Nyikos János - Porcica utca

 

Nagyon izgalmas, hogy egy ismeretlen hazai szerző gondol egyet és az általa oly féltett verseit egy csokorba szedve, egy gyermekeknek és kortalan felnőtteknek kiadásra szánja. Nyikos János neve számomra eddig a homály fedte, bár ez a mondat így túlzás tőlem, hisz most sem tudom, hogy kit rejt a név, csak egy darabkát ismerhettem meg a lelkéből. A Porcica utca utazókönyvként került kezeimbe, melyet itt is köszönök.

A rendkívül színes kötet borítója egy kollázstechnikával készített képet mutat, mely számomra a népmesei elemeket véltem felfedezni. Az egész kötet illusztrációja így készült, mindenhol fedi az adott költemény tartalmát, és őszinte leszek, művész lelkem gyönyörködve szemlélte hosszú percekig az adott képet. A színesség néhol soknak fog tűnni, de összképileg pont annyit tett bele az illusztrátor amennyit kell. A versek humorosak. Sokszor hasamat fogva kacagtam, mégis értelmesek és letisztultak.

Nem minden alkotása nyerte el tetszésemet, de úgy gondolom, hogy a legtöbb vers egy-egy tanulságot is hordoz magában. Nem mindig egyértelmű, hogy mit is kell meglátnunk, de következetesen, sorról-sorra haladva és elemezve felfedi magát az adott rejtély és a végére elégedettséget érezhetünk, hogy ráleltünk. Vannak kiemelkedő művek, nekem ez a kedvencem:

"Bóbita, Bóbita fázik,

fel libabőrösen ébred –

két csiga ment tüzelőért,

vissza tavaszra sem érnek."

Nem szeretném az egész verset kiidézni, úgy gondolom ez csak csepp a tengerben, de arra pont elég, hogy ha valaki kíváncsi érdeklődve keressen rá a műre.

Összességében úgy gondolom, hogy kortalan a kötet tartalma, nyilván a gyermekek az elsődleges közönség, de én is nagyon élveztem az olvasását. Tetszett, és nagyon büszke vagyok, hogy kis hazánkban ilyen remek elsőkönyves írókkal és költőkkel van szerencsém megismerkedni. Egy nagy élmény volt olvasni.

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésedet a szerzőtől megrendelhető a kötet.

Írta: NiKy