„– A természettel való elveszett, sallangmentes kapcsolatot
keressük. Azt az állapotot, amelytől az ember az úgynevezett civilizáció
hatására eltávolodott. Azt az állapotot, amelyet a sámánok éltek meg. A
világban való teljes és tökéletes beolvadást. Az emberi lét béklyóiból való
kiszabadulást. Milyen sokat tanulhatunk, megismerhetünk akkor a saját testünk
korlátozott külső valóságáról, ahogyan a testünk maga látja!”
Sokszor találkozom olyan könyvekkel, melyek valamilyen
formában változtatnak rajtam. Formálnak, hiszen az olvasottak olyan témát
ölelnek fel, melyek elemeiben rombolják le a hitemet, vagy egyszerűen egy ősi
dühöt hoznak felszínre bennem. Ez a kötet pont ilyen hatással volt rám és
sajnos némiképpen rádöbbentett, hogy mennyire naiv tudok lenni a világ felé,
hiszen mindig reménykedem, hogy az emberek között lévő egyenlőség nem egy
álomkép csupán, de erről később. A könyvet utazókönyvként „kaptam”, melyet itt
is szeretnék megköszönni. Egy nagyon meghatározó élményben volt részem.
Kezdeném a borítóval, mely először semmi furcsaságot nem
okozott, mire rájöttem, hogy a képen látható forma a nőiességhez szorosan
köthető és bizony keserűen felkacagtam, mert a külső kép egy remekmű a
szememben, hiszen esztétikusan megmutatja, hogy miről is szól a kötet.
Johanna Sinisalo: A Nap magja című alkotása ugyan egy
képzelt társadalomról mesél, mégis a mai világunk különböző népeinek negatív
életformáit vegyítette egybe. Adott egy testvérpár, két lány, kik bár egy családból
származnak, mégis különböznek egymástól. Egyikük a társadalomban népszerű
eloikhoz tartozik, míg a másik cseppet eltér tőle. A boldogulás érdekében a
család úgy dönt, hogy azonos nevelést kapnak, ezért mindent elkövetnek, hogy a
látszat fent is maradjon. Hiszen ebben a társadalomban a szőke, szolgalelkű,
párzásra alkamas eloik mehetnek csak férjhez és alapíthatnak családot. Az
élesebb eszű morlockok alantas munkával töltik napjaikat, nem szülhetnek és
megvetés övezi életüket. A két testvér boldogulásáról szól a történet. Valamint
képet kapunk egy olyan létformáról, mely a XX. század küszöbén jött létre és
napjainkig „jól” működik. Különböző nevelési és polgári törvényeket, szabályokat
és egyéb iratokat olvashatunk. Képet kapunk az elvárt életforma különböző
aspektusairól, valamint a törvény által tiltott szerekről. Köztük az erős
paprika bármely formájáról is. A függőséget elemeiben elutasító rendszer
mindent kiírt, ami nem felel meg az előírtaknak és vadászik mindenre és
mindenkire, akinél csak a gyanú árnyéka is felmerülhet.
A kötet számomra azért formáló, mert riasztó képet fest le
egy olyan világról, amiben nem élnék szívesen. Pontosan tudom, hogy a nem
kívánt morlock típust képviselném és a rám váró életforma elemeiben rázta meg a
lelkemet. A nemek közötti egyenlőség nyomaiban sincs meg, a nőket megalázó,
kizsákmányoló rendszer alantas eszközökkel kényszeríti a nőneműeket rabszolgasorsba,
bár nyíltan nem így nevezik. A felhímek bármit megtehetnek velük, a bántalmazó
kapcsolat nem ritka és enyhe büntetéssel jár a kiderülése. Minimalizáltak és nagyon
kemény szabályokhoz kötik a nők létezését. A párzási piac már nagyon korán
jelen lesz a hölgyek életébe és bizony csak olyan tanulmányokat folytathatnak,
ami a felhímeket szolgálják valamilyen formában. Nem ismerős hölgyeim a fent
leírtak? Jelen korunkban is van ilyen társadalom és mélységesen elszomorít,
hogy ez természetes az ott élőknek.
Erre ez az idézet a legjobb:
„ – Képtelen vagy megkülönböztetni az eloit a morlocktól?
Hogy valójában kik is az eloik? Nos
erre itt a válasz:
„Eloi. Közkeletű, de nem hivatalos köznyelvi szó, amely a
40-es években honosodott meg a nyelvben, ma hivatalos kifejezéssel -> feminő
(többes számban: feminövek). A nőneműek azon alfajára utal, amely aktív a
párosodási piacon, és amelynek feladata jellemzően a hímneműek jólétének
sokoldalú elősegítése.”
Én hiszem, hogy nincs nő férfi nélkül és fordítva. És bár
fizikailag gyengébbek vagyunk, a lelki erőnk és kitartásunk sokszor sokkal
magasabb szinten van, mint a hímeknek. Természetesen mindkét esetre igaz, hogy
vannak kivételek, de szerencsére ez igazán megosztó.
És bizony nagyon megbecsülöm, hogy hova születtem és milyen
életet élhetek. Hiszem, hogy a kapcsolatoknak szabad akaratból kell születnie.
És hiszek a szerelem és szeretet erejében is, de nem vagyok idealista, sőt
kimondottan hidegen ítélem meg a világot.
A függőséget okozó szerek a kötetben túlzóak. Bár a drog és
az alkohol, dohány rendkívül nagy károkat tud okozni, mégis csak az első van
korlátozva és ez sem mindenhol. Úgy gondolom, hogy a hajlam emberfüggő, hiszen
nem mindenki lesz áldozata bármelyik szernek, ha erős vagy olyan társra lel. Hogy
a paprika miért került erre a listára a kötetben igazán érdekes meglátás.
Nézzétek csak!
Összességében elmondhatom, hogy egy igazán izgalmas,
rémísztő, de annál érdekesebb történetet olvashattam. Akár nő vagy, akár férfi
érdemes egyszer olvasnod, hiszen a szórakoztatás mellett rendkívül éles képet
fest egy lehetséges életformáról is.
Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed a Metropolis Media Kiadó oldalán be tudod szerezni a könyvet.