Maddie Grand – Gyöngyöm

 

Többnyire nem szokott gondot okozni, ha értékelést kell, hogy írjak egy olvasott könyvről, de vannak olyan történetek, amelyek kissé sokként érintenek és egyszerűen képtelen vagyok rögtön megírni az adott véleményezést. Így jártam ezzel a regénnyel is, amit elsősorban a szerző személye miatt vettem kézbe, hiszen számomra nagyon szimpatikus és másodszor pedig a borító vonzott magához.

Maddie Grand – Gyöngyöm című regénye 2021-ben jelent meg a NewLine Kiadó gondozásában. A fent említett borítót Ashley Redwood munkájának köszönhetünk. Az olvasó talán először hasonlóan fog érezni, mint tettem én is anno, miszerint ez egy habkönnyű romantikus lesz, de ne tévesszen meg senkit a külső kép színvilága, szó sincs ilyesmiről.

Ebben a történetben megtörténik mindaz, amelytől a legtöbb ember fél, mégpedig egy olyan veszteség, amely összetöri a szíveket és a darabkákat nem lehet összeragasztani.

Adott három főhős, akik életútjuk szerint „elválaszthatatlanokká” válnak és adott egy baleset, amelyre senki sincs igazán felkészülve. Pearl, Zack és Angie életfonákja szorosan csomóba kötődik, amikor az érzelmek mezejére lépnek, de hogy igazán ki miért is fontos ebben a történetben? Nos, erről igazán nem mesélhetek. Azt gondolom, hogy a fülszöveg csak annyira lesz elegendő, hogy az olvasó érdeklődését felkeltse, de nem készít fel senkit arra, hogy a lelkünk egy darabjától válunk meg.

Saját olvasási élményemként először nem értettem, hogy miért nem tetszik ez a kötet, ugyanis nem tagadom, hogy kétszer vettem kézbe. Az első alkalommal még valamikor a tavalyi év folyamán próbálkoztam, de nem fogott meg a hangulat és az eseményeken is átsiklottam. Idén ezért újra rávettem magam és most már megértve és beleérezve olvastam a sorokat. A majd egy év alatt számos tapasztalattal lettem gazdagabb, de egyik sem hasonlít mind ahhoz, amelyet a főszereplőknek kellett átélniük.

Ami kimondottan figyelemre méltó, az az ahogy a szerző bánik a szavakkal és ezáltal az emberi érzelmekkel egyaránt. Természetességgel ragadja meg a legfájdalmasabb pillanatokat is, mégis rendkívül hiteles, akár írhatom úgy is, hogy életszagú eseményeknek lehetünk szemtanúi.

Az élet és halál közötti párhuzam szintén kiemelkedő, ahogy érzékeljük a veszteség adta fájdalmon át az életben maradottak gyászmenetét. Nem egyformán gyászolunk, ahogy a lelkünk is ezer színben pompázik, de a folyamat öt fázisán mindenkinek végig kell mennie. Ezen lépések is különlegesek a karakterek szemszögéből és rendkívül nagy utat tesznek meg a kötet elejétől a végéig.

Ami cseppet zavaró lehet, az a múlt és jelen váltakozása, amely nincs külön fejezetekre bontva. Szerencsére én már tudatosan álltam neki az olvasásnak és így csak picit kellett, hogy belerázódjak.

Azt hiszem, hogy összességében ezek a sorok fogják visszaadni az élményemet:

Kedves Írónő!

Bár tudom, hogy mennyi munkád van ebben a kötetben és azt is sejtem milyen mély érzelmekkel vetetted papírra a gondolataidat, de mégis le kell, hogy írjam számomra mennyire megindító volt olvasni másodjára a soraidat. Azt gondolom, hogy minden regényhez kell egy bizonyos hangulat és vannak könyvek, amikhez kell a nyitott szemlélet is egyben. A te könyved ilyen, mégis ezen belül is sokkalta több mint egy átlagos regény, mert nemcsak a karaktereidet kell megérteni, hanem a szavaid mögött meghúzódó üzeneteket is. Sok regényt olvastam már „nehéz” sorsú emberekről, de igen csak kevés olyat, amit meg is sirattam.

Köszönöm, hogy megírtad és azt a mély gondolatiságot is, amelyet átadtál az olvasóidnak!

Írj minél többet és remélem minden regényed egy hasonló utazással ér véget!

Üdvözlettel, egy hű olvasód!

Ajánlom a könyvet minden olyan olvasónak, aki képes a lelkét kinyitni egy mély érzelmű történet előtt, aki hisz abban, hogy a szerelem több mint puszta elnagyolt érzelem. És legfőképpen azon lelkeknek ajánlom, akik éltek már meg veszteséget az életükben, mert ez a könyv olyan, mint egy gyógybalzsam a fájó sebeinkre! Gyönyörű és elengedhetetlen!

Amennyiben elolvasnád a könyvet, megteheted, ha a NewLine Kiadó weboldalára ellátogatsz.

Írta: NiKy