Oldalak

Oldalak

2020. november 5., csütörtök

Révész Emese - Simi és a rendetlen betűk

 


Az első és legfontosabb, hogy úgy alkotok véleményt erről a könyvről, hogy nem vagyok diszlexiás és tanári diplomával sem rendelkezem. Viszont közel féléve, tanulás nehézségekkel küzdő gyermekeket tanítok nyelvre, és reáltantárgyakra magántanárként. Ezért némi tapasztalatot gyűjtöttem a háttérben meghúzódó „gondról”.

Azt vettem észre, hogy a gyerekek rövid ideig mutatnak érdeklődést a tanulás iránt, sokszor elkalandoznak a gondolataik. Ha nehézséggel találják szembe magukat –erős frusztráció hatására- kiborulnak. Akár támadóan, akár hisztivel és sírással, de elmenekülnek a feladat elől. A tanulóim változó korosztályba tartoznak, de mindenkiről elmondhatók a fenti tünetek és bizony csak is sok türelemmel, játékos rávezetéssel tudtam csak a figyelmüket kiharcolni, valamint minden apró sikert, élményt, hatalmas tapssal, apró jutalmakkal értékelni. Sokat olvastam a témában mielőtt belevágtam ebbe, és minden javaslatot igyekszek a mindennapokba belecsempészni. Ez sajnos nem mindig sikerül eredményesen, betudva az én kezdetleges botladozásaimat is, de nem minden gyermek befogadó, és ha igen, akkor is mindenki egyéni. A fent leírtakkal azt szeretném tudatosítani, hogy amit olvastam teljesen valósághű, a legtöbb esetben ráruházható a gyerekekre.

A mai országos speciális iskolák bizonyos hányada, tapasztalatom szerint siralmasan kezeli a helyzetet és nem elfogadóan, gyógyítóan hat a gyerekekre, hanem stresszt és önbizalomhiány növekedést eredményez. Ezt csak és kizárólag egyéni meglátásom, ugyanakkor a tanulóim mind visszacsatolták eme meglátásomat. Mikor megláttam, hogy egy ilyen témával foglalkozó kötet került kiadásra megörültem és vártam, hogy kézbe vehessem.

Révész Emese könyve: első körben egy kedves kisfiú története, aki másként látja a világot, mint az osztálytársai. Simi kezdetleges lelkesedése az iskola iránt, hamar az ellenkezőjébe csap át, mikor felfedezi a betűket, de bizonyos betűk, mintha egyenesen huncutkodnának vele és nem akarnának úgy állni, ahogy az normál esetben kellene. Ezért az írása szálkássá válik, nehezen olvasható, az olvasása pedig akadozó. Ebben az egyik tanárnő sincs segítségére, aki egy bizonyos jelenetben nagyon kellemetlen helyzetbe hozza a kisfiút. Szerencsére van ellenpélda is, akinek a szeretett teljes segítsége, egy új „világot” nyit meg kis hősünk előtt és máris egy befogadóbb csoport tagja lehet. Persze az ide vezető út rögös és nehéz. Tele fájdalommal, megnem értettséggel, félelemmel és kudarccal.

Az egész történet kedves és érdekes. Simi küzdése, belső dilemmája szépen visszatükröződik a lapokból. A szülők hozzáállása valóság hű, néhol türelmetlen, értetlen, de mindig a gyermek érdekeit szemelőt tartva és szeretettel teli. Nem hiányozhat a könyvből a beilleszkedés tematikája, a barátkozás különböző fázisai, és természetes egy kis huncutság sem. Szépen felvezeti az írónő a különböző szakaszokat, árnyaltabb formában, mint azt elsőre képzeltem. Ugyanakkor számomra volt egy apró negatívum, mégpedig a gyermek kifakadásai. A fiatalkor, az ijedtség és csalódottság egy ilyen korú gyermeknél teljesen természetes, mégis úgy éreztem, hogy helyenként a követelőzés és feleselés sok. Kissé azt a benyomást keltette bennem, hogy túl van kényeztetve és ezért enged meg magának ennyire szélsőséges megnyilvánulásokat. Ettől eltekintve külön öröm számomra, hogy mindkét tanár típus megjelenik a kötetben. Míg az első egy türelmetlen, sokszor a végsőkig elmenő, akár az osztály előtt megalázó viselkedés formát mutat, mely nem csak ezen típusú gyermekeknek káros, de minden ifjú szellemnek. Addig a másik, egy ízig-vérig a gyerekek közé való, vérbeli tanító. Aki a hibát szeretettel igyekszik megoldani, és a közösség erejében hisz, tehát az osztály bevonásával vetít rá, hogy mások is küzdenek ilyen típusú tanulásnehézséggel és mégis hosszas gyakorlás után, maradandót hagynak az utókor számára.

Összességében úgy gondolom, hogy valóban megállja a helyét és nagyon élethűen ábrázol egy nem mindennapi helyzetet. Az írástechnika kiemelkedő volt a számomra, élvezetes, játékos formában íródott meg a történet. És nem feledkezhetünk meg az képekről sem, hisz ez a mesekönyvek gyöngye. Metzing Eszter rajzai kellemes érzéssel töltik meg a képek nézegetését, hűen követik a történet alakulását és a vonalak is szépek. Elégedett vagyok ezzel a mesekönyvvel.

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésedet, a Pagony Kiadó oldalán be tudod szerezni a könyvet!

Írta: NiKy

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése