Sólyom Erika - Szenegálom

 

Mindannyiunkban ott van az utazás utáni vágy. Ki élőben, megélve a pillanatot, ki a könyvek által, de szeretünk utazni, más tájakat, idegen társadalmakat felfedezni. Jómagam is kíváncsi lélek vagyok, és sokszor elvágyom a messzeségbe. Van egy bakancslistám, ahol számos olyan ország és népi kultúra található, melyek nem sok embernek kerülnek fel a listájára. Nem jártam még ezen helyeken, de bátorságot és erőt merítettem ebből a könyvből, hogy bár sosem lesz igazán alkalmas, de vágjak bele mikor érzem az utazás hívó szavát. Sólyom Erika: Szenegálom kötetét recenzióként választottam, melyért nagy köszönömmel tartozom a Napkút Kiadónak. Ismételten egy kedvenc kötetet és egyben egy ígéretes alkotót ismerhettem meg. Köszönöm.

A Szenegálom egy útikönyv és egy cseppnyi memoár összegyúrásával született meg. A kötet elején az alkotó kisebb betekintést enged az életébe, hogy mégis el tudjuk őt helyezni térben és időben. Be kell, hogy valljam már az a pár oldal teljesen lenyűgözött, hiszen egy fantasztikus és kalandos életről olvashattam. Az írónő nyelvész és nem utolsó sorban több –nem hétköznapi nyelv és – kultúra ismerője. Kontinenseket átívelő életéről nagyon szívesen olvasnék egy külön könyvben, mert igen is úgy gondolom, hogy nagyon színes életet élő személyről írok most nektek.

Ebben a könyvben viszont kicsit másképpen kapunk ízelítőt Dakar és környékéről, az ott élőkről, a társadalmi és kulturális szokásokról, valamint, hogy mennyire oda kell figyelni egy turistának, ha a pénzét nem akarja feleslegesen elköltenie.

Ezt a könyvet úgy olvastam, hogy nem néztem utána sem az országnak, sem a kultúrának. Viszont ahogy haladtam az olvasással, minden fejezet után már az internetet böngésztem, cikkeket olvastam, zenét hallgattam, vagy éppen egy új táncformát próbáltam magamévá tenni. Nem hittem volna, hogy ilyen hatással lesz rám, hiszen sok utazókönyvet olvastam már. De így, az alkotó szemszögéből barátként tekintettem minden szereplőre, minden helyre ismerősként néztem és nagyon boldog voltam, mikor ráébredtem, hogy megtetszett ez a kultúra és szívesen fogok foglalkozni vele a kötet befejeztével is.

Cheikh Lo munkásságáról meg voltam győződve, hogy eddig nem hallottam, de mikor beírtam a youtube oldalán a nevét és meghallgattam pár számot, rá kellett, hogy jöjjek bizony ismert ismeretlent köszönthetek a képernyőn. Azt a számát, mellyel anno befutott és tulajdonképpen azóta ismeri igazán a világ, jómagam is többször hallgattam, sőt számos előadó is már feldolgozta. Ez a szám: Né La Thiass címet viseli (ehhez linket az értékelés alá fogok tenni), de kicsit később Íródott szerzeményét is nagyon megindítónak éreztem, ami a Cheikh Lo - Degg Gui (feat. Flavia Coelho) közös előadásában hallható.

A kötetnek köszönhetően pedig megismertem Lamine Thiam munkásságát és a sabar tánc műfaját is. Nagyon sok érdekességgel szolgál még ez az alig 136 oldalas kis könyv, ha érdekel egy érdekes társadalom, ha szereted a színes, de nem a szokványos utazási élményekről szóló beszámolókat, akkor nagyon jó szívvel ajánlom neked. Számomra nagy kedvenc lett, és ha egyszer eljutok erre a tájra, biztos bejárom azon helyeket, melyekről olyan jó volt olvasni.

És ahogy ígértem fentebb, Né La Thiass című számot hallgassátok meg mindenképpen, és ha gondoljátok, osszátok meg velem élményeteket!

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed a Napkút Kiadó oldalán meg tudod venni a könyvet.

Írta: NiKy