„És ha elmegy, sohase néz vissza. Ez határozottan tetszik
nekem.”
Janikovszky Éva írónő nevét úgy gondolom, hogy nagyon sokan
ismerjük vagy hallottunk már róla. Gyermekkönyvei sok iskolás és felnőtt korú
olvasót is elvarázsolt gördülékeny stílusával és tartalmas témaköreivel. Kisebb
koromban jómagam is kerestem a történeteit a megkopott csöpp iskolaikönyvtárban, így nagyon kíváncsian és örömmel fogadtam, mikor lehetőséget kaptam a Móra
Kiadótól, hogy olvashatom idén megjelent, bővített kiadású naplóját. Ezt ezúton
is szeretném megköszönni nektek.
Először is szeretném felhívni a figyelmeteket a Móra Kiadó
oldalán található széleskörű gyűjteményre, melyben az alkotó rövid életrajzi
áttekintése mellett az általa írt könyveket is megtaláljátok. (Ezt itt tudjátok megnézni).
Szeretnék pár szót ejteni a könyv borítójáról, ahogy már
megszokhattátok tőlem. A kötet elején egy régies fotó látható, mely az ifjú
írónőt ábrázolja. Ami viszont a hátsó illusztrációt illeti, le vagyok nyűgözve,
hiszen az alkotó kézírása és a fülszöveg között egy bizonyos diafánia érzékelhető
- ez a kettős hatás nagyon megfogó volt a számomra.
Az írónő 1926. április 23-án született Szegeden, Kucses Éva
néven, melyet később magyarosíttatott. A szegedi irodalmi élethez több szállal
is kötődött, hiszen nagypapája a Bartos Lipót könyv- és papírkereskedést
működtette, valamint Gyermekek Világa címmel hetilapot is kiadott. Kamaszlányként szépirodalmi vonzódását szülei
válása után nevelőapja, Donászy Ferenc ösztönözte és segítette. Középiskolai
tanulmányait az akkori Árpád-házi Szent Erzsébet Leánygimnáziumban végezte el, ahol
sajnos egy mély traumát kellett elszenvednie - édesanyja szüleinek 1944-es
deportálása után, a származása miatt megszégyenítették -, ennek következtében idegösszeroppanást
kapott. Egy kisebb kimaradás után tudott csak leérettségizni. Tizenegy éves
korától naplót írt, amibe minden olyan gondolat, kérdés, esemény vagy
személy belekerült, aki közvetve megragadta a figyelmét, érzelmileg
megindította vagy egyszerűen koránál fogva még nem tudott megérteni. (További
fontos és érdekes részleteket és életének főbb mozzanatait itt olvashatjátok
el! )
Naplóm című könyv egy töredéki memoár is tulajdonképpen,
mivel a tizenegy éves leányként kezdett és tizennyolc éves koráig megélt
eseményeket, gondolatokat, szerelmeket, örömöt, bánatot és álmokat tartalmaz. A
képekkel alátámasztott, sok egyéb és részletes információkkal díszített kötet,
egy kincs az utókor számára, elvégre ritkaságszámba megy, ha személyes
feljegyzések ennyi idő elteltével is fennmaradnak szinte hiánytalanul.
Szubjektív véleményem a könyvről, hogy sajnos az elején
számomra nehezen voltak befogadhatóak egy tizenegy éves gyermek gondolatai. Az
akkori centúriális, korabeli kifejezésmód nem okozott problémát, sőt
kimondottan érdekesnek találtam, viszont vannak olyan rövidítések, amelyek az
alsó magyarázat alapján sem voltak teljesen értelmezhetőek a számomra. Az
akkori iskolai élet, a fiúzás különböző aspektusai és a családi dekompozíció
sem tette érdekesebbé az olvasottakat, sőt inkább depresszív lettem tőle.
Sokáig nem is értettem, hogy miért ilyen erős ez az emocionális hullám, de
végül beláttam, hogy képtelen voltam azonosulni ennek a cserfes kislánynak a
személyiségével. A későbbi időszakában leírtak viszont lenyűgöztek és
tulajdonképpen ennek köszönhetően tudtam félretenni a fenti aggodalmaimat is.
Ahogy cseperedett az írónő és szélesedett a tudása, az írástechnikája is
folyamatosan fejlődött és tulajdonképpen így vált a szemeim előtt egy
leánykából fiatal felnőtt nő.
Ami az eseményeket illeti nehéz szívvel olvastam a
háborúról, az emberekkel való bánásmódról és a különböző incidensek
igazságtalanságáról.
Összességében elmondhatom, hogy egy nagyon hiteles képet
kapunk az II. világháború körülményeiről egy értelmiségi ifjú hölgy
szemszögéből, mely még a leghidegebb szívet is megérinti. A Naplóm nem csupán
egy egyszerű könyv a mindennapokról, hanem egy fénylő életszilánk, mely
beékelődik a bőrünk alá és nem ereszt.
Ajánlom mindenkinek kortól és nemtől függetlenül, hiszen
minden élet egy csoda. Nem mindegy, hogy milyen rögös úton indulunk el és
milyen értékes felnőttként éljük le az életünket.
Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, a Móra Kiadó
oldalán be tudod szerezni a könyvet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése