nemrégiben kikerült az Aranymosás oldalára az oxiGen c. novellám, egy a mostani járványhelyzetre reflektáló, borús hangulatú sci-fi novella.

Végül pedig nemrégiben került fel a Book Dreams Kiadó webshopjába „A fehér farkas” c. fantasy novellám, ami a saját világomban játszódik.

A stílusom változó, szövegtől függ, de szeretem a kicsit durva, néhol meglepő, és semmiképp sem hétköznapi sztorikat. Épp ezért főleg fantasy és sci-fi műfajban írok, de a Csillagtalan kötetben megjelent realista-romantikus novellámnál is szándékosan arra törekedtem, hogy legyen benne valami egyediség, és véletlenül se lehessen klisésnek mondani. A visszajelzések alapján ez sikerült is.

Hogy honnan merítkezek… Azt hiszem erre elég sablonos a válasz, mert mindenhonnan. Van, hogy egy hely ihlet meg, van, hogy egy név, egy névtábla, vagy egy ember, akit megláttam az utcán és beindította a fantáziámat az öltözéke vagy egy gesztusa. Sokszor az álmaim inspirálnak, vagy egy jó könyv, egy gyerekkori emlék.

Egy novellás kötet több szerző tehetségén alapszik, elvégre a közösség ereje adja a könyv sikerét. Mit gondolsz erről? Mennyire fontos az egyén munkája egy adott többszerzős kötetben? És szerinted te, hol helyezkedsz el ezen az írói palettán jelenleg?

Az antológiáknak pont a sokszínűség az erőssége, de ezzel együtt jár, hogy az írások más-más műfajt és stílust képviselnek, és más-más olvasókat szólítanak meg. Szerintem, aki antológiát vesz a kezébe, ezzel tisztában van. Mindenkinek meglesznek a kedvencei. Nincs se kisebb, se nagyobb szerepem a kötetben, mint az összes többi írónak, csak örülök, hogy hozzájárulhattam a nagy egészhez :)

Szerinted mi az erőssége a Csillagtalan könyvnek? Elsődlegesen milyen zsánerű olvasóknak ajánlanád?

A Csillagtalan erőssége a különcsége. Elsődlegesen olyanoknak ajánlanám, akik egy kis változatosságra, kicsit másra vágynak a romantikán belül, vagy szeretik a romantika és a fantasy, a misztikum és egyéb műfajok fúzióját. Az olvasó nem csak klasszikus romantikus történetekkel fog találkozni, hanem bizsergető újdonságokkal is. 

A novellád milyen forrásokból merítkezik? Honnan jött az ötlet, hogy végül ez a történet került a kötetbe?

A kezdő gondolat egy listából indult: szokásom felírni különleges neveket. Néha végigpörgetem a listát, és a hangzás alapján elhelyezem a neveket valamilyen környezetben, elkezdek történetet formálni köréjük. A Bassiana egy étterem neve volt, a Donato név az olasz ’abbandonato’ (elhagyott) szóból jött, mivel épp olaszul tanulok. A tigrist is láttam valahol, egyébként is különleges helyszínt akartam, így jött a vándorcirkusz, és valami meleg tájegységet, ezért lett Spanyolország, ahol utánanéztem a britek által kedvelt üdülőhelyeknek... Szóval, valahogy így kezdődött. A többit pedig már a karakterek íratták meg magukról.

Úgy tartják, hogy a legtöbb író nagy könyvszerető is egyben és pont ezért érdekelne, hogy rád milyen írók, netalán kutatók és tudósok voltak és vannak hatással? Ki az az egy személy, akitől bármikor szívesen olvasol és miért?

Rengeteg nevet tudnék itt felsorolni. Az egyik, aki nagy hatással volt rám az utóbbi években, az N. K. Jemisin. A Megtört Föld trilógiája elképesztő világot tár elénk, amiben tudományos alapossággal ad magyarázatot az egyébként akár mágiának is mondható jelenségre, a szenzelésre és az orogéniára. Tolkient muszáj megemlítenem, az ő munkássága elég nagyban befolyásolt a fantasy terén. Egy másik fontos név: William Gibson. Pont a minap tárgyaltuk ki egy barátommal, hogy őt mennyire nem fogta meg a stílusa, és bár tényleg nehezen emészthető sokszor, mindig is elképesztett Gibson éleslátása, amivel ráharapott a jövő trendjeire és beleszőtte azokat egy összetett világba. És ha már kutatókat is említettél, akkor Jared Diamond jut eszembe. Még nem olvastam tőle annyit, mint szeretnék, de nagyon izgalmas témákkal foglalkozik, amik a társadalmak különböző életszakaszait, reakcióit és sémáit próbálják leírni. Rengeteget lehet tanulni tőle, főleg, ha az ember világépítésre adja a fejét :)

És a sok külföldi név mellett az az egy személy, akitől bármikor szívesen olvasok: Ronnie W.A. (magyar írónőről van szó). Minden alkalommal letaglóz a stílusa, és bármihez nyúl, abba sötét, misztikus varázslatot sző, valami fájón édeset, mintha fekete mézzel csorgatná le a valóságot. Számomra egyszerűen letehetetlen.

A karaktereid "színesek és szagosak", ahogy mondani szoktam. Nagyon érdekes lélekkel rendelkeznek és ez tulajdonképpen jellemző a negatív szereplőkre is. Honnan merítkeztél a típusjegyeket véve? Van-e olyan élő személy, akinek a személyiségjegyeit átadaptáltad a történetedbe? Amennyiben igen és nem titok, kiről lenne szó? Örülnék, ha mesélnél róla!

A Bassiana épp az egyik olyan novellám, amiben kivételesen nem élő személyek ihlették a karaktereket, hanem saját jogukon kaptak lelket. Talán Reginald Rambottomhoz tudnék ihletforrást kapcsolni, méghozzá a Luhrmann-féle Moulin Rouge musicalfilm Harold Zidlerét. Ő a porondmesterek archetípusát testesíti meg számomra a teátrális megnyilvánulásaival és azzal, ahogy képes a közönsége érzelmeivel játszani, miközben a színfalak mögött tragédiák zajlanak le.

Bassianát és Donatót inkább csak előre meghatározott karakterjegyek mentén építettem fel: Bassianát optimista, vidám és nyitott személyiségnek, Donatót pedig a sors által megtépázott, zárkózott fiúnak.

Mi az az üzenet, amit át szeretnél adni az olvasóknak az írásaid által?

Mindig is úgy éreztem, hogy az írásaimnak elsősorban nem üzenete van, hanem érzéseket akarok kelteni az emberekben. De közben sokszor tükröződik az írásaimban mindaz, amit a világról gondolok: hogyan állok a valláshoz, mit gondolok a politikáról, a háborúról, a másságról, az elfogadásról, és sokszor van bennem egy törekvés, hogy valamiféle megoldást kínáljak (vagy keressek) a manapság is aktuális problémákra. Ha sikerül elérnem, hogy valaki bele tudja helyezni magát egy ellentétes oldal szemszögébe, hogy megértsen dolgokat egy más perspektívából és kicsit nyitottabban álljon az élethez, már elértem, amit akartam.

Mikor olvashatunk tőled legközelebb és milyen műfajban alkotsz éppen?

Ez évben remélem, újabb két antológiában szerepelnek majd novelláim. Ezek közül az egyik a Museliére urban fantasy kötete lesz, a másik pedig a C&H Projects második romantikus antológiája. Mivel még megírandó történetekről beszélünk, és mindkét kötetnél szempont a minőségi válogatás, egyelőre csak bízom benne, hogy hozom majd az eddigi színvonalat és bekerülök :) De addig is tervezek pályázatokon részt venni, online publikálni a saját oldalamon, illetve, ha ide számíthatjuk, akkor hamarosan három sci-fi novellafordításom is megjelenik a Delta kiadónál. Meglátjuk, hogy ezeken kívül mit hoz még ez az év.

Köszönöm szépen az interjút és sok sikert kívánok!

Amennyiben felkeltettük az érdeklődéseteket, keressétek fel a szerző Facebook vagy Istagram oldalait, ahol további érdekességeket olvashattok!

Csillagtalan antológiát pedig a Book Dreams Kiadó weboldalán tudjátok megrendelni.

Írta: NiKy