Idén abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy
előolvashattam Buótyik Dorina – Az egyiptomi királynő rejtélye című könyvét,
ami a III. Amenemhat rejtélye folytatása. Mivel Egyiptom rajongó vagyok, ezért
lelkesen és nagy elvárásokkal kezdtem olvasni a könyvet. Szerencsémre egy remek
élményben volt részem és már a kedvenceim közé pottyantottam a regényt. Mivel
számos kérdés merült még fel bennem, úgy gondoltam egy interjú keretén belül
megkérdezem az írónőt. Kezdjünk is hozzá!
Köszönöm, hogy elfogadtad az interjú felkérésemet. Eltelt
kicsivel több, mint egy év, mióta beszéltünk. Hogy vagy mostanában? Hogy telt
az elmúlt egy év a pandémia időszakában?
Először is köszönöm, hogy mesélhetek egy kicsit magamról és
a hamarosan megjelenő könyvemről! Lehet, hihetetlen, számomra nagyon jó volt a
pandémia időszaka. Mióta Budapesten élek, boldogan kijelenthetem: ez volt a
legjobb évem! Sokan munkanélküliek lettek akkor, mint ahogyan én is. Abban az
egy hónapban szinte napi 8 órákat írtam, jól haladtam a történettel. Mégis
abban a nagyon nehéz helyzetben sikerült munkát találnom. Jó, nem egy
álommunka, de akkor senkit se érdekelt, hogy mit végez, csak legyen pénze. Nos,
akkor annyit dolgoztam és sok pénzt is kerestem, de ez elment az írás rovására.
Alig volt pihenőm, vagy szabadnapom, hogy tartalmasan tudtam volna írni. Ezért
is tartott olyan sokáig megírnom, azonban most figyeltem a kidolgozottságra,
így nem is érdekelt meddig írom. Aztán június 4-én megjelent az első könyvem,
ez is boldogság volt számomra. Már rendeződött a helyzetem, találtam normális
állást, és remélem, hogy sokáig ott maradhatok.
Első regényed, az III. Amenemhat rejtélye először önálló
kötetnek indult. Miért döntöttél úgy, hogy lesz folytatása és hány részesre
tervezed a kalandokat?
Mikor 13 éves voltam, tudtam, hogy író leszek. Megígértem
magamnak, hogy csak egyiptomi témájú könyveket fogok írni. Persze a
megvalósításáért sokáig nem tettem. Így, mikor az első könyvem megírásához
kerültem, nem gondolkodtam sorozaton vagy más könyvek kiadásában. Visszaemlékeztem
az ígéretemhez, és tovább gondoltam, mit is akarok. Írni szeretnék!
Elhatároztam, hogy folytatni fogom Gracie-ék történetét, mert nem tudom őket
elengedni. Ez olyan sorozat lesz, mint Agatha Christie Poirot történetei. Több
kalandos történet lesz, ami Egyiptomban játszódik, különböző történetekkel,
megoldásokkal. Egyelőre nem tudom megmondani, hogy hány történet lesz. Ahogy
alakul.
A második regényed Az egyiptomi királynő rejtélye címet
kapta. Tulajdonképpen ismét egy történelmi beágyazódást bontottál szirmaira.
Milyen forrásmunkát végeztél előtte és mely történelmi események inspiráltak?
Legelőször azt tudtam, hogy egy sztélé és egy műkincstolvaj
szálán fog végigfutni a történet. Már korábban elhatároztam, hogy csak
középbirodalmi szereplőkkel fogok dolgozni. Ezért kutakodtam, mely fáraóhoz
tartozzanak az ellopott melldíszek. Kisebb munka után rá is bukkantam II.
Montuhotep-re, és az ő feleségeire. Mivel a középbirodalomban kevesebb fáraót
tartanak számon, tovább kutattam. Nagyon szimpatikusak voltak. A sztélé vonalon
nem volt kérdés, hogy Szobeknoferurét választom. Ha már folytatás, akkor III.
Amenemhat lányával folytatom a történetet. Ő pedig a középbirodalom végén
uralkodott, így eszembe jutottak a hükszoszok (ők követték a dinasztiát) és
egyből ki is pattant a fejemből a történet. Van egy régi, egyetemi könyvem és
egy nagyon hasznos weboldal róluk, így a kutatómunka számukra sem okozott
gondot.
Az első regényednél elsődlegesen az volt a bajom, hogy nem
éreztem kidolgozottnak a szereplőidet. Most viszont sokkal részletesebb képet
kapunk a „régi” és új karaktereidről. Mesélnél kicsit róluk részletesebben? Ki
a kedvenced és melyik személlyel tudtál kevésbé azonosulni?
Számomra mindig jobban érdekelt a cselekmény, mintsem a
főszereplő magánélete. Nekem ezek a részek mindig is unalmasak voltak, és nem
akartam olyan könyvet írni, ami nekem nem tetszene. De már rájöttem így utólag,
kicsit tényleg lehetett volna részletesebb. De akkor így tanultam meg, hogy
kerüljük a felesleges részeket! A második kötetnél már tudtam, hogy
részletesebben kell megírnom őket, erre nagyon törekedtem. De majd elválik,
hogy a többség is így gondolja, ahogyan te! Mivel több éve a részesemmé váltak
a szereplők, régóta a fejemben vannak, így elmondhatom, hogy Gracie, Louis és
David mind a kedvenceim. Gracie nagyon okos, realista, bátor, határozott
személyiség – amilyen én nem vagyok. Louis eleinte ügyetlen, hóbortos, vicces,
szerethető srác. David pedig nagyképű, nagyszájú, tudálékos. A
mellékszereplőket: Ahmedet, Adamet, Oscart és Wallidot is nagyon szeretem. Az,
hogy melyikkel nem tudtam azonosulni, szerintem olyan nem volt. Mindegyiket
élvezet volt megalkotni.
Egyszer azt hallottam, hogy Egyiptom a nagy álmok országa,
melyet a rejtélyek köde és a múlt hálója gúzsba köt. Mit gondolsz erről a
legendáról?
Egyetértek veled. Egyiptom olyan ország, ahová mindenki
odavágyik. Kevés olyan ország van, ahol többezer éves uralkodók sírhelyével
találkozhatunk, és az építészetükkel, kultúrájukkal is megismerkedhetünk. Senki
sem tudja hogyan vagy kik építették őket, és ezek a számtalan kérdések
foglalkoztatnak minket. Mi pedig kíváncsiak vagyunk rájuk, muszáj látnunk őket!
Nekem is nagy álmom volt, hogy lássam és megcsodáljam Egyiptomot. Volt is rá
lehetőségem kiutazni 2 hétre.
Számos elfeledett vagy kevésbé ismert nemes és uralkodó van
még Egyiptom történelmében. Van-e olyan személy még, akiről szívesen írnál?
Esetleg más műfajt is el tudsz képzelni ehhez a tematikához?
Rengeteg uralkodó van az ókori Egyiptomban! Mégis keveset ismernek
fel név szerint. Mikor 13 évesen kiválasztottam III. Amenemhat-ot a
kronológiából, az random választás volt. És akkor észre is vettem, szinte abból
az időszakból, a középbirodalmi fáraókról szinte senki sem írt könyveket. Csak
az újbirodalomból vagy esetleg az óbirodalomból találunk. Igen, mert azokban az
időszakokban mindig történt valami, ebben pedig igazából nagyon semmi. Békés
időszak volt. Talán ezért sincs könyvek, és ez a gondolat ébresztett fel, én
miért ne írhatnék csak abból a korszakból? Majd az emberek felfigyelnek és
megismerik! Műfajban is maradok, csak egyiptomi témájú kalandkönyveket írnék.
Megspékelve azokkal az elemekkel, amiket szeretek, mint például a gyilkosságok,
eltűnések, igaz történetek. Nagyrészt krimi, kaland, történelmi és fantasy
kategória.
Számomra elsődlegesen az egyiptomi történelemhez vonzódás az
erős és emellett érdekel a hitviláguk is. Mit gondolsz a régi kor szellemeiről
és isteneiről? Van-e esetleg kedvenced és miért?
Nagyon sok istent és istennőt tartanak számon az ókori
Egyiptomban. Még felsorolni is sok lenne, de kevés nevet ismer az ember. Minden
egyes istenhez kapcsoltak valamit, ami miatt imádkozhattak. Egyikük miatt volt
jó a termény, vagy egy másik isten miatt esett teherbe egy nő. De volt olyan,
hogy az egyik isten okozta a rosszidőjárást, vagy a háborút. Nagyon érdekes,
ahogyan megalkották és felvázolták őket, még inkább, ahogyan hittek bennük. A
hitrendszerük és a vallásuk nélkül nem létezne az ókori Egyiptom-i világ, nem
építettek volna annyi templomot, piramist. Régóta Anubisz a kedvencem, mert őt
ismertem meg legelsőnek. Már egy másik kedvencet is avattam, de azt nem
szeretném elárulni, mivel köze lesz a harmadik regényemhez. Benne is lesz a
címben!
Van – e esetleg olyan író vagy költő ebből a világból vagy
akár más kultúrából, aki hatással van az írói stílusodra, esetleg hozzásegített
átvitt értelemben ahhoz, hogy ma elmondhasd magadról két könyves író vagy? És
ha igen, ki ő és miért érzed így?
Ne kövezzetek meg, de egyetlenegy egyiptomi témájú könyvet
sem olvastam, mielőtt írni kezdtem. Így azok egyáltalán nem inspiráltak. Mindig
az adott könyvolvasmányom hat rám, találok olyasmit, amit „elcsenhetek”. Ezek
az ötletek viszik előre az írói tudásomat. Írás közben tanulok. Bár nem ír
könyveket Martin Hahn, a venezuelai sorozatíró, hanem telenovellákat, mégis
nagyhatással volt rám a történetei. Pl. Júdás asszonya, A fekete özvegy stb. Azok
olyanok, amiket nagyon szeretek, bámulatosan tudja csavarni a szálakat és
mindvégig rejtély marad a nézőnek, hogy ki a tettes. Ezt a rejtélyességet
szeretném én is levezetni a könyveimben, hogy mindvégig titok övezze azt.
Régen hittek a halál utáni életben. Számos lelet és forrás
bizonyítja ezt. Mit gondolsz erről és vettél –e át bármely elemet ebből a
hitvilágból történeteidbe?
Nagyon érdekesnek tartom. Hosszú és aprólékos folyamat övezi
ezt a szakaszt. Maga a mumifikálás, és a Halottak Könyve nemcsak tudományos
szempontból, de vallási irányban is érdekfeszítő. Mikor az egyiptológiai
szabadegyetemen tanultam pár órát, és a Hallottak Könyvéről volt szó, akkor
tudtam meg, mennyire is összetett, napokig lehetne elemezni azt. Hihetetlenül okosak voltak ezen a területen
és ámulok rajtuk, hogy már abban a korban ilyesmit tudtak csinálni.
Természetesen minden ilyen témával foglalkozó könyvnek tartalmaznia kell a
vallás egyes részeit, legalább essen szó a mumifikálásról. Nagyon jó
visszavezetni ezeket az elemeket, boncolgatni, miképpen történt. Ezeket akár
párbeszédbe illeszteni is igen olvasmányos lehet. Én szívesen alkalmazom ezeket
az elemeket a könyveimben.
Milyen jövőbeli terveid vannak, és mikor találkozhatnak
veled legközelebb személyesen az olvasók?
Már a harmadik könyvemet írom, és jelentem van még három
olyan történet, amit biztosan megírok! Ezen kívül nemcsak a jelenben, hanem az
ókori Egyiptomban is kalandozhatnak majd a szereplőim. Ebben a témában is van
egy-két ötletem. Csak legyen időm mindezt megírni! Még nem tudok semmi
konkrétat mondani, de nagy valószínűséggel Csorváson találkozhatnak velem egy
író-olvasó találkozó keretén belül. És ha az Ünnepi Könyvhétre is ki tudok
jutni, akkor az is jó nagyon jó lenne.
További sok sikert kívánok az írónőnek!
Amennyiben felkeltettük az érdeklődéseteket, keressétek fel
az alkotó Facebook oldalát, ahol további érdekességeket
olvashattok!
III. Amenemhat rejtélye és Az egyiptomi királynő rejtélye című
könyveit pedig, a NewLine Kiadó oldalán tudjátok megrendelni.